Az 1864. év az irodalomban.
Események bélyegkép|110px|Jules Renard bélyegkép|110px|Ethel Lilian Voynich bélyegkép|110px|Zlinszky Aladár bélyegkép|110px|Miguel de Unamuno bélyegkép|110px|Stefan Żeromski bélyegkép|110px|Branislav Nušić Pesten Tóth Kálmán szépirodalmi napilapot indít: Fővárosi Lapok (1864–1903); a szerkesztést kezdetben maga végzi, később Vadnai Károly veszi át
Megjelent új művek Charles Dickens: Közös barátunk (Our Mutual Friend, 1864–1865) Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (Записки из подполья) A Goncourt fivérek regénye: Renée Mauperin Wilhelm Raabe regénye: Der Hungerpastor (Az éhség papja)Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 199. o.) Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé (Voyage au centre de la Terre)
Költészet Alfred Tennyson elbeszélő költeménye: Enoch Arden; „szentimentális történet a halottnak hitt tengerészről, aki visszatér, de csendben elvonul ismét, nehogy megzavarja övéinek boldogságát.”
Dráma Ifj. Alexandre Dumas drámája: A nők barátja (L’Ami des femmes), bemutató Megjelenik Aleksis Kivi finn író, drámaírótól: A pusztai vargáék (Nummisuutarit), vígjáték Kullervo, színmű (Kullervo a Kalevala egyik szereplőjének neve)
Magyar nyelven Megjelenik Arany János eposza, a Buda halála Toldy Ferenc átfogó irodalomtörténeti munkája: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban Műfordítások: A Kisfaludy Társaság kiadásában elkezdődik a teljes magyar Shakespeare-sorozat közreadása (Shakespeare minden munkái, 1864–1878). Első kötete 1864-ben a Szentivánéji álom, Arany János fordításában. Szász Károly összesen nyolc drámát fordít magyarraPintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A költészet / Szász Károly c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó) Camoens: A Luziáda, (fordította Greguss Gyula.Pintér Jenő i. m. Bevezetés / Irodalmi társaságok c. alfejezet. Más forrás szerint 1865-ben jelent meg.)
Születések február 22. – Jules Renard francia író († 1910) május 11. – Ethel Lilian Voynich ír származású író, műfordító, zeneszerző († 1960) június 5. – Zlinszky Aladár irodalomtörténész, esztéta († 1941) július 20. – Erik Axel Karlfeldt Nobel-díjas (1931, posztumusz) svéd író, költő († 1931) július 24. – Frank Wedekind német drámaíró († 1918) szeptember 29. – Miguel de Unamuno spanyol (baszk) író, költő, filozófus († 1936) október 14. – Stefan Żeromski lengyel író, publicista, drámaíró, a lengyel PEN Club alapítója és első elnöke († 1925) október 20. – Branislav Nušić szerb író, drámaíró, színigazgató, diplomata, a modern szerb drámairodalom egyik megteremtője († 1938)
Halálozások február 7. – Vuk Stefanović Karadžić szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a szerb irodalmi nyelv megújítója (* 1787) április 18. – Juris Alunāns lett költő, nyelvújító, a lett irodalmi nyelv megteremtője (* 1832) május 19. – Nathaniel Hawthorne amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században (* 1804) július 26. – Fáy András magyar író, drámaíró; az első magyar társadalmi regény, A Bélteky-ház szerzője (* 1786) augusztus 27. – Kuthy Lajos, a romantika korának regény- és drámaírója (* 1813) október 5. – Madách Imre költő, író, a magyar drámaköltészet kiemelkedő alakja (* 1823)
Jegyzetek
irodalom Kategória:Évek az irodalomban (19. század)