Kapitány Ágnes (Szentgotthárd, 1953. december 20. –) és Kapitány Gábor (Budapest, 1948. április 14. –) magyar szociológus, kulturális antropológus-házaspár. Műveiket együtt publikálják. Kapitány Ágnes 1977-ben szerzett diplomát az ELTE BTK-n. Kapitány Gábor 1972-ben és 1973-ban szerezte diplomáit az ELTE BTK-n.

Munkásságuk 1973 óta kutatnak és publikálnak együtt. 1973-tól a Művelődéskutató Intézet, majd 1992-től az MTA Szociológiai Intézet keretében, amelynek előbb tudományos főmunkatársai, 2004 óta tudományos tanácsadói. 2001 eleje óta a Magyar Iparművészeti Egyetem (Moholy Nagy Művészeti Egyetem) tanárai. Kandidátusi disszertációjukat 1984-ben, akadémiai doktori disszertációjukat 2004-ben védték meg. 2016-ban mindkettőjüket Széchenyi díjjal tüntették ki. 2022-ben megkapták a Kopp-Skrabski díjat, 2024-ben pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mindkettőjüket Moholy-Nagy díjjal tüntette ki.

Csaknem harminc könyvük, és közel kétszáz egyéb tudományos publikációjuk jelent meg magyar, angol, német és francia nyelven.

Mindketten alapító tagjai a Magyar Kulturális Antropológiai Társaságának; alapító tagjai és (2009 óta) vezetőségi tagjai a Magyar Szemiotikai Társaságnak, tagjai az MTA Szemiotikai Munkabizottságának, az MTA Szociológiai Bizottságának és a Magyar Szociológiai Társaságnak. (Kapitány Gábor a MAKAT-nak több ízben alelnöke illetve választmányi tagja).

Főbb kutatási területeik értékszociológia, kultúrakutatás, kulturális antropológia, vizuális antropológia, szocio-szemiotika, mindennapi élet kultúrája, lakásmód, világkép változások, szimbolizáció, társadalomelmélet, ( alternatív) életstratégiák

Családjuk Két gyermekük van, Mihály (1981) vizuális kommunikáció tervezőművész és Máté Gergely (1986) pszichológus, addiktológus.

Kutatástörténeti áttekintés

Közös pályájuk az esztétikai megismerésmód kutatásával és az oktathatóságát célzó kísérlettel indult. A kísérlet során olyan kérdésekbe ütköztek, amelyek további munkásságukat az értékrendszer-, és motivációbeli különbségek elemzése felé fordította. 1975-től dolgozták ki motivációelemzési módszerüket, amely az egyes emberi motivációk és beszédbeli megjelenési formáik közötti összefüggésen alapul. (Később kidolgozták és publikálták a motivációk vizuális megjelenésének elemzésmódját is). A módszert több könyvben is publikálták („Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete”, illetve „Rejtjelek”), a Magyar Televízióban 13 részes ismeretterjesztő sorozat készült belőle, amelyet eddig háromszor mutattak be.

Az értékek, értékrendszerek kutatása a 80-s évek során fő területükké vált. (Eredményeiket „A társadalmi formációk struktúrájának tükröződései a mai magyar társadalom értékrendszereiben” c, kandidátusi disszertációjukban, illetve „Értékrendszereink” c. könyvükben publikálták).

Érdeklődésük az értékkutatáson belül elsősorban és mindinkább a verbálisan nem explikálódó, szimbolikus mozzanatok felé fordult. 1980 és 1985 között nagy empirikus felmérést végeztek Győr Sopron és Békés megye intézményeiben, amelynek során elsősorban az épületek, mint látványok és az iskolai oktatás egyes elemeinek értékközvetítő hatásait vizsgálták. (E kutatás alapján írták „Intézménymimika” című könyvüket). A vizsgálatot – a változások megfigyelésére – 2005-ben megismételték Szombathelyen, Nyíregyházán és a két város agglomerációs övezetében. (Ebből készült az „Intézménymimika – 2” című könyv).

A rendszerváltás időszakában egyrészt megpróbálták megragadni azokat a szimbolikus magatartástípusokat, politikai szubkultúra-variációkat, amelyeket a változások felszínre hoztak („Szereposztás”, VITA, 1991), másrészt a politikai változásokban és a többpárti választásokon látványossá vált értékpluralizmust (e célból elemezték ezután egy longitudinális vizsgálat keretében minden parlamenti választási év kampányműsorainak értékvonatkozásait (Lásd: „Értékválasztás 1990”, ’94, ’98, 2002, 2006, 2010, 2014). . A kilencvenes években az értékkutatások, a motivációkutatás és az ezekhez csatlakozott világképkutatás közös eleme, a szimbólum vált vizsgálataik alapjává, miközben a mindig is az értékszociológia, a tudásszociológia, a szociálpszichológia és a kultúraszociológia mezsgyéjén egyensúlyozó tevékenységük a szocio-szemiotikában és a kulturális antropológiában (annak is a saját kultúra kutatására szakosodó irányzatában) találta meg lehorgonyzási pontját. Eddigi kutatási eredményeiket ekkor kezdték el oktatni az ELTE BTK Kulturális Antropológiai Tanszékén. A saját társadalom kulturális antropológiájának oktatásához módszertani tankönyvet írtak és jelentettek meg 1995-ben „Rejtjelek 2” címmel, (beépítve abba eddigi érték-, és kultúraszociológiai kutatásaik eredményeit is; e könyv alapján is készült egy 13 részes sorozat, amelyet a Magyar Televízió 1996-ban mutatott be.). Ugyancsak tankönyvként használják „A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei” címmel, először 1998-ban megjelent kötetüket. A szimbólumkutatások illetve a szimbólumfogalom oktatási alkalmazásának megalapozására pedig, a különböző tudományterületeken folyó szimbólumkutatás kiemelkedő magyar képviselőinek bevonásával két interdiszciplináris kötetet szerkesztettek. („Jelbeszéd az életünk”. A szimbolizáció kutatásának története és kutatásának módszerei, illetve „Jelbeszéd az életünk – 2”).

A kilencvenes évek folyamán a társadalom legkülönfélébb szeleteiben vizsgálták a szimbolikus változásokat, s az évtized végén megkísérelték összefoglalni a kilencvenes évek legfontosabb világkép-változásait: ezeket az eredményeket „Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón” című kötetükben tették közzé. Az ezredforduló után hasonló módon dolgozták fel a következő évtized jelenségeit is, s eredményeiket a két évtized világképeit együtt tartalmazó kötetben „Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón – és utána”) publikálták.

1997 folyamán országos reprezentatív mintán az osztrák Österreichisches Ost-, und Südosteurope Institut-tal együttműködésben empirikus adatfelvételt végeztek a mindennapok nemzeti szimbólumainak feltárására (és az eredményeknek a hasonló osztrák kutatásokkal való összevetésére). Ezen eredmények „Magyarság-szimbólumok” címmel jelentek meg.

Rendszeresen publikálnak szocio-szemiotikai tanulmányokat a mindennapok egyes jelenségeinek szimbolikájáról, e tanulmányok gyűjteményes kiadása „A mindennapi élet jelrendszereiről”, illetve a „Symbolic Elements of Everyday Culture” című e-book.

„Beszélő házak” című könyvük a kilencvenes évek lakásainak szimbolikájáról szól, a Tárgyak szimbolikája pedig tárgyszimbolikai kutatásaikat foglalja össze.

„Alternatív életstratégiák” címmel publikálták azon kutatásuk eredményeit, amelynek során olyan emberekkel készítettek interjúkat, akik az individuális sikert és anyagi javakat középpontba állító mainstream-értékrendtől eltérő életeszményeket követnek életgyakorlatukban is.

2007-ben (a Kossuth kiadónál) jelent meg „Túlélési stratégiák (Társadalmi adaptációs módok)” című könyvük, amely első része egy tervezett trilógiának. Ez a kötet egy évtizedes kutatómunka eredménye, amelynek során részben interjúk, részben szakirodalom-feldolgozás és elemzés segítségével igyekeztek monografikusan körüljárni a társadalom adaptációs technikáit és ezek eszközeit, lehetőségeit, a különböző válsághelyzetekre adott válaszok típusait, és kísérletet tettek ezek alapján egy nem-individualista alapú etika levezetésére. E könyv folytatásaként jelent meg „A szellemi termelési mód” című társadalomelméleti könyvük amelyben egy alternatív társadalmi forma lehetőségét és a jelen társadalmának ennek irányába mutató jelenségeit járták körül. 2021-ben jelent meg A szimbolizáció. Hogyan cselekszünk szimbólumokkal? című monográfiájuk, a trilógia harmadik része, mely összegzést ad a szimbolizáció néhány elméleti kérdéséről, s egyben ezirányú kutatásaik összefoglalását is jelenti. Ugyanebben az évben ismételték meg kibővített formában Magyarság-szimbólum kutatásukat, reprezentatív anyaországi és határon túli magyar mintán. Ennek eredményei A mindennapi élet magyarság-szimbólumai című, 2023-ban megjelent kötet tartalmazza. A kötet egyúttal az identitás szimbolika mindennapi élethez kapcsolódó elemeiről is enciklopédia szerű áttekintést nyújt. Jelenleg folyamatban van a kötet angol nyelvű verziójának kiadása.

Több nemzetközi kutatásnak is résztvevői voltak. Többek között részt vettek a „Changes of National Identities in Connection with the EU-enlargement” illetve a „Cultural Patterns of EU-enlargment” című, osztrák-francia-svájci-szlovák-magyar-bolgár együttműködésben végzett kutatássorozatban. Több idegen nyelvű publikációjuk jelent meg nemzetközi szakfolyóiratokban, illetve német, osztrák, francia, svéd tanulmánykötetekben.

Fontosabb publikációik

Könyvek Értékrendszereink, (1983), Kossuth Könyvkiadó, Budapest Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete, 1989, Kossuth, Budapest Rejtjelek, 1993, INTERART-Szorobán, Budapest Intézménymimika, 1989, VITA, Budapest Értékválasztás, 1990, Művelődéskutató Intézet, Budapest Szereposztás, 1991, VITA, Budapest Értékválasztás, 1994, F. Naumann Stiftung-Societas, Budapest Rejtjelek 2, 1995, Kossuth, Budapest Kultúrák találkozása – kultúraváltás, 1996, Savaria University Press, Szombathely Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció kutatásának története és kutatásának módszerei (szerk,) 1996, Osiris, Budapest Értékválasztás -1998. Új Mandátum Kiadó, Budapest A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei 1998, Dialóg Campus. Sajtóház kiadó, Budapest Magyarság-szimbólumok, 1999, Európai Folklór Központ (2002: harmadik, bővített kiadás), Budapest Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón, 2000, Új Mandátum, Budapest Beszélő házak, 2000, Kossuth, Budapest Jelbeszéd az életünk – 2 (szerk.), 2002, Osiris, Budapest Értékválasztás – 2002, 2003, Új Mandátum, Budapest Tárgyak szimbolikája, 2005, Új Mandátum, Budapest Intézménymimika – 2, 2006, Új Mandátum, Budapest Túlélési stratégiák (Társadalmi adaptációs módok) 2007, Kossuth, Budapest Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón – és utána, 2013, Typotex, Budapest A szellemi termelési mód, 2013, Kossuth, Budapest A szellemi termelési mód, www.multimediaplaza.com A mindennapi élet jelrendszereiről, 2014, Loisir, Budapest*Alternatív életstratégiák, 2014, Typotex, Budapest Symbolic Elements of Everyday Culture (e-book). (Studies in Sociology), 2012, MTA TK SZI http://szociologia.tk.mta.hu/uploads/files/archive/st_soc_3_kapitany.pdf http://mek.oszk.hu Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Antalya, Anatólia, napnyugta, napkelte; PTE TTK FFI KMBTK, Pécs, 2020 (Balkán füzetek) A szimbolizáció. Hogyan cselekszünk szimbólumokkal, 2021. Ventus Commerce, Budapest A mindennapi élet magyarságszimbólumai, 2023. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest

Válogatott tanulmányok

Stílus és személyiség, Valóság 1975/2 (78-87 pp) Néhány megjegyzés a nyelv és az esztétikum szerepéről a megismerésben. Magyar Filozófiai Szemle, 1978/3 (412-422 pp) Rendetlen értékek, értéktelen rendek, avagy: útelágazásnál, táblák nélkül. Mozgó Világ, 1978/2 (46-50 pp) Metamorphoses, A szocializmus alakulásának szakaszai, Mozgó Világ, 1983/1 (107-120 pp.) Értékek és lakások, Mozgó Világ, 1984/8 (61-77 pp.) A filozófia kategóriái a mindennapi gondolkodásban, In: S. Nagy Katalin /szerk./: A viselkedéskultúráról, Kossuth, 1984, (15-39 pp.) Felszentelt falak, (A kulturális intézmények látványainak összetevői), Medvetánc, 1987/3 (3-20 pp.) Ideológiakritikai vázlat I-II., Politika-Tudomány, 1988/3-4 (62-74 ill. 37-51 pp.) Politikai szimbólumok, In: Magyarország politikai évkönyve, Ökonómiai Alapítvány, Economix RT, 1991. (234-241 pp.) Sikerfilmek világképe, Filmkultúra, 1995, júl. Kulturális-műveltségi blokkok a társadalomban, In: S. Nagy Katalin /szerk.:/ Józsa Péter Emlékkönyv, Magyar Szociológiai Társaság Művészetszociológiai Szakosztály + BME Szociológiai Tanszék, 1995. (97-106 pp.) Changing World-Views in Hungary 1945-1980, Journal of Popular Culture, 1996 (33-43 pp.)