bélyegkép|jobbra|252px|Bréma város térképe

Bréma () német nagyváros, hivatalosan szabad Hanza-város, Németország északnyugati részén fekszik, Bréma tartomány () székhelye. Egyike annak a három városnak, amelyek szabad tartományi jogállással rendelkeznek (a másik kettő Berlin és Hamburg). Népességét és területét tekintve is Németország tizedik legnagyobb városa. Jelentős tudományos és kulturális centrum, kikötői révén pedig Németország tengerentúli kereskedelmének egyik meghatározó központja. A Bréma-Oldenburg európai városrégió domináns települése, lakossága vonzáskörzetével együtt 2,37 millió fő. – A Bréma-Oldenburg városrégió honlapja; elérés: 2007. március 2.

Fekvése Bréma Németország északnyugati részén fekszik, az Északi-tenger partjától 60 kilométernyire. Területe 25 kilométer hosszan és 1–6 km szélességben húzódik a Weser folyam mindkét partján. A város déli területei a Weser melletti marschokon terülnek el, míg az északi negyedek a geest domboldalaira kapaszkodnak fel.

Éghajlata Az Északi-tenger partjaihoz való közelsége és a mérsékelt égövi tengeri légtömegek miatt óceáni éghajlatú (Köppen éghajlati besorolás: Cfb). Azonban az év bármely szakában előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a kontinentális légtömegek dominálnak, és nyáron hőhullámokhoz, télen pedig hosszabban tartó fagyos időszakokhoz vezethetnek. Általában azonban a hőmérsékleti szélsőségek ritkák Brémában.

Története Bréma a középkorban A korai középkorban a Weser körüli magaslatok vihardagályoktól védett pontjain apró falvak létesültek. Ezek nevei közül csak a Klaudiosz Ptolemaiosz által említett Phabiranum neve maradt fenn. Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban megalapították a brémai püspökséget, és ebben az időben épült meg az első fatemplom is, melynek feladata a környékbeli szászokkal szembeni védekezés miatt a város megerősítése is volt. Az új templomot Willehad püspök Szent Pál apostolnak szentelte, annak kulcsát pedig a város címerére helyezte.

A város kedvező fekvésének köszönhetően kezdetektől fogva a fríz tengeri és folyami kereskedők telephelyéül szolgált. A város kereskedelmi jelentősége egyre növekedett és egyre több környékbeli paraszt hagyta el szülőhelyét, hogy Brémában kereskedelemmel foglalkozzon.

A 9. században Bréma már érseki székhely. A fatemplomot 853-ban lebontották és helyében már kőből épült fel a dóm. Az egyre erősödő viking támadásokkal szemben a várost megerősítették. Bréma ellen tudott állni a 913 nyarán bekövetkezett magyar támadásnak is. 965. augusztus 10-én Adaldag érsek – I. Ottó császártól – vásártartási, pénzverési és vámszedési jogot kapott.

thumb|250px|right|Bréma térképe (1600)

1260-ban Bréma a Hanza-szövetség tagjává vált. Először 25 év múlva zárták ki Hanzából, miután a város kereskedői súlyosan megsértették a Hanza-városok wismari gyűlésén a norvégok ellen kimondott blokádegyezményt. Bréma nem profitált a Balti-tenger és a Baltikum felé gyorsan fejlődő kereskedelemből, ellenben érdeke lett volna az észak, nyugat és dél felé kapcsolatokat létesíteni. Ezt az érdeket sértette a Balti-tengeri városok által erőltetett blokád. A 12. században Bréma elnyerte függetlenségét az érsektől, 1300 körül pedig megépült a városfal. 1358-ban a Weser parti város másodszor is a Hanza kereskedőszövetség tagjává vált, de 1427-ben a kereskedelmi szabályok újbóli megsértése miatt ismét kizárták.

1532-ben tört ki a „104-ek felkelése”. 1530-ban forradalmi nyugtalanság lett úrrá Brémán, amely a város falaitól keletre lévő Bürgerweide legelő használata körüli vitákban robbant ki. A reformáció eszméit magáévá tevő tömegmozgalom dühe először a szolgáját meggyilkoló Német Lovagrend nagymestere ellen fordult. A város polgárai fenyegetésekkel elérték, hogy a város irányításában egy 104 tagú választott tanács is részt vegyen. A tömegharag elől a katolikus elöljáróság Verdenbe menekült, a dómban ezek után református szertartásokat vezettek.

Az újkorban thumb|250px|right|Az 1623-ban megnyílt vegesacki kikötő ma

A Weser folyó medre a középkor folyamán fokozatosan feltöltődött, elfajult, mindenfelé homokpadok, zátonyok keletkeztek. A hajóút mélysége Bréma és Vegesack (ma Bréma része) között mindössze egy méterre csökkent. A város ezért holland mérnököket bízott meg, hogy Brémától 10 km-re északra Vegesacknál egy új, mesterséges átrakó kikötőt építsenek. Ez lett Németország első mesterséges kikötője. Az új kikötő négy év alatt épült meg és 1623-ban nyílt meg a hajóforgalom számára. A város bekapcsolódott a transzatlanti kereskedelembe is, az első hajó 1783-ban érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. Az atlanti kereskedelem felfutásával egyidejűen a Weser medrének elfajulása már a vegesacki kikötőt is elérte, ezért 1798-ban újabb mesterséges kikötőt kellett megnyitni, 30 kilométernyire északra Brake városka mellett.

1811-1814 között Napóleon csapatai megszállták a várost. Brémát Franciaországhoz csatolták. A háborús évek alatt a brit tengeri blokád miatt a tengeri kereskedelem megszűnt. A brakei kikötő sem oldotta meg a hajózás problémáit, ezért a városállam 1827-ben területet vásárolt a Weser torkolatában, ahol megalapították Bremerhaven kikötővárost.

Virágkor és stagnálás a modern korban thumb|right|250px|Az új szabadkikötő 1918-ban

A 19. század második felében indultak meg a városnak és környékének nagyszabású infrastrukturális beruházásai. 1849-ben megnyílt a Művészcsarnok. 1855-ben Hannover felől a vasút elérte a várost, és megnyílt a főpályaudvar. 1876-ban a városháza és a Bürgerpark között megnyílt a mai villamos elődje, a lóvasút. 1875-ben Ludwig Franzius lett Bréma építési igazgatója. Terveket készített a Weser folyó hajózhatóvá tételére. A következő 20 évben hatalmas vízrendezési munkálatok zajlottak a város környékén. 1888-ban Bréma csatlakozott a német vámunióhoz. Ezzel egy időben megnyílt a korszak legnagyobb mesterséges kikötője, az Europahafen. Két évre rá az első villamosok kezdték meg üzemüket. 1899-ben megnyílt a második szabadkikötő (Überseehafen), 1911-ben az ipari kikötő. Bréma a gyarmati kereskedelem kapuvárosa lett. A város fejlődését derékba törte az első világháború. A város akkori 460Günter Gebrecht: Geschichte der Freien Hansestadt Bremen IV; Edition Themen Verlag; Bremen 1995, gőzhajójából 60 azonnal elveszett, a maradék semleges országok kikötőjében rekedt. A háború alatt a munkásság körében egyre növekedett az elégedetlenség. 1918 elején a városban erőszakos sztrájkmozgalom bontakozott ki.

1918. december 8-án a német császárság összeomlott, Brémában a vállalkozók által támogatott Adolf Vinnen hajómágnás szerezte meg a hatalmat. Uralma alatt zűrzavar lett úrrá a városon. 1919 januárjában a városháza erkélyéről kikiáltották a Brémai Tanácsköztársaságot. Pénzügyi összeomlás és zűrzavar következett. Január végén „rendcsinálás” céljából a városba küldték Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Utcai harcok kezdődtek a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között. A február 8-áig tartó harcokban 24 katona és 28 munkásA brémai tanácsköztársaság története Bréma hivatalos honlapján . Elérés: 2007. március 2. életét veszítette. 1920 óta működik a városi rádió és a repülőtér. 1920 után Brémát súlyosan érintette a német gyarmatok elvesztése. A hajóforgalom visszaesett, majd a nagy gazdasági világválság idején az ipar is hanyatlott. A városi munkásság egyre inkább a szociális biztonságot ígérő szélsőjobb és szélsőbal irányába fordult, radikalizálódott. 1930-as évek elején több jelentős utcai tömegverekedés tört ki a kommunisták és a náci párt támogatói között.

1941–1945 között a szövetséges légierő 167A háború vége Brémában. A brémai rádió cikke. Elérés: 2007. március 2. támadást intézett a Weser parti nagyváros ellen, melynek során megsemmisült az ódon városközpont nagy része, a hajógyárak, kohók és vámraktárak szinte mindegyike. 1945. április 19-én a 2. brit hadsereg elérte Brémát, és megadásra felszólító ultimátumot A repülőgépről leszórt ultimátum szövege a brémai rádió honlapján. Elérés: 2007. március 2. intézett a védőkhöz. A német helyőrség ellenállt. Április 22-én a britek támadásba lendültek, és elfoglalták a délkeleti elővárosokat. Április 24-én a brit támadás elérte a belvárost, ahol a heves német ellenállás miatt sok áldozattal járó utcai harc bontakozik ki. Április 26-án este a német helyőrség letette a fegyvert. 1945. augusztus 1-jén Brémából kivonult a brit hadsereg, a megszállói feladatokat az amerikaiak vették át.

Bréma a második világháború után 1946-ban Bréma az újonnan megszervezett Bréma Szabad Hanza-város tartomány fővárosa lett. A városban a helyreállítás gyorsan haladt. Az 1950-es évek gazdasági csodája idején Bréma Németország egyik legdinamikusabb városává vált. 1953-ban a városháza mellett felállították a brémai muzsikusok szobrát, mely azóta a város egyik jelképe lett. 1961-ben a Weser bal partján megnyílt a harmadik szabadkikötő (Neustadter Hafen). A kikötőtevékenység mellett egyre inkább meghatározóvá vált a magas hozzáadott értéket képviselő áruk, szolgáltatások előállítása. 1970 óta működik a városi egyetem. 1985-ben Brémában épült meg az első Ariane–2 alkatrész.

1993-ban a forgalom visszaesése miatt a város bezárta régi szabadkikötőit (az Europahafent és az Überseehafent). Helyükön 1999-ben elkezdődött az új brémai városközpont építése. Az Überseestadt projekt jelenleg Európa legnagyobb, folyamatban lévő városrész-rekonstrukciós programja. 2001-ben a brémai városházát az UNESCO a világörökség részének ismerte el.

Lakosság

A város lakossága jelenleg stagnál, évente egy-kétezer fővel növekszik, illetve csökken. Az elöregedés miatt jelentős nőtöbbség alakult ki a városban. Brémában 70 ezer külföldi állampolgárságú személy lakik, ők a lakosság mintegy 13%-át jelentik.

Bréma lakosságának változása Időpont (év) Lakosság (fő) Növekedés (%)     Időpont (év) Lakosság (fő) Növekedés (%) 1350 - 1920 +26,5 1744 +40 1930 +15,1 1812 +26,4 1940 +44,1 1831 +25,1 1945 −17,0 1852 +28,8 1950 +21,3 1861 +17,8 1961 +27,0 1871 +23,5 1970 +5,0 1880 +35,5 1980 −6,3 1890 +11,8 1990 +0,7 1900 +28,2 2000 −2,4 1910 +53,5 2005 +1,4 1916 −14,9 2011 +0,2Forrás: Statisztikai hivatal Bréma

Vallások Evangélikusok A reformáció 1532-ben aratott győzelmet a katolikus egyház felett. Kezdetben a református irányzat volt erősebb. Az evangélikus kereszténység mintegy 100 éves villongásokkal teli vetélkedés után 1639-ben a református szertartással egyenrangúvá vált. Az evangélikus és a református hívek elkülönülten, más-más városrészekben éltek. Az 1803-as közigazgatási reform után már valamennyi új kerületben az evangélikus közösség volt többségben. A református egyház hanyatlani kezdett, fokozatosan az evangélikus szertartás vált uralkodóvá. Az evangélikus egyház jelenleg 68 templomot tart fenn Brémában és Bremerhaven északi részén. (Bremerhaven déli részét a hannoveri evangélikus egyház felügyeli.) A Brémai evangélikus Egyház Németország legkisebb önálló evangélikus tartományi egyháza. A városállam lakosságának 43%-a (kb. 250 000 fő)A Brémai Evangélikus Egyház honlapja. Elérés: 2007. március 6. vallja magát evangélikusnak.

thumb|160px|right|A Nagyboldogasszony-templom a katolikus egyház brémai főtemploma

Katolikusok