A buzsáki hímzés négy (eredetileg horvát és szlovén lakosú) somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai.Buzsáki hímzés meghatározása „A buzsáki hímzés négy (eredetileg horvát és szlovén lakosú) somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai.” – Magyar Néprajzi Lexikon
Csoportosítása és motívumkincse A fehérhímzés jellegzetes motívuma a levél és a sakktáblaszerű térkitöltő elem, valamint a merev láncöltéssor. Ezeket hármas laposöltéses cikk-cakk vonalként képzett háromszögek közé helyezték el..„A fehér varrás mintája levelekből, sakktáblaszerű térkitöltő elemekből és merev láncöltéssorokból áll, melyeket nagy hármas laposöltéssel cikkcakk vonalak, tehát háromszögek közeiben helyeztek el.” – Magyar Néprajzi Lexikon A kék-piros pamuthímzés, más néven vézás„Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat.” – idézet Buzsák község honlapjáról hímzés a legismertebb a buzsáki hímzésfajták közül; az 1960-as években még az általános iskolákban is tanították kézimunka órákon. Nagy rozettákat alkalmaznak, amelyeknél a szirmokat váltakozva kell kivarrni a kétfajta fonállal laposöltéssel, a szirmok lezárása láncöltéssel történik. A kék-piros hímzés zegzugvonalai kiemeltek, s a rozetták ezek közeiben helyezkednek el. A színes gyapjúhímzés motívumai azonosak a pamuthímzésével, ám a fonal anyaga miatt ezeket lazábban helyezték el.„A feltehetően újabb divatú gyapjúhímzés nagyobb öltésekkel és lazább mintákkal jelentkezik; a rozetták között a vidékre oly jellemző többé-kevésbé szétnyitott V alakokkal, melyeknek közei sakktábla szerűen vannak kitöltve” – Magyar Néprajzi Lexikon
Alapanyag és öltésfajták A vastag kender vagy finomabb pamutos vásznat használták a hímzések alapanyagaként jellegzetesen, ám az ágyneműk között gyolcsot (legfinomabb szövésű pamut vászon) is lehetett találni. Többnyire alkalmazott öltésfajták: laposöltés, hamis laposöltés, háromsoros laposöltés, keresztöltés(keresztszemes hímzés), láncöltéssor, zsinóröltés, huroköltés, előöltés és négyzetöltések. A hímzéseken még subrika, rátétmunka vagy szalagdíszítés jelent meg térkitöltő elemként.
Alkalmazása Mindhárom csoportba tartozó hímzésféleséget alkalmazták az ingeken; általában keresztben haladt a minta a szűk rövid ingujjakon, míg a bővülő hosszabb ujjakon hosszában. Lepedőkön jellemző volt a kék-piros pamutos hímzés. Párnavégeken gyakori volt a színes gyapjúhímzés.Buzsáki hímzés Gyapjúfonallal varrt szalagdíszes párnavég. Néprajzi Múzeum, Budapest Magyar Néprajzi Lexikon
Jegyzetek
További információk Képanyag a Világbiztonság Képtárából Buzsáki falvédő Buzsáki párna
Kategória:Hímzések, öltésfajták Kategória:Magyar népművészet