Gróf Batthyány Ilona (Házasságai után: gróf Keglevich Béláné, majd Beniczky Gáborné) (Ikervár, 1842. július 1. – Cinkota, 1929. március 21.) gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek és gróf Zichy Antóniának második gyermeke. 1902-től haláláig az édesanyja és Csernovics Emília, Damjanich özvegyének kezdeményezésére létrejött Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének tiszteletbeli alelnöke volt, munkásságához kapcsolódik több cinkotai intézmény létrejötte is.
Élete bélyegkép|balra|200px|Az ikervári Batthyány-kastély Teljes neve: gróf németújvári Batthyány Ilona Karolina Amália Mária Antónia volt. Batthyány Ilona gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antóniának második gyermekeként született 1842-ben a Vas vármegyei Ikerváron. Keresztszülei gróf Weszterhold Károly (apjának sógora) és Károlyi Györgyné Zichy Karolina grófnő (anyjának testvére) voltak. Kezdeti éveiben magyar szellemben nevelkedett testvéreivel együtt, magyar népviseletes (piros csizmás pruszlékos) dajkáik voltak, első játszótársaik pedig a falusi parasztgyermekek voltak.Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajosné Vigilia 1998/10
Alig hétéves korában veszítette el apját, akit 1849. október 6-án a pesti Újépületben végeztek ki.
balra|200px|bélyegkép|A genfi Boissière-palota Anyjával és testvéreivel előbb Franciaországba, majd Svájcba költöztek. Rövid zürichi tartózkodás után Genfben telepedtek le, és a Boissière-palotában éltek. Hét év elteltével Batthyány Lajos özvegye és gyermekei hazatértek Magyarországra, azonban a szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után az osztrák hatóságok ikervári birtokukat és a kastélyt is elkobozták.
Zichy Antónia 1858-ban megvásárolta a dákai Festetics–Batthyány-kastélyt, ahová gyermekeivel költözött.
Ilona 1860. augusztus 16-án a ferenc rendiek templomában,Különfélék Pesti Napló 11. évfolyam 3155. szám - 1860. augusztus 17. (online: adtplus.arcanum.hu) 18 évesen ment férjhez a gavallér hírében álló buzini gróf Keglevich Béla országgyűlési képviselőhöz. A pár házasságából 1862-ben egy fiúgyermek, ifj. Keglevich Béla született. Mivel Ilona és a gróf házassága megromlott, ezért 1869-től férjétől külön, ágytól-asztaltól elválasztva élt. <ref>Nagy Sándor: A házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a 19. században' értekezés, ELTE, doktori.hu - 2012.</ref>
bélyegkép|A Batthyány Ilona utcában található - eredetileg a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete iskolájának építtetett - Szerb Antal GimnáziumHutter Katalin Cecília: A Szerb Antal Gimnázium épülete (egyetemi szemináriumi munka), szag.hu (hozzáférés: 2020. január 25.) és az attól kicsit távolabb elhelyezkedő Mária Magdolna-plébániatemplomBudapest-Cinkotai Mária Magdolna plébánia , esztergomi-ersekseg.hu Cinkotán, a Szilas-patak túlpartjáról A grófnő 1879. július 21-én Kolozsvárott azért, hogy első férjétől elválhasson és – Keglevich Béla másfél évvel korábban elhunyt nővére, Keglevich Stefánia legidősebb fiáhozHalálozás, Vadász- és Versenylap 22. évfolyam 3. szám, library.hungaricana.hu - 1878. január 16. – Beniczky Gábor cinkotai földbirtokoshoz – aki szintén ekkor és ezért váltott vallástRetkes Attila: Unitáriusok Budapesten Egy erdélyi történelmi egyház a főváros vallási életében (1869-1949), doktori (PhD) értekezése, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, tudastar.unitarius.hu - 2017. – hozzámehessen, unitárius hitre tért. A fővárosi tanács – minthogy Erdélyben az osztrák magánjogi törvény volt érvényben, a házassághoz szükséges bizonyítványt kiadta.Gróf Batthyányi Lajosné leánya A Hon 17. évfolyam 183. szám - 1879. július 30. (online: adtplus.arcanum.hu) Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5.III. Jog és társadalom, library.hungaricana.hu - 2018. Az 1879. augusztus 14-én tartott esküvőről a Fővárosi Lapok tudósított. A szertartást, „a vőlegény cinkotai úri lakában”, maga Kilyéni Ferencz József unitárus püspök végezte. Násznagyok gróf Batthyány Elemér, a menyasszony testvére és báró Podmaniczky Géza voltak, a vőfély tisztjét pedig Rökk Szilárd, „a Beniczky-család veterán tisztelője” töltötte be.Hymen Fővárosi Lapok 193. szám - 1879. augusztus 23. (online: adtplus.arcanum.hu)Érdekes esküvő A Hon 17. évfolyam 203. szám - 1879. július 30. (online: adtplus.arcanum.hu) Beniczky Gábor és Batthyány Ilona lánygyermeke, Lea Valentina (1880. április 8-n született). 1880. április 10-én keresztelték unitáriusnak, azonban 1883. február 27-én 3 éves kora előtt hashártyalobban elhunyt.† Vadász- és Versenylap 27. évfolyam 10. szám - 1883. márc. 8. (online: adtplus.arcanum.hu) 1884-ben második férje volt fia násznagya, mikor az Herkulesfürdőn elvette Popovich Paulát, akitől két gyermeke, Ilona és Pál született.Esküvő Nemzet 3. évfolyam 727. szám - 1884. szeptember 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
1888-ban meghalt édesanyja, akitől jelentős vagyont, Somogyszentmiklóst és más birtokokat örökölt (később, 1916-ban, öccsétől, Elemér gróftól megvette a szintén e hagyaték részét képező Dákát és egyéb ingatlanait is).Még el sem temették gróf Batthyány Elemért, már perlik hagyatékát Az Est 23. évfolyam 8. szám - 1932. január 12. (online: adtplus.arcanum.hu) Beniczky Gábor, aki feleségénél 10 évvel volt fiatalabb, 1894. július 2–4-e között öngyilkos lett, holttestét 5-én reggel találták meg Máramaros közelében. Halála kapcsán számos találgatás látott napvilágot. Földművelésügyi miniszterré való július elejei kinevezéséről szóló híreket megcáfolták, azt pedig, hogy vagyonvesztés vagy nőügyek állnának a háttérben testvéröccse, Beniczky Ádám is alaptalannak nevezte. A szerencsétlenség okául egy 1893 végén történt baleset – ezt egy korabeli lótenyésztési szakosztály (aminek elnöke volt) beszámoló meg is erősítiElnök- és alelnökválasztás Köztelek IV. évfolyam 52. szám - 1894. január 17. (online: adtplus.arcanum.hu) – során szenvedett agyrázkódás miatti kedélyállapot ingadozást nevezett meg. Később a krónikások mind könnyelmű életmódját, eltékozolt vagyonát mondják tette hátteréül, pedig egy az örökségről 1895-ben kiszivárgott sajtóhír is kizárta már ezt.Az öngyilkos hagyatéka, Pesti Hírlap 17. évfolyam 336. szám, 1895. december 7. (adt.arcanum.com)Beniczky Gábor öngyilkossága Budapesti Hírlap 14. évfolyam 186. szám - 1894. július 7. (online: adtplus.arcanum.hu) Férje cinkotai birtokát – az elhunyt öccse, Beniczky Géza, aki lemondott gyermekei javára, így pedig fia István és leánya, – gróf Pejacsevich Márkné Beniczky Mária örökölte, de a haszonélvezeti jogot a grófnő élvezhette. A község belterületén fekvő ősi Beniczky-kúria és park s a belsőségen levő egyéb épületek tulajdonát bár hitvesének hagyta, de nem korlátlan, hanem úgy, hogy azt végrendelete szerint azt „életében használja,” holta után pedig az általa meghatározott jótékony célnak adandó át, „ezen ingatlanokat sem el nem idegenítheti, sem nem terhelheti, sem azokról halála esetére nem rendelkezhetik, hanem köteles ezt a végrendeletben megrendelt s általa később meghatározandó jótékony célnak, korán elhunyt kisleánya Lea emlékének és sírjának fenntartása céljából átadni.” Ez után 1901. március 24-én, a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete egyik nagy alapítójának, édesanyjának emlékére öröklési szerződést kötött az egyesülettel, melyben kikötötte, hogy az árvaházat Cinkotára telepítik ki s a park tőszomszédságában építi fel (később Szerb Antal Gimnázium). Batthyány Ilona azonban más Beniczky-területekről is intézkedett, noha férje végrendelete alapján ezt nem tehette volna meg. Ennek hátterében Lantos Antal szerint az állt, hogy körülbelül 16 évig nem hagyta a jogos örökösöket tulajdonuk egy részéhez sem – miközben a teljes terület haszonélvezetét ez alatt megtartotta –, csupán Beniczky István (Beniczky Géza fia) 1909-es halálát követően egyezett ki Pejacsevichné Mária javára úgy, hogy a Szilas-pataktól keletre eső, nagyságrendileg 600 hold a tulajdonába került, ekkor lemondva a nyugati oldalon levő 1500 hold – benne a későbbi Sashalom és Mátyásföld területei – haszonélvezeti jogáról. Telekkönyvi adatok alapján már így került eladásra (az 1950-ig Cinkotához tartozó) Magyar Általános Gépgyár által repülőgyártásra megvásárolt terület 1916 januárjában, bár a sajtó a kifizetésnél Batthyány Ilona nevét is megemlítette.Lantos Antal: Cinkota története II. 1860-tól 1920-ig (Kertvárosi helytörténeti füzetek 18.) - 2011.Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet - 1910. (online: "beniczky%20gábor"%20"Beniczky%20Mária"&pg=64&layout=s adtplus.arcanum.hu)Az országgyűlés képviselőházának 54. ülése 1932 február 24-én, szerdán, Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet, library.hungaricana.hu - 1932. január 14. - 1934. február 24. Sashalom története a kezdetektől 1950-ig (Kertvárosi helytörténeti füzetek (13.); 2008, 2. kiadás: 2014)
Miután 1916 márciusában megvásárolta öccsétől a dákai birtokot, egyre több időt töltött ott. A színjátszásnak évtizedes hagyományai voltak itt. Mind a színi előadásokat, mind a mulatságokat a Batthyány-kastély utolsó tulajdonosa, gróf Batthyány Ilona is nagyon szerette, és ha tehette, részt vett ezeken.Tóth Dezső: Dákai emlékképek, Honismeret 35. évfolyam 6. szám, 2007. ("Batthyány%20ilona"%20dáka&pg=733&layout=s adt.arcanum.com)
1929 januárjában jelent meg Urmánczy Nándor cikke a grófnőről a Prágai Magyar Hírlapban, mely szerint ekkor már Cinkotán élt visszavonultan. Szintén ez alapján, a Beniczky-birtokokat az ott töltött 50 éve alatt kétszer mentette meg az adósságokból, másodszor férje halála után. A vele kötött házasságkor az unitárius hitet anyja dicséretei nyomán választotta, Jókai „Egy az Isten“ (1876-ban megjelent) regénye kapcsán.Urmánczy Nándor: A mártír leányánál, Prágai Magyar Hirlap 8. évfolyam 23. (1946.) szám, - 1929. január 27.
Batthyány Ilona 1929. március 21-én halt meg Cinkotán, temetését március 24-én tartották a Kerepesi temetőben. A fővárosi tanács hozzájárulásával a családi mauzóleumba temették. Leányának már előzőleg exhumált holttestével együtt helyezték el a sírboltban, ahol szülei és öccse, Elemér mellett nyugszik.
Vagyonának nagy részét jótékony célra hagyta. Halála előtt néhány évvel végrendeletet készített, amit azonban öt pót-végrendelettel szinte teljesen megváltoztatott. Az utolsó irattal a két unokája, Bárczay Ferencné Keglevich Ilona és Keglevich Pál gróf közt évek óta folyó háborúságot akarta megszüntetni, így előbbire csupán Keglevich Béla gróf arcképét, míg másiknak az őt megillető köteles részt, vagyis az egész hagyaték egynegyed részét hagyományozta, hamarosan több hosszas örökösödési per is követte egymást, még 1944-ben folyamatban volt egy. A lipótvárosi Klotild utcában (Ma Stollár Béla u.) álló házának jövedelmét a „budapesti unitárius szegény iskolásgyermekek segélyezésére” hagyta. (Nagy meglepetések Batthyány Ilona pótvégrendeletében.) Budapesti Hírlap 49. évfolyam 69. szám, 1929. március 24. (online: adtplus.arcanum.hu)Súlyos vádak a tizenhétmillió pengős Batthyány-hagyaték vagyonkezelője ellen Esti Kurir 13. évfolyam 195. szám - 1935. augusztus 29. (online: adtplus.arcanum.hu)Dunántúli református jegyzőkönyvek, névtárak A pápai egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve - 1944. augusztus 29. (online: adtplus.arcanum.hu)