Kollányi László

Kollányi László (szül.: Kollárovits László) (Ipolyság, 1934. január 7. – Budapest, 2006. május 16.) növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, kandidátus.

Élete

Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett 1953-ban kitűnő eredménnyel. A Kertészeti Főiskolát 1957 tavaszán végezte el jeles diplomával.

1957 tavaszán a Nyírbogdányi Állami Gazdaságban helyezkedett el, majd Porpáczy Aladár meghívására még 1957 nyarán a Fertődi Kutató Intézetbe került, ahol a málna és szedernemesítés lett a szakterülete. A letelepedés Fertődön tartósnak bizonyult, amit családalapítás követett Bucsánszky Valéria tanítónővel. Három gyermeke (László, 1963; Péter, 1965; Gábor, 1967) született. Életét a természetjárás, a komolyzene, a Magyarság eredetének amatőr kutatása tette teljessé. Ismerősei, barátai gombaszakértőként is számon tartották. Haláláig Fertődön élt és dolgozott. 2006. május 16-án hunyt el Budapesten.

Tudományos pályája

A málnával és szederrel kapcsolatos kutatómunkát Porpáczy Aladár irányításával kezdte el. Az akkori szervezeti rendszernek megfelelően egy-egy gyümölcsfaj felelősének a nemesítés mellett a faj termesztéstechnikai, növényvédelmi stb. problémáival is foglalkoznia kellett. A nemesítéssel és honosítással kapcsolatos közleményei mellett a málna tenyészterületével, metszésével, gépi betakarításával és növényvédelmével kapcsolatos kísérleti eredményeket publikált.

1977-ben kandidátusi fokozatot szerzett a málna és szederfajok interspecifikus keresztezésével kapcsolatos témából. A kutatómunka során 7 ázsiai és 1 amerikai vad faj és az európai málna között állított elő fajhibrideket, néhány kombinációban elsőként. Az eredmények a rezisztencia nemesítésben, valamint a gyümölcs állományának a javításában hasznosultak.

Munkássága során először a honosítás útját követte a megnövekedett málna mennyiségi igények kielégítésére. Ekkor került honosításra a fő fajtává vált Malling Exploit. A párhuzamosan folyó nemesítői munka részeredményei: a szaporításra engedélyezett nagybogyójú F. 228., a bőtermő F. 411. és a konzervipari célra kiváló F. 1229.-es fajtajelölt.

A mélyhűtés gyors térhódításával a mélyhűtésre alkalmas minőségi árut produkáló fajta került előtérbe és ehhez kapcsolódott a biztonságosabban termeszthető fajta igénye. Mindkét téren jelentős előrelépés az azóta előállított Fertődi zamatos málnafajta, amely jelenleg a fő fajta hazánkban és több külföldi országban termesztik.

A fajtaválaszték bővítését jelenleg több új fajtája és fajtajelöltje teszi lehetővé.

A szeder termesztése csak a 70-es évek végén kezdődött el hazánkban. Az első fajták honosításában és az üzemi termesztés kialakításában aktívan részt vett. A másfél évtizede indult szedernemesítési munka fő célkitűzése a fagyállóság növelése. Az első részeredményt a kiválasztott fagyállóbb klónok jelzik.

A tudományos munka mellett 1984-től 1989-ig a kutatási osztályt irányította, majd 1989-től 2000-ig az Állomás igazgatói teendőit látta el. Utolsó kutatási területe a málna rezisztencia nemesítés.

Porpáczy Aladár akadémikus irányításával részt vett az "A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései" című könyv megírásában, majd szerkesztésében jelent meg a "Málna" című könyv. Társszerzőként részt vett 10 szakkönyv megírásában. Szerzőként, vagy társszerzőként 102 publikációja jelent meg. Három OMFB, kettő OTKA és tizenkettő FVM által meghirdetett K+F pályázatnak volt témafelelőse.

Az alábbi fajták, fajtajelöltek nemesítésében, illetve honosításában vett részt: F. 228., F. 411., F. 1229., F. Hungaria, Fertődi zamatos, Fertődi kétszertermő, Fertődi kármin, Fertődi aranyfürt, Fertődi Vénusz, Fertődi zenit, Malling Exploit, Willamette, Comox, Fertődi bőtermő szedermálna, Thornfree, Dirksen, Hull.

Két alkalommal- 1967-ben és 1972-ben -a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 1985-ben és 2001-ben Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. 1999-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést és a Fleischmann Rudolf díjat, 2003-ban a címzetes egyetemi tanár címet.

Vezetőségi tagja, majd elnöke a Magyar Bogyósgyümölcs Szövetségnek. Küldött a VEAB mezőgazdasági bizottságában. Egy ideig vezetőségi tagja az Agrártudományi Egyesület megyei kertészeti bizottságának. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottsága Gyümölcstermesztési Albizottságának, a Magyar Kertészeti Társaságnak, és a Magyar Növénynemesítők Egyesületének.

Kutatási területe Málna és szeder fajtakutatás Különböző Rubus fajok felhasználása a málna és a szeder nemesítésében Rezisztencia-nemesítés Üzemi telepítési rendszer és művelésmód vizsgálata, kialakítása málnánál Málna metszése, első sarjak eltávolítása Málna és szeder szaporítás-technológia korszerűsítése A málna és szeder hazai termőhely igényének optimalizálása, termőhely bejárások

Szaporításra engedélyezett fajták F. 228. F. 411. F. 1229. F. Hungaria

Honosított fajták Málna Malling Exploit Willamette Comox Zeva Herbsternte

Szeder Dirksen Thornless Hull Thornless Thornfree

Kitüntetései A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója – 1967, 1972 Kiváló Munkáért-díj – 1985 A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetés – 1999 Fleischmann Rudolf-díj – 1999 Címzetes egyetemi tanár – 2003

Irodalom Főbb művei A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései, Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1962, Budapest, szerzők: …, Kollányi László, … A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései. 2. átdolgozott, bővített kiadás, Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1964, Budapest, szerzők: …, Kollányi László, … Szamóca, málna, szeder, Mezőgazdasági Kiadó, 1965 Budapest, szerzők: …, Kollányi László, … Bogyós gyümölcsűek termesztése, Mezőgazdasági Kiadó, 1969/1973, Budapest, szerzők: …, Kollányi László, … A málna, a szeder és a szedermálna. In: Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1980, Budapest, szerzők: Kollányi László, Szeder és szedermálna termesztése. In: A bogyósgyümölcsűek termesztése, Széchenyi Nyomda, 1983, Budapest, szerző: Kollányi László Málna, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1990, Budapest, szerkesztette: Kollányi László, A málna termesztése, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1990, Budapest, szerző: Kollányi László Málnafajták. In: Málna 34. Gazdafüzetek, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1995, Budapest, szerző: Kollányi László Gyümölcsfajtaismeret és -használat, Mezőgazda Kiadó, 1998, Budapest, szerzők: …, Kollányi László, …, Málna, szeder, szedermálna. In: Gyümölcsfajta-ismeret és használat, Mezőgazdasági Kiadó, 1998, Budapest, szerző: Kollányi László Málna és szederfajták. Málna és szeder szaporítása. In: Málna, szeder, szamóca termesztése, szerző: Kollányi László Szamóca, málna. In: Bogyósgyümölcsűek I., Mezőgazda Kiadó, 1999, Budapest, szerző: Kollányi László, Szeder, ribiszke, köszméte, különleges gyümölcsök. In: Bogyósgyümölcsűek II., Mezőgazda Kiadó, 1999, Budapest, szerző: Kollányi László, , 2. kiad: Mezőgazda Kiadó, 2004.,

Tudományos közlemények SZILÁGYI K. – KOLLÁNYI L. (1958): Az új málnafajta E. 401. Kísérletügyi Közl. 51/c/3/: p. 79–83. SÁGI F. – ZATYKÓ J. – KOLLÁNYI L. – SZILÁGYI K. (1959): Adatok Fragaria-, Grossularia-, Ribes- és Rubus-fajok és fajták azonosításához, valamint kemotaxonomiájához Kis. Közl. 52/c/3/: p. 19–28. KOLLÁNYI L. (1963): Málnatermesztés fajtakérdéséről Kertészet és Szőlészet Tud. Tanácsadója 12./2/: p. 12. PORPÁCZY A. – KOLLÁNYI L. (1963): A Rubus Mohacsyanus szedermálna fajhibrid utódnemzedékének vizsgálata Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 1: p. 75–83. PORPÁCZY A. – KOLLÁNYI L. (1963): A Rubus phoenicolasius Max. felhasználása a málnanemesítésben Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 1: p. 93–103. SÁGI F. – KOLLÁNYI L. – ZATYKÓ J. (1963): Szerves savak, cukrok és fenoltermészetű anyagok öröklődésének vizsgálata bogyósgyümölcsű hibrideken Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 1: p. 105–116. KOLLÁNYI L. (1964): A málnasorok szétnyitásának hatása a terméshozamra Kertészet és Szőlészet Tudományos Tanácsadója 13/3/: p. 15. HÓDOSI S. – TÓTH GY. – KOLLÁNYI L. (1964): A málnavesszőszúnyog megjelenése hazánkban Kertészet és Szőlészet 2. p. 20–21. KOLLÁNYI L. (1965): A málnafajták Didymella fogékonysága és néhány vad faj felhasználása a rezisztencianemesítésben Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 2: p. 39–48. KOLLÁNYI L. (1967): Szedési teljesítmények a málnatermesztésben Kertészet és Szőlészet Tudományos Tanácsadója 16/5/: p. 9. ZATYKÓ J. – SIMON I. – KOLLÁNYI L. (1967): A kolhicin poliploidizáló hatásának növelése gibberellinsavval Növénytermelés, 16/1/: p. 69–72. KOLLÁNYI L. (1968): Telepítési rendszerek és művelésmódok összehasonlító értékelése a Malling Promise és F. 401-es málnafajtáknál Szőlő- és Gyümölcstermesztés 4: p. 145–156. KOLLÁNYI L. (1969): Vizsgálatok a gépi betakarításra alkalmas málnafajták kiválasztására Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 4: p. 59–70. KOLLÁNYI L. (1970): A gyümölcsnagyság növelésének lehetősége poliploidizáció útján a málnanemesítésben Agrártud. Közl. 29: p. 465–474. KOLLÁNYI L. – SÁGI F. (1972): Málnafajták színének és színanyagtartalmának alakulása az érés során Kertészeti Kutató Intézet Közl. 6: p. 14–30 SÁGI F. – KOLLÁNYI L. – SIMON I. (1974): Changes in the colour and anthocyanin content of raspberry fruit during ripening Acta Alimentaria 3/4/: p. 397–405. KOLLÁNYI L. (1974): Új szedermálna hibridek előállítása és értékelése Gyümölcstermeszés 1: p. 129–142. KOLLÁNYI L. (1974): Use of some Rubus species in raspberry breeding Proc. XIX. Internat. Hort. Cong. Warsawa, 1A: p. 357. KOLLÁNYI L. (1975): Metszési kísérlet málnánál Kertészeti Kutató Intézet Közl. 5: p. 23–39 KOLLÁNYI L. (1975): Málnavesszők visszametszése Kutatási eredmények 73 sz. MÉM Információs Központ, Bp. KOLLÁNYI L. (1976): A fajhibridizáció lehetősége a málna és a szedermálna nemesítésében Kandidátusi értekezés, Budapest, p. 198 SÜLE S. – KOLLÁNYI L. (1977): Biológiaia védekezés a málna agrobaktériumos gyökérgolyvája ellen Növényvédelem, 13/6/: p. 241–244. KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – ACHMET S. – SZILÁGYI K. (1977): Nagy biológiai értékű bogyósgyümölcs szaporítóanyag előállítása Kutatási eredmények 118. sz. MÉM Információs Központ, Bp. KOLLÁNYI L. (1978): Újabb eredmények a málna termesztésénél Újabb Kutatási Eredmények a Gyümölcstermesztésben. GYDKI kiadványa p. 17–22. ACHMET S. – KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – SZILÁGYI K. (1979): Szisztema szozdania bezvirusznovo materiala jagodnüh kultur Vengrii Proc. 2 nd. Internat. Symp. on Smal Fruit Virus Dis., Budapest. ACHMET S. – KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – SZILÁGYI K. (1979): Procedures for the production of virus-free stocks of small fruits in Hungary Acta Hort. 95: p. 83–85. KOLLÁNYI L. (1981): A málna terméseredményét meghatározó fontosabb tényezők''' Újabb Kutatási Eredmények a Gyümölcstermesztésben 9: p. 3–7. JENSER G. – HEGAB A. – KOLLÁNYI L. (1981): Vectors of Rubus stant in Hungary Proc. 9th. Conf. Csech. Plant. Vir. p. 73–73. ACHMET S. – JENSER G. – KOLLÁNYI L. – HEGAB A. (1982): A málnatörpülés-mikoplazma magyarországi előfordulása Kertgazdaság 14/1/: p. 21–26. KOLLÁNYI L. (1983): A feketemálna felhasználása a piros gyümölcsű málna nemesítésében Kertgazdaság 15/2/ : p. 21–26. KOLLÁNYI L. (1983): A málna fajtahasználat tendenciái Gyümölcsinfo 4. sz.

Kollányi László

Źródło i licencja