Az 1929. év az irodalomban.
Megjelent új művek Próza Richard Aldington angol író, költő regénye: Death of a Hero (Hősi halál) Mateiu Caragiale román író regénye: Craii de Curtea-Veche (Az aranyifjak alkonya) Blaise Cendrars művészregénye: Dan Yack [Les Confessions de Dan Yack] Agatha Christie krimije: A hét számlap rejtélye (The Seven Dials Mystery) Jean Cocteau regénye: Les enfants terribles. Magyar címei: Vásott kölykök (1942), Veszedelmes Éden (1966), Rettenetes gyerekek (1971)A francia irodalom a huszadik században (Szerk: Köpeczi Béla). Gondolat Kiadó, Budapest, 1974, II./392. o. Miloš Crnjanski magyarországi szerb író regénye: Seobe (Örökös vándorlás) Alfred Döblin regénye: Berlin Alexanderplatz Tanizaki Dzsunicsiró, a modern japán irodalom egyik legnagyobb írójának regénye: Tade kuu musi (Aki a keserűfüvet szereti) William Faulkner: A hang és a téboly (The Sound and the Fury) André Gide: L'École des femmes (Nők iskolája), egy regénytrilógia első része. Folytatása: Robert (1930) Geneviève (1936) André Gide esszéje Montaigne-ről: Essai sur Montaigne Jean Giono Pán-trilógiájának első két kötete: Colline, az író első regénye Un de Baumugnes (Valaki a hegyekből) a harmadik kötet (Regain) 1930-ban jelenik meg Robert Graves korai önéletrajzi könyve: Good-Bye to All That (Vége ennek is)Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története (Gondolat, Budapest, 1972, 628. o.) Graham Greene angol szerző első regénye: The Man Within (A számkivetett) Ernest Hemingway regénye: Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) Richard Hughes brit író, költő: A High Wind in Jamaica (Szélvihar Jamaicában), regény Sinclair Lewis regénye: Dodsworth Alberto Moravia első regénye: Gli indifferenti (A közönyösök) Axel Munthe svéd orvos, író angol nyelven írt „bestseller” könyve: San Michele regénye (The Story of San Michele) John Cowper Powys walesi író, költő regénye: Wolf Solent Erich Maria Remarque regénye: Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues) Antoine de Saint-Exupéry regénye: Courrier sud (A déli futárgép) John Steinbeck: Cup of Gold, a nagy amerikai író első regénye; (magyar címei: Egy marék arany, illetve Az aranyserleg) Maila Talvio finn írónő regénytrilógiája: Itämeren tytär (A Keleti-tenger leánya): első kötet: Kaukaa tullut (1929); további kötetek: Hed-ulla ja hänen kosijansa (1931) Hopealaiva (1936) Kobajasi Takidzsi japán író regénye: Kanikószen (Rákhalászok) Franz Werfel regénye: Barbara oder die Frömmigkeit (Barbara, avagy a jámborság) Virginia Woolf: A Room of One's Own (Saját szoba), esszé Marguerite Yourcenar francia író kisregénye: Alexis ou le Traité du vain combat (Alexis, vagy értekezés a hiábavaló küzdelemről)
Költészet Rafael Alberti két kötete: Cal y canto (Mész és dal) Sobre los ángeles (Az angyalokról) Robert Bridges angol költő elbeszélő költeménye: The Testament of Beauty (A szépség testamentuma) Paul Éluard kötete: L'Amour la poésie Pierre Reverdy kötete: Sources du vent Flaques de verre Edith Sitwell brit költő verseskötete: Gold Coast Customs (Aranyparti szokások)Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna i. m. 611. o.)
Dráma Jacinto Benavente: Vidas cruzadas (Keresztezett életek), bemutató Noël Coward angol színműíró, színész, rendező operettje: Bitter Sweet (Keserédes) Paul Claudel formabontó, terjedelmes műve: Le Soulier de satin (A selyemcipő), „négy estére osztott nagy költemény, nem tetralógia, hanem egyetlen konfliktus köré épített jelenethalmaz…”Vajda Endre: Paul Claudel In: A francia irodalom a huszadik században (Szerk: Köpeczi Béla). Gondolat Kiadó, Budapest, 1974, I./144. o. Színpadi változatát 1943-ban mutatják be. Jean Giraudoux vígjátéka: Amphitryon 38, bemutató Vlagyimir Majakovszkij rendhagyó szatirikus komédiája: Poloska (Клоп), bemutató Vszevolod Mejerhold moszkvai színházában Branislav Nušić szerb drámaíró vígjátéka: Gospođa ministarka [Госпођа Министарка] (A miniszter felesége), bemutató Belgrádban Eugene O’Neill: Dynamo (Dinamó) Marcel Pagnol vígjátéka: Marius; a Marseille-trilógia (Trilogie marseillaise) első darabja, bemutató G. B. Shaw: A királyság szekere (The Apple Cart)
Magyar irodalom Babits Mihály verseskötete: Az istenek halnak, az ember él József Attila verseskötete: Nincsen apám, se anyám (Benne t. k.: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Áldalak búval, vigalommal) Móricz Zsigmond regénye: Forró mezők Surányi Miklós regénye: Csodavárók Tersánszky Józsi Jenő regénye: A margarétás dal Áprily Lajos drámája: Idahegyi pásztorok (Kolozsvár) Molnár Ferenc színműve: Egy, kettő, három
Születések január 27. – Garai Gábor költő, író, műfordító, kritikus († 1987) február 27. – Fodor András Kossuth-díjas költő, esszéíró, könyvtáros.(† 1997) március 7. – Székely János költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító († 1992) március 18. – Christa Wolf német írónő († 2011) április 1. – Milan Kundera cseh, francia regény- és drámaíró, költő, esszéista április 5. – Hugo Claus flamand regényíró, költő, színműíró és filmrendező († 2008) április 22. – Guillermo Cabrera Infante kubai író, esszéista, műfordító és kritikus († 2005) május 4. – Kárpáti Kamil író, költő, esszéíró, szerkesztő
május 10. – Kányádi Sándor erdélyi magyar költő († 2018) június 29. – Oriana Fallaci olasz író, publicista, újságíró, riporter († 2006) július 5. – Zám Tibor magyar író, tanár, szociográfus († 1984) július 25. – Vaszilij Suksin szovjet, orosz író, színész, filmrendező († 1974) november 9. – Kertész Imre magyar író, műfordító, a Sorstalanság szerzője. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki († 2016) november 11. – Hans Magnus Enzensberger német költő, író, műfordító, szerkesztő-kiadó november 12. – Michael Ende német író, aki gyermekkönyvei révén vált ismertté († 1995) november 22. – Görgey Gábor író, költő, dramaturg († 2022) december 12. – John Osborne angol író, drámaíró, forgatókönyvíró; a nálunk a maga idején dühöngő ifjúságnak nevezett irodalmi, színházi és filmes művészeti vezéralakja († 1994) december 17 – Tóth Bálint József Attila-díjas költő, író, műfordító († 2017) december 28. – Bori Imre író, irodalomtörténész, kritikus († 2004)
Halálozások február 8. – Rákosi Jenő író, színműíró, színházigazgató, lapszerkesztő (* 1842) június 5. – Zoltán Vilmos író, műfordító (* 1869) július 15. – Hugo von Hofmannsthal osztrák költő, novellista, drámaíró (* 1874) szeptember 12. – Rainis (Jānis Pliekšāns) lett költő, drámaíró, fordító és politikus, akit az ország legjelentősebb írójaként tart számon a lett irodalomtörténet (* 1865) október 28. – Osvát Ernő író, szerkesztő, kritikus; 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője (* 1876)
Jegyzetek
Források Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 266-268 o.)
irodalom Kategória:Évek az irodalomban (20. század)