Házastársai Pintér Aranka 1950-1977
Mátyás Sándor (Szentes, 1908. szeptember 24. – Szentes, 1987. január 27.) magyar-latin-görög-francia-orosz-angol szakos középiskola tanár, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium, majd a szentesi Horváth Mihály Gimnázium pedagógusa. Műfordítói tevékenysége, valamint Németh László íróval való barátsága révén a magyar irodalomtörténetbe is bevonult.
Származása, iskolái
Egyszerű iparoscsaládban született. Édesapja Mátyás József mázolómester, édesanyja Kovács Julianna volt. Apja az első világháborúban hősi halált halt. Édesanyja ezt követően varrásból tartotta el gyermekeit, ám az éjjel-nappal tartó fizikai munka annyira megviselte szervezetét, hogy megbetegedett és 1918 karácsonyán tüdőbajban elhunyt. Az árván maradt testvéreket, Mátyást és Katalint nagyapjuk nevelte.Mátyás Sándor: Önéletrajz 1. o. (kézirat, Németh László Városi Könyvtár, helyismereti gyűjtemény.)
A református elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el,Református elemi iskola Értesítő könyvecskéje (Dr. Mátyás Sándor gimn. tanár után maradt iratok XIV. 3. Szentesi Levéltár) majd 1919-ben a szentesi gimnáziumba iratkozott be, ahol 1927-ben jelesre érettségizett.A szentesi M. kir. Állami Horváth Mihály Reálgimnázium értesítője, 1926-1927 . 14. o. (e-Könyvtár Szentes) Innen került Debrecenbe, ahol a Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója lett. Magyar-görög-latin-francia szakosként tanult, és tanulmányi eredményei alapján mindig ingyenes és ösztöndíjas volt. 1932-ben tanári oklevelet, 1933-ban a bölcsészettudomány doktora diplomát szerezte meg magyar, latin és francia nyelvből, valamint irodalomból. 1933 őszén beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol szakára. Az iskolát levelező tagozaton végezte el, diplomáját 1936-ban vehette át. Mindeközben az elnyert ösztöndíjaknak köszönhetően Európa számos egyetemén megfordult: többek között járt Olaszországban, Görögországban, Angliában is. Franciaországban a nancy-i egyetem bölcsészkarán egy évet töltött el.Mátyás Sándor: Önéletrajz 1. o. Élete során összesen nyolc nyelven tanult meg – ógörög, újgörög, latin, olasz, francia, angol, német, orosz – így szinte valamennyi európai klasszikust eredetiben olvashatta.Bácskai Mihály: Búcsúbeszéd dr. Mátyás Sándor temetésén. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve. 1984 – 1990. 5. o. (e-Könyvtár Szentes)
A tanári pályán
Hódmezővásárhely
1933-tól a Bethlen Gábor Gimnázium nyelvtanára volt egészen 1948-ig. A tanárság mellette a város szellemi életének aktív munkása.Mátyás Sándor: Önéletrajz 2. o. Választmányi tagja volt a Tornyai Társaságnak, mely célul tűzte ki a városban működő, valamint vele kapcsolatban álló írók és művészek támogatását, a helytörténet kutatását.80 éve, 1934. július 14-én alakult meg Hódmezővásárhelyen a Tornyai Társaság . In: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Mátyás Sándor a Társaság gondozásában megjelenő Puszták Népe c. lap, valamint a Délsziget és – 1945 után – az Alföldi Ujság c. szociáldemokrata lap szerkesztőbizottságában is munkát vállalt. Alapító tagja volt továbbá a szegény, de tehetséges tanyai gyermekek ingyenes oktatását célul kitűző Cseresnyés Kollégiumnak.„A boldog korszak” Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata. Összeáll.: Mátyás Sándorné. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XVIII. Szerk.: Blazovich László Önéletrajz 202. o.
1945-től három tanéven át dolgozott együtt Németh Lászlóval, akinek egy ajánlója is volt a vásárhelyi tanárságra.Mátyás Sándor: Önéletrajz. 2. o. Az íróval később sem szakadt meg a kapcsolata, élethosszig tartó baráti levelezést folytattak egymással.
A szentesi gimnáziumban
1948-ban saját kérésére a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba helyezték át. Még ebben az évben felvételt nyert a budapesti Lenin Intézetbe, és levelező tagozaton orosz szakos tanári diplomát szerzett. 1949 és 1956 között hét éven át kizárólag oroszt tanított. Ez idő alatt ajánlották fel számára a soproni Erdőmérnöki Egyetem idegen nyelvi lektorátusának vezetését (vendégtanárként tanított az intézményben), később a szegedi József Attila Tudományegyetem angol tagozatának adjunktusi tisztségére kapott ajánlatot. Ő azonban ragaszkodott szülővárosához:uo. „Ha bárhova elmegyek, hazafelé mindig biztonsággal jövök, mert hiszem, hogy szülővárosomért nem hiába dolgoztam, s mert a hűség nagy erény."uo. 5. o. 1968-ban vonult nyugdíjba.A szentesi Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve. 1949/50 – 1969/70. Szerk.: Gidófalvy György. Szentes, 1971. 50. o. (e-Könyvtár Szentes) Pedagógiai hitvallását a következőképp foglalta össze:
Mindezek szellemében 1983-ban egykori iskolatársával, Papp Gézával közösen alapítványt tett a magyar és az angol nyelv tanulásában kiemelkedő eredményt elérő gimnazisták részére.Egy alapítvány története. In: Krónika a szentesi Horváth Mihály Gimnázium életéből. 1974/75 – 1983/84. 22. o. (e-Könyvtár Szentes)
Személyisége, tudása révén rendkívüli tekintély és tisztelet vette körül tanártársai, de a diákság részéről is. Sajátos hipochonder természete, humora, utánozhatatlan hangsúllyal elmondott csipkelődései, a műszaki dolgokban való járatlansága visszaemlékezések, anekdoták formájában maradtak fenn.Vallomások Szentesről. Szerk.: Bodrits István. Szentes, 1990. (e-Könyvtár Szentes)Szentesi anekdoták. Szerk.: Vágvölgyi Zoltán. Szentes, 2013.
Halála után felesége is összegyűjtötte személyes emlékeit néhai férjéről, annak személyiségét kettejük kapcsolatának szűrőjén keresztül mutatja be. Késői vallomás című írása őszinte, szép, stílusában is igényes lírai napló.Barta László: Bírálat dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin Késői vallomás (Életünk) Napló házaséletünk utolsó éveiről c. pályázatáról (Dr. Mátyás Sándor gimn. tanár után maradt iratok XIV. 3.) Jelenleg kézirat formájában olvasható.
Barátsága Németh Lászlóval
1945. július 23-án Mátyás Sándor javasolta a vásárhelyi gimnázium igazgatójának Németh László meghívását egészség-tanárnak és iskolaorvosnak.Sipka Sándor: Németh László vásárhelyi évei. Az író 70. születésnapja tiszteletére rendezett kiállításról. Köznevelés 1971. júl. 4. Idézi: Szigeti János: Németh László Hódmezővásárhelyen Az ajánlásban közrejátszott, hogy Mátyás Sándor akkor már évek óta személyes jó ismerőse volt az írónak. Miután Németh László elfogadta a Bethlen Gábor Gimnázium meghívását, Vásárhelyre költözött. Kettejük barátsága ekkor mélyült el igazán. Az író a Vásárhelyi évek című életrajzi írásában mutatja be egykori kollégáját:
Az író a Hódmezővásárhely című írásának Egy pillantás a jövőbe c. fejezetében is ír barátjáról.
Az Égető Eszter című regényében ugyancsak feltűnik a jó barát: Bozsó Mátyás gimnáziumi tanárt az író Mátyás Sándorról mintázta. Kapcsolatukról legtöbbet kettejük levelezéséből tudhatunk meg. Mátyás Sándor minden levelében hatalmas tisztelettel és bensőséges szeretettel írt Németh Lászlónak, akit az 50-es években igyekezett rávenni, hogy Szentesen telepedjen le. Az író hajlott is erre, de végül objektív okok miatt mégsem költözhetett. Mátyás Sándor egyik 1961-ben írott levelében így fogalmaz:
Levelezésüket Mátyás Sándor felesége, Mátyás Sándorné Báthory Katalin rendezte sajtó alá 1991-ben „A boldog korszak” címen.
Műfordítói tevékenysége
Több külföldi novellát, regényrészletet, színdarabot fordított le, melyek eleinte nem keltettek különösebb visszhangot. Polner Zoltán költőhöz írt levelében írja, hogy „… legnagyobbrészt az íróasztalom fiókjának fordítgattam …”Polner Zoltán: Egy tudós tanár öröksége. Csongrád megyei Hírlap 1988. ápr. 1. 4. o. Virginia Woolf két regényének fordítása azonban meghozta Mátyás tanár úr számára ilyen téren is az elismerést. A Világítótorony című Woolf regényt 1971-ben a Magvető Kiadó jelentette meg Mátyás Sándor fordításával és előszavával, 1987-ben újra kiadta az Európa Kiadó, majd 2014-ben a Klasszik sorozat 13. köteteként az Alinea Kiadó. A Hullámok című regény 1978-ban hagyta el a nyomdát az Európa Kiadó jóvoltából. 2004-ben Tandori Dezső fordításával is kiadták, ám 2015-ben a Klasszik sorozat szerkesztői újra csak Mátyás Sándor fordítását vették alapul.
Fordítástechnikai szempontból mindkét mű nehéz. Az írónő ugyanis nem hagyományos értelemben vett regényeket írt. A modern lélektani regény egyik képviselőjeként gondolatfolyamokból, érzésekből, elvont benső látomásokból összeálló alkotásai az újdonság erejével hatottak. Polner Zoltán a következőképpen értékelte a fordító munkáját:
Kitüntetései
Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1968)
Művei
Műfordításai
Francis Jammes: Champetreies et Meditations. (A tenger címen jelent meg). Puszták népe. 1946. 1. sz.; Délsziget. 1946. 1. sz. Virginia Woolf : Hullámok. Budapest, Európa, 1978., 1987. (Kriterion, 1987; Alinea, 2015.) Virginia Woolf: A világítótorony. Budapest, Magvető, 1971. (Európa, 1987., Alinea, 2014.)
Irodalomtörténeti értekezése
Vargha Gyula. Debrecen – Budapest, Csáthy Ferenc R. T. Egyetemi Könyvkereskedés, 1933. (Magyar Irodalmi Dolgozatok 1.)
Emlékezete
2005-ben egykori diákjai emléktáblát helyeztek el tiszteletére a Horváth Mihály Gimnázium folyosóján.
Jegyzetek
Róla szóló irodalom
Polner Zoltán: Egy vidéki tanár irodalmi „diplomamunkája”. In: Csongrád megyei Hírlap 1970. márc. 8. Kruzslicz Pál: A "Világítótorony" fordítója. In: Szentesi Élet 1974. júl. 4. o. (e-Könyvtár Szentes) Mátyás Sándorra emlékezve. In: Csongrád megyei Hírlap 1987. febr. 4. 8. o. Mátyás Sándor 1908–1987. In: Szentesi Élet 1987. márc. 4. o. (e-Könyvtár Szentes) Polner Zoltán: Egy tudós tanár öröksége. In: Csongrád megyei Hírlap 1988. ápr. 1. 4. o. Férfibarátság. Adalékok Németh László és Mátyás Sándor kapcsolatához. In: Csongrád megyei Hírlap 1988. okt. 8. 5. o. Mátyás Sándorné Báthory Katalin: Késői vallomás. Napló házaséletünk utolsó éveiről. Szentes, 1989. (kézirat, Szentesi Levéltár) „A boldog korszak.” Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata. Összeállította: özv. dr. Mátyás Sándorné (Báthory Katalin) i. m. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XVIII. Szerkesztette: Blazovich László. Szeged, 1991. Bucsány György: Harmincöt éve Szentesre látogatott Németh László. In: Szentesi Élet 2000. dec. 15. (e-Könyvtár Szentes) Dr. Mátyás Sándorra emlékezett a IV. a. In: Szentesi Mozaik. 2005. júl. 4. Ötven éve találkoztak. Felavatták dr. Mátyás Sándor emléktábláját. In: Szentesi Élet 2005. júl. 8. (e-Könyvtár Szentes) Szűcs Judit: Negyven éve érettségiztünk. In: Szentesi Élet 2005. nov. 18. (e-Könyvtár Szentes) Labádi Lajos: Az idegen nyelvek szerelmese. Száz éve született dr. Mátyás Sándor. In: Szentesi Élet 2008. szept. 26. (e-Könyvtár Szentes) Szentesi anekdoták. Érdekes történetek, tréfás esetek a város lakóiról. Szerk.: Vágvölgyi Zoltán. Szentes, 2013.
Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar orosztanárok Kategória:Magyar angoltanárok Kategória:Magyar franciatanárok Kategória:Magyar görögtanárok Kategória:Magyar latintanárok Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:Szentesiek Kategória:Magyar poliglottok