Wilhelm Ackermann (Schönebecke, 1896. március 29. – Lüdenscheid, 1962. december 24.) német matematikus.

Göttingenben David Hilbert tanítványa volt, és a róla elnevezett Ackermann-függvény nyomán vált híressé.

1929 és 1948 között Burgsteinfurtban (Steinfurt része), majd Lüdenscheidban tanított 1961-ig. A Göttingeni Tudományos Akadémia levelező tagja volt. David Hilberttel közösen adta ki 1928-ban a Grundzüge der theoretischen Logik (Az elméleti logika alapjai) című könyvet. Ezenkívül a predikátumlogika eldöntési problémája, az elemi számelmélet ellentmondásmentessége, illetve a halmazelmélet foglalkoztatta. 1956-ban dolgozta ki és publikálta az ún. Ackermann-halmazelméletet.

Irodalom 1928. "On Hilbert's construction of the real numbers" in Jean van Heijenoort, ed., 1967. From Frege to Gödel: A Source Book in Mathematical Logic, 1879-1931. Harvard Univ. Press: 493-507. 1940. Zur Widerspruchtfreisheit der Zahlentheorie, Mathematische Annalen, vol. 117, pp 162–194. 1950 (1928). (with David Hilbert) Principles of Mathematical Logic. Chelsea. Translation of 1938 German edition. 1954. Solvable cases of the decision problem. North Holland.

Jegyzetek

Források Életrajza További információk

Erich Friedman's page on Ackermann at Stetson University Hermes, In memoriam WILHELM ACKERMANN 1896-1962 (pdf 945 KB)

Kategória:Német matematikusok Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:David Hilbert tanítványai