Barna (mellétei) család története
Ősrégi gömöri család, mely a Mellétei, Dévényi, Barócz, Abacs és Alacsky családokkal közös törzsből származik. Nemzetségük fészke Melléte, melyet már az Árpádok alatt bírtak. Mellétei Barna Mihály ismert genealógusunk a család származását egész Tivald gömöri várkatonáig viszi fel, aki a hagyomány szerint II. Endre király alatt a szentföldi hadjáratokban tüntette ki magát, amiért a Mellétével szomszédos Özörényt kapta adományba.1 Teleky: Hunyadiak kora: XII. 103. Tivaldnak unokája, Miklós 1291-ben kir. udvamok volt.2 Gömör vm. monogr.: 134. A családot Zsigmond király 1411-ben új adománnyal erősítette meg ősi mellétei jószágában. Mellétei Barna Miklós 1463-ban több társával együtt méhi határából egy darab földet Szentiélekhez foglalt (ma Oldalfalva helysége), araiért 1475-ben vizsgálat folyik ellene. Ugyan-ebben az évben M. Barna Lőrinc ellen az a panasz merült fel, hogy Bebek György vezetése mellett több gömöri nemessel részt vett Dobsina pusztításában. Bebek György ugyanis társaival és embereivel a dobsinai bányászokra tört, bányáikat elfoglalta s nekik nagy károkat okozott. Mellétei Barna Miklós, Lőrinc, Mihály, György és János 1483-ban meg akarták szerezni a Kövecsesi Dancs György kövecsesi, keszi, szentdeme- teri, horkai, más néven malai, herepáni és répási jószágait, de ez ellen Szentkirályi Gergely a Dancs György gyermekeinek nevében tiltakozott. Mellétei Barna Imre fiát, Miklóst 1488-ban elégítik ki a Szkárosiak Szkárosi Fityke Balázs jószágából, akinek Ilona nevű lánya az ő anyja volt.
A család a XVI. században Horkán is nagy jószágnak ura. Az 1554. évi összeírás szerint Barna Jánosnak és Jakabnak Horkán (Malán) 4 jobbágytelke volt. Ugyanebben az évben nemes horkai Barna Miklós és Demeter Malah faluban fekvő egy puszta telek felét 40 forintért adják el Mály Kátoly Andrásnak.
A családból a múltban sokan viseltek megyénkben tisztségeket. Barna Imre 1470-ben, Barna Miklós 1510-ben szolgabírák voltak. Barna Ferenc pedig 1573-1580-ig alispánunk volt. Barna András (1613-1620) táblabíró, esküdt, szolgabíró. Barna Mihály 1634-ben szolgabíró, 1639-ben táblabíró. Barna Lukács és György l64l-ben, Mihály 1660-ban táblabírák. Ez utóbbi Gersei Pető tábornokhoz követje is volt megyénknek, 1666-ban pedig alszolgabíró. Barna Zsigmond 1668-ban, Gergely 1676-ban, Ferenc 1695-ben, Antal 1770-ben megyénk kapitányai voltak. Barna Imre 1737-ben ügyész, Ferenc 1753-ban szolgabíró. Ifj. Barna Imre előbb esküdt (1770), majd al-, később főszolgabíró (1783). Barna István 1780-90-ig esküdt, 1818-ban főbiztos Pelsőcön, Albert 1821-ben jegyző, István 1823-ban alszolgabíró.
A család egy ága Abaúj megyében virágzik. Őse Barna Farkas, ki 1552-ben az egri várban vitézkedik. Három jeles fia maradt. Ezek közül Farkas 1591-1600-ig abaúji táblabíró, György 1624-ben szintén, 1628-ban országbírói titoknok, az 1635-ös, 37-es és 47-es országgyűléseken Abaúj megye követe, 1647-ben országbírói ítélőmester. Harmadik fia, Ferenc 1632-ben abaúji táblabíró, 1650-53-ig alispán. Ekkor, mivel neje, Czéczey Dorottya török fogságba esett, leköszönt. Fiai közül ifj. György abaúji követ, Mihály táblabíró, Ferenc (1656) másodalispán.
A család más ága Zemplénbe származott. Közülük való M. Barna Mihály
(sz. 1810-ben), 1832-ben a Zemplén megyei róm. kat. klérus ügyésze, 1845-ben Zemplén és több megye táblabírája, 1850-ben a zempléni cs. kir. törvényszék előadó ülnöke, 1856-tól kassai pénzügyi előadó, ügyész. Egy nagy genealógiai, családtörténeti munkája, mely az ország összes nevezetesebb családaira kiterjed, a Nemzeti Múzeumba került. Bátyja, Barna Antal 1849-ben mint honvéd hadnagy esett el.
Heves megyében is virágzik a család egy ága, hol 1844-ben János seborvos volt, kinek nemességét Gömör megye bizonyítványa alapján hirdették ki Heves megyében, miután beigazolta, hogy apja nemes származású volt, s a Gömör megyében virágzó mellétei Barna családból származott. Barna János seborvost Horliczkynak is hívták. Ez a neve onnan ered, hogy amikor atyja, ki Miskolcon lakott, a Nádasdy-ezredbe katonának beállt, 2 éves fiacskájának nevelését Horliczky Józsefre bízta. A fiút aztán nevelőapja nevén is szólították.
A család leszármazási táblái, nagyrészt Nagy Iván műve alapján
Forrás: /Dr. Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai /Forrás: /Dr. Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai /
Az első leszármazási táblaForrás: /Nagy István: Magyarország családai Pótlék kötet. Barna család (Melléthei és Horkai)/ egy másik verziója, melyen Lőrinc mester felesége Bebek Margit (Chytneki) is fel van tüntetve.
A család tagjai által viselt hivatalok A család tagjai által viselt hivatalokat illeti, arra nézve a megyei jegyzőkönyvek és egyéb hiteles források után a következőket kell röviden elsorolnunk.
Már 1470-ben B. Imre Gömör megye szolgabirája volt. 1506-ban István nádori titoknok. 1569-ben Jánosnak fia György országbírói titkár, meghalt 1579-ben.
1573–1580. Ferencz Gömör megyei másod és első alispán.
1552-ben Farkas Egerben vitézkedett.
1591–1600. másik Farkas Abauj megyei táblabíró.
1613–1620. András Gömör megyei tbíró, esküdt és sz. bíró. 1621-ben Miklós vm. esküdt. 1621. Mihály Abauj v. táblabíró. 1624. György Abauj v. tbíró, majd országbírói titoknok 1628-ban.
Abauj megyénél Ferencz 1632. tbíró. Id. György 1635. és 1637. 1647. orsz. gyülési követ, majd országbírói itélőmester. 1655-ben is követ. Ferencz 1639. kapitány. Ferencz 1650–1653-ban első alispán, midőn leköszönt, mert neje Czéczey Dóra török fogságba esett. 1656. másik Ferencz másod alispán.
Gömör megyében id. Mihály 1634. főszolgabíró. 1639. tbíró. Lukács 1641. tbíró. György 1641. tbíró. Mihály 1660-ban tbíró és követ gersei Pethő Zsigmond tábornokhoz. Ismét Mihály 1666. alszolgabíró. – 1668. Zsigmond és 1676. Gergely kapitányok. 1688. Mihály tbíró. 1695. Ferencz kapitány. 1698. Péter tiszti alügyész. 1737. Imre ügyész. 1753. Ferencz szolgabíró. – 1770. Antal kapitány, ifjabb Imre esküdt, 1777-ben alszolgabíró. 1783. szbíró. – 1780–90. István r. esküdt, 1818. főbiztos Pelsőczön. – 1821. Albert jegyző. 1823. István alszolgabíró.
Simonnak fia János 1729. kir. harminczados, György 1741. kir. posta tiszt Kassán. Említett Barna György Abaúj megyei követnek és ítélő-mesternek kitüntetéseiről az 1635–1647. 1649. és 1655. évi országgyűlési törvényczikkek is tanúskodnak.
A család ősi birtokai Gömörmegyei Melléte és Horka helységek, és az azok közelében eső özörényi és malhai puszták, mely utóbbiak Horka helységgel együtt máig legnagyobb részben a család tulajdonai, míg Mellétén csak Barna István és Lajos bírnak jelenleg.
Gömör megyén kivűl József ága (III. táblán) Zemplén megyében lett honos, ebből Józsefnek fia Mihály (szül. 1810.) már 1832-ben a Zemplén megyei r. c. clerus ügyésze, 1845-ben Zemplén s több megye táblabírája, 1847-ben Zemplén v. törv. széke választott birája, 1850-ben ugyanott a cs. k. törvényszék előadó ülnöke, 1856-tól pedig Kassán cs. k. pénzügyi előadó társ-ügyész.
Nejétől Reviczky Máriától gyermekei közül Bertalan 1861-ben a Zemplén megyei akkori törv. széknél igtató, 1862-ben köz- és váltóügyvéd, és Zemplénben kassai cs. kir. ügyészet képviselője.
Mihály testvére Antal, honvéd hadnagy 1848-49-ben.
Márton 2026-tól a Magyar-kormány igazságügyi minisztere.
Okleveles kivonatok A család történetére és birtokviszonyaira a sok adat közül terünkhöz képest csak a következő okleveles kivonatokat adhatjuk:
1249-ben Miklós vitéz, neje Agatha és gyermekei és rokonai előtt végrendelkezik, melyben többi közt atyja Thiwald mellé az özörényi sírkertbe kívánja magát temettetni.
1291. Miklósnak fiai Miklós és Gergely III. András királytól az 1226. évi adomány át írását nyerik.
1353-ban Lőrincz mester néhai Barna Miklós kir. udvarnok fia, neje Margit néhai Chytneki Domokos leánya részéről testvér sógora Chytneki György comessel minden pereire nézve végképen kiegyezik *. 91Ezen házasság által növekedett a Barna család tekintélye és a ma is birt Ivánkai pusztában kapott résszel birtoka. ( Chytneki Domokos= a Bebek ág alapítója, Bebek Domokos, Cthytneki György= I. Bebek György hevesi főispán, Domokos fia )
1411-ben Demeter, Lőrincz mesternek fia, úgyszintén fiai István, Miklós és János még kis korúak (mindnyájan de progenie olim Thyvaldi) Zsigmond király által adományozott Horka és Melléte helységbeli birtokokba beiktattatnak.
1453-ban Demeter fiának Miklós mesternek neje Vay Kata végrendeletet tesz férje és ennek halála esetére gyermekei István és Orsolya javára a szepesi káptalan előtt, megemlítvén sógorát Barna Lőrinczet is, és Benedek fiát Jánost, kiknek a 16 darab arany paraphenum árán szerzett horkai részt vissza adatni rendelé halála esetére. Ugyan ez évben melléthei Barna István és fiai Pál és Lőrincz, és Jánosnak fiai Tamás és Imre a mellétei Abach és melléthei Barocz János és Bereczk által nekiek elidegenített mellétei birtokrészt birtokában 15 nap alatt felmutatandó okirat feltétele mellett Czobor Mihály gömöri főispán által meghagyatnak *.
1470-ben Derencsényi Imre Gömör várm. alispánja és szolgabírái bizonyítják, hogy mellétei Barna Imre szolgabírósága korában a testvér öcscse Tamás által kezelt mellétei birtokot Barna István fiainak Lőrincz, Mihály, János, Miklós, Györgynek és már elhalt Pálnak öt aranyban elzálogítá.
1479-ben m. Barna Miklós birtokos Zentléleken és biztos hatalmaskodási iránti eljárásban *. 1483-ban B. Miklós, Lőrincz, Mihály, György és János ellen a kövecsesi, keszi és horkamalahi birtokrészek végett Danch György gyermekei tiltakoznak.
1494-ben Ablonczy Tamás és m. Barna Miklós fia István Gömör m. városban szerzett javaikba II. Ulászló király beleegyező adománya folytán beiktattatnak.
1505-ben Barna Miklós beleegyezésével Vay Balás a vajai határban három darab földet 3 aranyban Thibay Jánosnak és Demeternek zálogba ád.
1508-ban B. István, János, Miklós és Pál néhai Istvánnak fiai Zsigmond királynak 1411. évi mellétei és horkai adomány leveleiket a szepesi káptalan által hitelesen átíratják.
1531-ben m. Barna Pál, nagy anyja Vay Kata utáni örökségi 92birtokokra nézve, Vay Orbánnal egyezségre lép csoltói Basó Péter, m. Barócz Benedek és Beretkei Miklós választott bírák előtt.
1539-ben sz. erzsébeti Barna Benedeknek fia János Horkán jobbágytelkét horkai B. Gergely fiára Pálra örökösen átruházza.
1541-ben m. Barna Ferencz özvegye Erzse, s gyermekei Ferencz és Tamás recski jobbágy telekről Giczey Jeromostól örökbevallási levelet kapnak.
1542-ben h. B. Gergelynek fia Pál Horkán jobbágytelkét B. id. Ferencz fiainak Tamás, Jakab és Ferencznek 40. m. forintért örökösen eladja.
1550-ben h. B. Istvánnak fia ifj. Pál horkai jobbágytelki puszta részét, melyet atyja sz. erzsébeti B. Jánostól vett, m. Barna Ferenczre beiratosan átruházza.
1552-ben B. Pál özvegye s gyermekei Mátyás, Lőrincz, Kata ellen a szepesi káptalan előtt tiltakoznak néhai Vay Ferencz maradékai részéről a vaji udvarteleknek tervezett eladása és Thibay Gergely általi megszerzése ellen.
1554-ben h. B. Miklós és Demeter horkai fél jobbágytelket malahi Katolyi Andrásra ráháznak.
1562-ben Monay Klára Makó Istvánné és Kata utóbb m-Barna Pálné, néhai Monay Jánosnak leányai Abauj megyei ősi monaji és szolnoki birtokjogokra I. Ferdinand király által fiúsítatnak és azokban Vendéghy Gergely kir. ember által bevezettetnek.
1579-ben Pathó Kata B. Mátyás hitvese részére az atyja néhai magasmarti Pathó Menyhért után illető javakból részét Báthori István országbíró kiadatni rendeli.
1580-ban m. B. Ferencz és neje Horváth Klára horkai kerti puszta belsőséget és malahi szilvásukat m. B. Andrásnak elzálogítják. Ugyan az ugyan azon évben mint Gömör megyei alispán Horkán Malahy Péterrel puszta belsőséget cserél. 1582-ben B. Ferencz szintén mint alispán B. Páltól megszerzi horkai jobbágy telkét.
1582-ben zendi Fuló Mátyás, Zemerey Albert, szalai Bakó Benedek és Zemerei Erzse Barna Farkasné Abauj megyei szalai és bakóházi birtokukba uj kir. adomány mellett beiktatnak.