2017-es brit parlamenti választás

{| class="toc" align="right" cellspacing="0" cellpadding="1" style="margin: 0.5em 0.5em 0.5em 1em; padding: 0.5e text-align:left;clear:all; margin-left:3px; font-size:90%" | colspan="4" align="center" style="background-color:#C6C6FF;" |középre|keretnélküli|69x69px Parlamenti választás az Egyesült Királyságban2017. június 8. |- | colspan="4" align="center" |Összesen 650 mandátum 326 szükséges a többséghez |- |←2015

| align="right" |2019→

| align="center" |

|Párt vezetője | align="center" |Theresa May | align="center" |Jeremy Corbyn | align="center" |Nicola Sturgeon |- |Párt | align="center" |Konzervatív Párt | align="center" |Munkáspárt | align="center" |Skót Nemzeti Párt |- |Választás előtt | align="center" |330 | align="center" |232 | align="center" |56 |- |Választás után | align="center" |317 | align="center" |262 | align="center" |35 |- |Változás | align="center" | 13 | align="center" | 30 | align="center" | 21 |- |Szavazatok | align="center" |13,636,684 | align="center" |12,877,918 | align="center" |977,568 |- |% | align="center" |42.4 | align="center" |40.0 | align="center" |3.0 |- |Változás | align="center" | 5.5 | align="center" | 9.6 | align="center" | 1.7

| align="center" |

|Párt vezetője | align="center" |Tim Farron | align="center" |Paul Nuttal | align="center" |Jonathan Bartley és Caroline Lucas |- |Párt | align="center" |Liberális Demokraták | align="center" |UKIP | align="center" |Anglia és Wales Zöld Pártja |- |Választás előtt | align="center" |8 | align="center" |1 | align="center" |1 |- |Választás után | align="center" |12 | align="center" |0 | align="center" |1 |- |Változás | align="center" | 4 | align="center" | 1 | align="center" | |- |Szavazatok | align="center" |2,371,861 | align="center" |594,068 | align="center" |525,665 |- |% | align="center" |7.4 | align="center" |1.8 | align="center" |1.6 |- |Változás | align="center" | 0.5 | align="center" | 10.8 | align="center" | 2.0 |- | colspan="4" align="center" | Térképen: |- | colspan="4" |középre|keretnélküli|489x489px |- | colspan="2" align="left" |Miniszterelnök a választás előtt:Theresa May | colspan="2" align="right" |Miniszterelnök a választás után:'Theresa May|} A 2017-es brit parlamenti választásokra''' 2017. június 8-án került sor. Ezen a napon az Egyesült Királyság lakói megválasztották a kétkamarás brit parlament alsóházának tagjait, szám szerint 650 egyéni képviselőt. A biztos kormányalakítást biztosító minimális többséget (326 képviselő) egyik párt sem érte el.

Választási rendszer Kizárólag egyéni mandátumokkal lehet a Képviselőházba bekerülni. Az ország 650 egyéni kerületre van osztva. A választás egyfordulós, és a relatíve legtöbb szavazatot kapott képviselő nyeri el a mandátumot (a győztes mindent visz, angolul first-past-the-post, FPTP).

Ez a többségi választási rendszer rendkívül aránytalan eredményre vezet, torzítva mutatja a nép akaratát, ugyanakkor a parlamentbe nem tud bejutni olyan jelölt, aki személyében nem elég népszerű a körzetében. A képviselőknek jobban kell figyelniük választókörzetük lakóinak akaratára, így kis regionális pártok is megjelenhetnek a törvényhozásban. Nincs bejutási küszöb.Ezt kell tudni a brit választási rendszerről – Transindex, 2015. május 8.

Előzmények bélyegkép|jobbra|250px|Theresa May brit miniszterelnök Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. április 18-án bejelentette, hogy előrehozott választásokat kíván tartani. A brit parlament a javaslatot 2017. április 19-én 522:13 arányban támogatta, és úgy döntött, hogy 2017. június 8-ra írja ki a következő parlamenti választást.

A választással a kormányzó Konzervatív Párt a brexit végigviteléhez szeretett volna nagyobb támogatást kapni, míg az ellenzéki Munkáspárt a kormányváltás érdekében szavazta meg a javaslatot.

Előzetes várakozások A választás kiírásakor a kormányzó Konzervatív Pártnak komoly (egyes közvélemény-kutatások szerint 20% körüli) előnye volt, mely alapján joggal remélhette pozíciójának megerősödését.Nate Silver amerikai választási szakértő szerint azonban valójában nem volt ekkora előny, a közvélemény-kutatások ugyanis rendre felülmérték a Konzervatív Pártot. Lásd: Are The U.K. Polls Skewed? – Fivethirtyeight.com, 2017. június 3. A választási kampány időszakban a kormányzópártnak jelentősen csökkent a támogatottsága, míg az ellenzékben lévő Munkáspárt megerősödött.

bélyegkép|500px|Előzetes közvélemény-kutatási adatok

A választást megelőző napon az elemzők egyetértettek abban, hogy szoros eredmény várható, és a jobboldal el fogja veszíteni a parlamenti többségét.

Az exit poll eredmények a politikai elemzők véleményét igazolták.

Eredmények + A 2017-es egyesült királyságbeli választások eredménye Pártok Mandátumok Szavazatok száma aránya (%) változásaaz előzőválasztáshozképest(fő) száma aránya (%) változásaaz előzőválasztáshozképest (százalékpont) Konzervatív Párt 317 48,8 -13 13 632 914 42,3 +5,4 Munkáspárt 262 40,3 +30 12 874 985 40,0 +9,5 Skót Nemzeti Párt 35 5,4 -21 977 569 3,0 -1,7 Liberális Demokraták 12 1,8 +4 2 371 772 7,4 –0,5 Demokratikus Unionista Párt 10 1,5 +2 292 316 0,9 +0,3 Sinn Féin 7 1,1 +3 238 915 0,7 +0,2 Plaid Cymru 4 0,6 +1 164 466 0,5 –0,1 Anglia és Wales Zöld Pártja 1 0,2 – 525 371 1,6 –2,1 Független 1 0,2 – 16 148 0,6 +0,3 Elnök 1 0,2 – 34 299 0,1 – Függetlenségi Párt 0 0 –1 593 852 1,8 –10,8 Szociáldemokrata és Munkáspárt 0 0 –3 95 419 0,3 – Ulsteri Unionista Párt 0 0 –2 83,280 0,3 –0,1

Választási térképek bélyegkép|450px|balra|Az egyes egyéni választókerületekben nyertes jelöltek pártjai (kartogram)

bélyegkép|450px|balra|Az egyes egyéni választókerületekben nyertes jelöltek pártjai

bélyegkép|450px|balra|A legtöbb szavazatot kapott jelöltek pártjai szavazási körzetenként

Az eredmény megítélése A parlament mandátumát szabályzó 2011-es Fixed-term Parliaments Act'' szerint az általános választásokat ötévenként (május első csütörtökén) kell tartani, így a következő választás napja 2020. május 7-én lett volna. Az előrehozott választásokkal Theresa May saját pozícióját szerette volna megerősíteni, ez azonban visszájára sült el.

A jobboldalnak ez a második félresikerült politikai „játéka” volt, miután a David Cameron által a brexit ügyében kezdeményezett népszavazás sem a kiírók szándékai szerinti eredményt hozta. Az ellenzék Theresa Mayt lemondásra szólította fel, és megszólaltak hasonló hangok saját pártján belül is. May bocsánatot kért a frakciótól és pártja azon képviselőitől, akik az előrehozott választás miatt nem tölthették ki a mandátumukat.Theresa May elnézést kért – Népszava, 2017. június 12.

A választás fő vesztese a UKIP, amely gyakorlatilag elveszítette támogatottságát, 2015-ös szavazói most nagyobb részben a Munkáspártra, kisebb részben a Konzervatív Pártra szavaztak. Másik vesztes a Skót Nemzeti Párt (SNP), amely 2015-ös szavazói egyharmadát elveszítette az akkori – igaz, rekordszintű – támogatottságból.

Kormányalakítás Theresa May a választást követő napon a királynőnél tett látogatása után bejelentette, hogy kisebbségi kormányt alakít, melyben az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) kívülről támogatja. (A DUP jóval jóval konzervatívabb a Konzervatív Pártnál: ellenzi a azonos neműek házasságát és az abortuszt.) Beszédében May „együttműködésről” és nem „koalícióról” beszélt.

Legfontosabb céljaiként a választás után 10 nappal, 2017. június 19-én kezdődő brexit-tárgyalások sikeres végigvitelét, és a manchesteri illetve londoni merényletekre utalva az iszlám szélsőségesség visszaszorítását jelölte meg.

Az új, immár kisebbségi kormány 2017. június 9-én alakult meg az előzőhöz képest változatlan összetétellel.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

2010-es parlamenti választás az Egyesült Királyságban 2015-ös brit parlamenti választás

Kategória:Választások és népszavazások az Egyesült Királyságban Kategória:2017-es választások

2017-es brit parlamenti választás

Źródło i licencja