Kaczvinszky János (helyenként Katzvinszky,https://adt.arcanum.com/hu/view/Holgyfutar_1857_08-2/?query=katzvin*&pg=465&layout=s Tiszapalkonya, 1818. április 1. (keresztelés)A tiszapalkonyai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1818. év. – Budapest, Józsefváros, 1880. május 13.)A budapest-józsefvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyve, 548/1880. folyószám. színész, színigazgató.
Életútja
Katzvinszky János és Szabó Anna fia. 1838-ban lépett színpadra Nagyváradon Pály Elek társulatában. Ezt követően éveken keresztül Kassán és Kolozsvárott szerepelt, 1846-ban a Havi-Szabó-féle társulat tagja volt. 1857-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-ig volt az intézmény tagja.
1839-ben és 1851–1853 színigazgatóként is működött.
1860-as évekbeli levelezésekből tudható, hogy egyfajta szervezői, színházi ügynöki munkát is végzett. Kapcsolatot tartott a vidéki társulatokkal, igazgatókkal, rajta keresztül is lehetett intézni a pesti színészek vendégjátékát, vagy a Nemzeti Színház könyvtárában elérhető színdarabokat, szövegkönyveket is küldött vidékre, ha kérték.Szalisznyó Lilla: „Irjátok a mi tollatokra jön” Egressy Gábor családi levelezése (1841–1865) II., Csokonai könyvtár. Források, 19 . Debrecen Egyetemi Kiadó, real.mtak.hu - 2017.
Drámai szerepekben és operaénekesként is kitűnően megállta helyét. Fontos része volt az opera vidéken történő népszerűsítésében.
Felesége: Bartók Eszter (1822? – Mátyásföld, 1899. aug. 2.) énekesnő (alt), táncosnő, aki 1834-ben kezdte pályafutását. Lánya Kaczvinszky Amália (Kálniczky Józsefné, majd Kölber Alajosné;Hymen. Fővárosi Lapok 12. évfolyam 276. szám 1875. december 2. (arcanum.com) ?, 1847 – Budapest, 1883Gyászrovat. Budapesti Hírlap 3. évfolyam 348. szám, 1883. december 19. (arcanum.com)) kardalnok volt a Nemzeti Színházban. Fia János az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főkönyvelője volt.Halálozás. Rákos Vidéke 7. évfolyam 47. szám, library.hungaricana.hu - 1907. november 24.Nevezetes látogatók, Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. – Gyulai füzetek 14., library.hungaricana.hu - 2004.Kaczvinszky Jánosné Bertók Eszter gyászjelentése
Fontosabb szerepei
De Nevers gróf (Meyerbeer: Hugenották) Szepelik (Erkel F.: Báthori Mária) Sparafucile (Verdi: Rigoletto) Gróf Luda (Delavigne: XI. Lajos) Biberach (Erkel F.: Bánk bán) Kabul (David: Lala Roukh) Polonius (Thomas: Hamlet) Benvolio (Gounod: Rómeó és Júlia) Cselebi (Erkel F.: Brankovics György)
Működési adatai
1841–44: Kassa, Kolozsvár; 1844–45: Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár; 1846–47: Szeged, Pécs; 1847: Győr, Arad; 1848: Kolozsvár, Kassa; 1854–55: Nagyvárad, Debrecen; 1855–57: Arad, Nagyvárad; 1856: Szatmár.
Igazgatóként: 1839: Nagyvárad; 1851–54: Kolozsvár.
Jegyzetek
Források
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1880-ban elhunyt személyek