Aradi Zsigmond, névváltozat: Landshut (Arad, 1838 – Velence, 1899) szobrász.
Életútja Landshut Samu aradi tisztiorvos és Hirsch Anna fiaként született. 1862–63-ban a szobrászati szakosztály növendéke volt a Bécsi Képzőművészeti Akadémián.Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián (1935) 28. old. Előbb a bécsi Gasser, majd később a milánói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Busongó Róma, mellyel a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékíti költői és bánatos allegóriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad kompozíción kívül készített arcképeket is és ezek közül főleg Chorin aradi rabbi mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi később az olaszországi Velencébe költözött és magyarországi megbízások hiányában csak nagy ritkán adott életjelt magáról. Nagy szegénységben élt.Budapesti Hírlap, 1896. június 24. Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Megmintázta korábban Jókainé Laborfalvi Róza képmását is.
Jegyzetek
Források
További információk Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000. Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Aradiak Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1899-ben elhunyt személyek