thumb|right|335px|A szatmári színtársulat 1865-ben, Kocsisovszky Jusztin (középen) igazgatása idején. Kocsisovszky Jusztin (?, 1817 – Győr, 1871. szeptember 22.)Győri evang. egyházközség halotti anyakönyve, 92/1871. folyószám. magyar színész, színigazgató, honvédszázados.Morzsányi Sándor: 7000 igazolt, s életben levő 1848/9-diki honvédtiszt névjegyzéke rang és betűszerint (Pest, 1871) 15. old.
Életútja
A színi pályát a szabadságharc idején otthagytaBaranyay József: A komáromi magyar színészet története 1811-1941. (IV. rész) szozat.org és 1848 júniusában csatlakozott a szegedi 3. honvédzászlóaljhoz, ahol később tizedesi rangban szolgált. 1849. május 20-án hadnagy lett a 33. honvédzászlóaljnál a Kmety-hadosztályban. Július 6-i kimutatás szerint Kecskeméten megsebesült.
1850–1851-ben Latabár Endre és Latabár Döme színi társulatában játszott. 1858 októberében színtársulata Lévára ment és az előadásokat Szigligeti Ede Fenn az ernyő nincsen kas című vígjátékával kezdte meg.Bars vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1903) Bars vármegye története. 421. old. 1858-tól Egerben, Losoncon, Rozsnyón (1860), Miskolcon (1862), Kecskeméten és Szegeden (1865–68), Győrben, Sopronban és Komáromban fordult meg társulatával. 1861 januárjától márciusáig Kassán működött, ahol 36 estén 39 darabot vitt színre, köztük Shakespeare Hamletjét, Schiller Stuart Máriáját, Moreto Donna Dianáját, a Bánk bánt és Grillparzer Medeáját.Kovács Tivadar szerk.: Theatrum – Színháztudományi értesítő 1964 / ÉLŐ MULT / Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején. 190. old. volt. 1865–1866-ban a Szatmári színtársulatban volt színigazgató Szegeden. 1868 végén szerepelt Szabadkán is, ekkortájt a Szegedi Kaszinó támogatta.
1868 és 1871 között Győrött volt igazgató, ezen minőségében nagy hangsúlyt fektetett az énekművészetre, a régebbi és újabb operettek korrekt előadására. Azonban a drámai előadásokat sem hanyagolta el, azok mindenkor nívósak voltak. Ő volt az első színigazgató Győrött, aki a színház bérlésének jogát három teljes évre elnyerte.Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874) / Második rész. / TÁRSADALMI VISZONYOK. / 3. Szellemi műveltség. 245. old. Mint egykori főhadnagy a Pest városi Honvédegylet tagja volt. 1871. szeptember 22-én hunyt el hólyaggörcs következtében, 1871. szeptember 24-én helyezték örök nyugalomra evangélikus szertartás szerint, sírjánál Deézsi Zsigmond mondott búcsúztatót.
Magánélete
Neje Móritz (Móricz) Mária volt, aki Szabadkán született 1815 körül és 1837. május 5-én lépett színpadra, meghalt 1905. június 14-én Szombathelyen.Szombathelyi állami halotti akv. 348/1905. folyószám. (Első férje Fekete Gábor színigazgató volt.) Fogadott lánya Kocsisovszky Borcsa színésznő, aki Habermann Gusztáv szerint talán feleségének egy korábbi gyermeke lehetett.
Jegyzetek
Források
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . Gyászjelentése Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Heraldika Kiadó, 1998. Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez – Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992) 153. old.
Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:1817-ben született személyek Kategória:1871-ben elhunyt személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Győriek