Az Erzsébet-emlékfák, vagy másik nevükön az Erzsébet-fák a Wittelsbach Erzsébet magyar királyné tragikus halála után az Osztrák–Magyar Monarchia területén, a királyné tiszteletére ültetett fák, facsoportok, esetenként bokrok köznépi elnevezése. A fák ültetését Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú 1898. november 19-én kelt rendeletének I-II. része rendelte el.

A rendelet szövegének egy részlete a következő: „Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zugó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távoli vidékek mythoszi ege alatt magasba nyuló százados erdők mélyén; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhitattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek!

Én bizalommal intézem azt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessünk!”

Telepített fafajok A rendelet kitért a telepítendő fafajok meghatározására is. Ezek közt a tragédia okán az amúgy is a szomorúsággal, a bánattal társított jelentéssel bíró szomorú bükk, szomorú kőris, fűzfafélék, valamint az uralkodónő kedvelt fafajtái közül a tölgyek, fenyőfák, valamint további, hosszú élettartammal bíró fajok (pl. hársak) fáinak ültetését részesítették előnyben. A rendeletben közölt felhívás hatására mintegy 2 800 000 Erzsébet-fát ültettek el országszerte. Ez a mindössze három évvel korábbi, millenáris, a Magyarország ezeréves fennállásának tiszteletére ültetett emlékfák millióinak elültetését követő újabb nagyszabású telepítési program volt.

Megmaradt fák, ligetek Szakony, Felső temető kerítésén kívül álló vadgesztenyefa. Gödöllő, Erzsébet-park Nick, a gátnál, Vág, a gátőrházzal átellenben, a „Megág" zsilipnél a Rábca jobb partja mentén, a szentkereszti gátőrház udvarán, Lébény, a régi gátőrtelep helyén, Rinyabesenyő, öszpötei erdő Szolnok, a várostól északkeletre, a Tisza közelében Győr, a veszprémi országút közében elhelyezkedő Erzsébet-liget Göd, Erzsébet-liget

Források

További információk Vér Eszter Virág: Erzsébet-ligetek. Budapesti Negyed 2006/2. sz. A földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú rendelete I-II. (1898. november 19.) [SISSI:] Erzsébet királyné kultusza a 19-20. század fordulójának kertművészetében. (OTDK dolgozat), 2011. Szerző n.: Kézirat Borovi Dániel: A gödöllői Erzsébet-park Kategória:Magyarország Kategória:Híres fák Kategória:Erzsébet királyné emlékezete