Donje Obuljeno falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.
Fekvése A Dubrovnik városától légvonalban 2, közúton 7 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, Nova Mokošica alatt, a Rijeka Dubrovačka északi partján fekszik. Mára már teljesen egybeolvadt Nova Mokošicával, de hivatalosan ma is önálló település.
Története A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A térség 1399-ben lett a Raguzai Köztársaság része. A mokošicai Urunk mennybemeneteléről elnevezett plébániát, melyhez a település is tartozik 1769-ben alapították az Ombla-patak torkolatánál. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Donje és Gornje Obuljenonak együttesen 1857-ben 209, 1910-ben 173 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az 1980-as évek elején elkezdődött Nova Mokošica építése, mellyel Donje Obuljeno fokozatosan összeépült.
A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 210 lakosa volt, akik főként turizmussal és halászattal foglalkoztak.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 209 205 177 168 150 173 157 152 139 146 135 138 0 0 181 210 (1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították. 1971-ig Obuljeno néven Gornje Obuljenoval egységes települést képezett.)
Nevezetességei Obuljenoban, a Rijeka dubrovačka partján található a Gučetić–Lazarević–Zbutega-nyaraló.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4385. Egy téglalap alaprajzú, kőépület, mely belül három részből áll, a falak mentén épített lépcsőkkel, gazdag kő építészeti elemekkel, dekoratív épületdíszekkel, a reneszánsz morfológiai jegyekkel, kőbútorokkal berendezett kertekkel körülvéve, melyek a komplexumot a dubrovniki környéki építészet egyik legreprezentatívabb példájává teszi. Klement Gučetić 1575-ben a kőfaragási munkákat Jakov Pavlović korčulai kőfaragóra bízta. Az építési munkák hat évig tartottak.
Ugyancsak védett a Zamanga-nyaraló épülete Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1207-1986. a Rijeka dubrovačka partján. A komplexum a nyaralóházból, egy kápolnából és egy kőkerítéssel körülvett kertből áll. A nyaraló négyszögletes alaprajzú. Az Egészségadó Boldogasszony kápolna, háromkaréjos elülső oromzata a 16. század végére nyúlik vissza, és térbeli és diszpozicionális jellemzői, építési stílusa és a kőszobrászat minősége szerint a Dubrovnik környéki építészet egyik értékes példája.
Gazdaság A helyi lakosság legnagyobb része turizmussal és halászattal foglalkozik.
Jegyzetek
Források Dubrovnik város hivatalos oldala A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Spasa Mokošica Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017.
További információk Dubrovnik turisztikai irodájának honlapja A dubrovniki püspökség honlapja Dubrovniki turistakalauz
Kategória:Dubrovnik-Neretva megye települései