A vízenergia Magyarországon nem tölt be számottevő szerepet. 2015-ben mindössze 57 MW volt a magyar vízerőművek összkapacitása. Újabb vízerőművek kiépítését az országban a nem megfelelő földrajzi elhelyezkedés (nagy esésű folyók hiánya) és a társadalmi ellenállás is akadályozza.
Magyar vízerőművek listája
Kiskörei vízerőmű - 28 MW Tiszalöki vízerőmű - 12,9 MW Kesznyéteni vízerőmű - 4,4 MW Ikervári vízerőmű - 2,28 MW Békésszentandrási duzzasztó - 2 MW Kenyeri vízerőmű - 1,54 MW Gibárti vízerőmű - 1 MW Felsődobszai vízerőmű - 940 kW Csörötneki vízerőmű - 485 kW Körmendi vízerőmű - 240 kW Alsószölnöki vízerőmű - 200 kW Pornóapáti vízerőmű - 113 kW Szentpéterfai vízerőmű - 50 kW Kvassay szivattyútelep és vízerőmű - csupán időszakosan termel áramot Tassi-zsilip - csupán időszakosan termel áramot Sió torkolati zsilip (Sió-Árvízkapu) Keselyűs Szentgotthárd vízerőmű
Elvetett tervek Magyarország legjelentősebb vízerőműve a Bős-nagymarosi vízlépcső lett volna (Bős - 720 MW; Nagymaros - 160 MW), melyet Csehszlovákiával közösen üzemeltettek volna. A vízlépcsőről szóló nemzetközi szerződést a magyar fél a növekvő társadalmi ellenállás miatt 1992 májusában felmondta, amelyre válaszul októberben Szlovákia Dunacsún mellett egyoldalúan elterelte a Dunát majd üzembe helyezte a módosított formájában kiépített Bősi erőművet.Cséfalvay Attila - Nem hittek a szemüknek: harminc éve terelték el a Dunát (Telex.hu, 2022.10.24.)Riport a Magyar Televízió A Hét című műsorában 1993.10.22-én - [ VHS leletek ] Hírműsorok annó Youtube csatorna, 2021.09.23.Szávoszt-Vass Dániel - Előszó a Duna eltereléséhez (Dunai Szigetek blog, 2023.01.05.)
A hágai Nemzetközi Bírósága a két ország vitájában mindkét felet elmarasztalta és kétoldalú tárgyalásokra kötelezte. A két ország illetékes hivatalai között 2024-ben újrakezdett tárgyalássorozat során közeledő álláspontokat 2025 nyarán ismertette Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Czepek Gábor miniszterhelyettes, kormánybiztos: a felek végleg elvetették a 30 évvel ezelőtt rehabilitált nagymarosi duzzasztógát ötletét, a jövőben Szlovákia a bősi vízerőműben megtermelt villamosenergia harmadát a világpiaci ár feléért exportálja Magyarország számára, amely cserébe elfogadja az erőmű és a dunacsúni duzzasztógát 1992 óta tartó üzemelését és nem formál részesedési jogot a vízügyi és energetikai műtárgyak tulajdonlásának gyakorlásába, azok felújítási költségeihez sem járul hozzá, Szlovákia pedig szivattyús energiatározó építését tervezi a Duna balparti oldalán, Bős és Párkány között.Világi Máté - Lantos Csaba az Indexnek: Nem épül meg a nagymarosi erőmű (Telex.hu, 2025.07.12.) A kölcsönös megállapodás aláírása végül meghiúsult.Bucsky Péter - Olyan zsákutcába hajtott Magyarország Bős–Nagymarossal, amiből azóta sem tud kijönni (G7.hu, 2025.09.30.)
A projekt bukása következtében Magyarországon egyfajta tabuvá vált a vízerőművek építése. A magyar kormány ellenzi Horvátország azon terveit is, amelyek a Dráva közös horvát-magyar szakaszain (Barcs, Novo Virje) létesítenének vízerőműveket.Drávai vízerőmű – horvátok terveznek, magyarok ellenkeznek. ng.hu (Hozzáférés ideje: 2019. február 7.)
Lehetséges fejlesztések Potenciális vízerőművek létesítéséről rendszeresen jelennek meg tervek. Felmerült, hogy a Paks 2 projekt részeként, a Duna szükséges felduzzasztása keretében egy vízerőmű is épülhetne. Emellett a Duna jobb hajózhatóságának biztosítása érdekében felvetették a nagymarosi erőmű befejezését, illetve más vízerőművek (Fajsz, Adony) kiépítését.https://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/ Hivatalosan azonban egyik terv sem kapott támogatást.
Külön említést érdemelnek az úgynevezett szivattyús-tározós vízerőművek. Az ilyen erőműveket magas hegyekre építik, ahova mesterségesen szivattyúzzák fel a víztározók vizét, majd energiát termelve leeresztik. Az ilyen erőművek célja a villamosenergia rendszerek rugalmatlanságának kiegyensúlyozása, ami például nagy variablilitású szél- és naperőművek működéséből adódhat. Magyarországon több helyszínen is felmerült (Prédikálószék, Aranyosi-völgy) ilyen erőművek kiépítése, azonban eddig egyik terv sem jutott el a megvalósításig.http://hvg.hu/gazdasag/20160322_szivattyu_energiatarozo_eromu_Lsimonorbna_paks_javor_benedek_Lazar_janos_atomeromu_mvm
2017-ben a Mátrai Erőmű bejelentette, hogy egy 600 MW-os kapacitású szivattyús-tározós erőművet építene a Mátrában.http://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/uj_napelempark_epulhet_a_matraban.247523.html
Magyarországon a közeljövőben elsősorban mini-vízerőművek építésére lehet számítani. Ilyet alakítottak ki 2016-ban a tapolcai Malom-tónál is, a malomkerék felújításakor.http://www.origo.hu/gazdasag/20161003-megujult-a-tapolcai-malom-to-malomkereke.html 2017-ben Szentgotthárdon adtak át egy mini-vízerőművet.
Galéria
Jegyzetek
Kategória:Megújuló energia Kategória:Magyarország gazdasága !