Boross Mihály, Weiner MiksaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 56134/1896. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 1534. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 22. oldal 22. sor (Kiscell, 1877. december 30. – ?, 1945. január 8.)Meghalt Boross Mihály (1945. augusztus 14.) Világ, 76. számA Magyar Filmlexikon és Új Magyar Életrajzi Lexikon I. szerint halálozási helye Sárbogárd, ami valószínűleg téves adat, Sárbogárdon a másik Boross Mihály (1815–1899) író, újságíró hunyt el. Gulyás műveit összekeverte Boross Mihály (1871–) újságíró műveivel. író, újságíró, forgatókönyvíró, esztéta, MÁV-főmérnök, MÁV-felügyelő, asztrológus, az Esti Kurir művészeti és színházi kritikusa.
Életútja
Boros (1876-ig Weiner) Salamon kántor és Klein Nanett fia. Tanulmányait Budapesten végezte, a József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1903-ban, Boros Miksa néven, ezután néhány évig vidéken dolgozott mérnökként. Érettségi után, 1896-ban már újságírói pályán volt, 1897-től a Budapesti Naplónál dolgozott. Minden írói munkássága a színpaddal volt kapcsolatos. Ebben az időben már drámákkal is kísérletezett, rendezői színjáték-tanulmányokat végzett, színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból merítette a színpad technikai berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai kötetekre rúgnak. Legelső drámáját, A betörőt 1903-ban írta. Mult, Őnagysága arcképe, Mah-Jong, Keresztes-pók, A költő, János című művei az eszmei dráma irodalom szolgálatában születtek. Írt fantasztikus regényeket: A kék hattyú, Noe barlangja, A harmadik testamentum, Az anyaföld, A kakuk, Az ész sztrájkja. Filmeket: Veszélyben a pokol, Lavina; verseket, novellákat és színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása volt minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és fáradhatatlan harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep éppen úgy kap elismerést, ha az művészi munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás finomságával jegyzi meg. Írásainak súlyát, megbecsülését jellemzi, hogy kritikáit még azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. A költő című poétikus drámáját 1929. május 7-én mutatta be az Uj Színház. A Magyar színművészeti lexikon munkatársa volt. 1923 és 1944 között az Esti Kurír színikritkusa volt. Forgatókönyveiből Balogh Béla rendezett filmeket. 1945. január 8-án nyilas brigantik golyója végzett vele.
Magánélete Házastársa Hódosi Irén (1873–1951) volt, Hódosi Bernát és Mondschein Cecília lánya, akit 1910. november 10-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül. Örökbefogadott fia Boros László újságíró volt.
Fontosabb művei
Homályban. Versek. (Budapest, 1900) Pünkösdi királyság. – Az ékszer. Elbeszélések. (Budapest, 1904) A tennis. Pályaépítés, játéktechnika. (Budapest, 1910) A kék hattyú. 1–2. köt. Regény. (1–4. kiad. Budapest, 1914–1915) Noé barlangja. Regény. A kék hattyú második része. (Budapest, 1918) A harmadik testamentum. Fantasztikus regény két kötetben. (1–5. kiad. Budapest, 1918) Jorio könyve a horoszkópkészítésről és az emberi sorsról, melyet az asztrológia csillagjóslás alapján magyaráz. A címlap Kún Mihály munkája. (Budapest, 1921; új kiad. 1936) Az álom természetrajza, jelentősége és magyarázata. (Budapest, 1923) Az ész sztrájkja. Fantasztikus reg. A címlap Scheiber Hugó munkája. (Budapest, 1929; 3. kiad. 1930?) A bűvös szoknya. Regény. (Budapest, 1935) A Kanálosi ház. Regény Kisfaludy Károlyról. (A magyar irodalom jelesei. Budapest, 1938) Jorio asztrológiai álmoskönyve az ősrégi anyag alapján, a lélektani kutatások, a freudi elmélet és a legújabb adatgyűjtés felhasználásával. (Budapest, 1943) filmforgatókönyvei: Veszélyben a pokol. (1921) Lavina. (1922) A költő. Színmű. (Bem.: Új Színház, 1929. máj. 7.)
Jegyzetek
Források
Névpont Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
Kategória:Magyar írók Kategória:A Budapesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Magyar kritikusok Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Celldömölkiek Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Meggyilkolt újságírók