Idősebb martonfalvi Bács Károly (1810 körül? – Buda, 1872. október 12.)A Magyar Szinészet Évkönyve. Névtár 1873-dik Évre. Szerkeszti és kiadja Lenhardt Ede. Pest, 1873. 93. old. vándorszínész, színigazgató, ifj. Bács Károly apja.

Életútja

Apja Bács András, a nagyenyedi református kollégium inspektora volt. Jogot végzett, majd 1831. július 25-én lett színész. 1839 augusztusában Balog János társulatával játszott ZalaegerszegenZalaegerszegről; Honművész 7. évfolyam 69. szám – 1839. augusztus 29. (online: adtplus.arcanum.hu) és Szombathelyen.Szombathely, Honművész 7. évfolyam 71. szám – 1839. szeptember 5. (online: adtplus.arcanum.hu)

1840-től színigazgatóként is működött vándortársulatokban. Számos települést megjárt, több helyre ő vitt először magyar nyelvű színházat. Kis számú (3-14 fő) társulata mellett gyakran helyi műkedvelőket léptetett fel, akik közül többen lettek színészek vagy maguk is társulatvezetők.

1842-ben Egerben léptek felA „Budapesti Hírlap” eredeti tárcája II. A műpártoló csizmadia, Budapesti Hírlap 4. évfolyam 238. szám, – 1884. augusztus 28. (online: adtplus.arcanum.hu) – ahol egyik előadásukban Spetykó Gáspár műkedvelőként főszerepet játszottSpetykó Gáspár (1350. old.), SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái (1891-1914), 2. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest – 1893. –, illetve februártól novemberig Losoncon, ahol – nagyrészt Egressy Gábor vendégszereplésének és Kubinyi Ferenc támogató tevékenységének köszönhetően – az addig legtovább pártolást kapott társaság voltak.Regélő Pesti Divatlap 1. évfolyam 29. szám – 1842. április 10. (online: adtplus.arcanum.hu)Vidéki Szintárcza: Losoncz, Regélő Pesti Divatlap 1. évfolyam 91. szám – 1842-11-1842. november 13. (online: adtplus.arcanum.hu) 1843 nyarán előbb a megye felső részét bejárva, augusztusban pedig első magyar nyelvű társulatként Korponán volt több eladásuk.Sz.: Korpona (418. old.); Vidéki futár, Honderü szépirodalmi, művészeti és divatlap, books.google.hu – 1843. szeptember 30. 1844 februárjában Rácalmáson,Váli Béla: Szuper Károly színészeti naplója 1830-1850, Színháztörténi könyvtár – Új sorozat 2., Budapest, library.hungaricana.hu – 1889. áprilisában Siklóson, 1844 nyarán Zomboron voltak. Társulata 1845. első felében erdélyi körutat tett: működött Gyulafehérvárott, majd Enyeden, Tordán, Désen, Zilahon, Somlyón, Tasnádon, sőt Ákosfalván is, mert Bács Károly olyan helyekre vágyódott, ahol színészek még sohasem fordultak meg. Ezután több magyarországi várost látogattak meg: Margitán keresztül, majd Nyírbátorban, Nagykállóban, Nyíregyházán, Jászberényben, Cegléden, Abonyban és Irsán léptek színre. 1845 márciusában a társulatában lett Balogh Alajos színésszé. 1846-ban Paks, Dunaföldvár és Szekszárd,Tolnai Népújság, 2012. szeptember 10., 4. old. Mohács, Siklós, a harkányi fürdő, Szigetvár, Kaposvár, Marcali, Keszthely, Nagykanizsa és Lendva lett állomáshelye.A magyar színészet viszonyai ezelőtt félévszázaddal Horváth György agg színész elbeszélése után közli Egervári P. Ödön VI; Vasárnapi Ujság 29. évfolyam 36. szám, epa.oszk.hu – 1882. szeptember 3.A magyar színészet viszonyai ezelőtt félévszázaddal Horváth György agg színész elbeszélése után közli Egervári P. Ödön VII.; Vasárnapi Ujság – 29. évfolyam, 37. szám, epa.oszk.hu – 1882. szeptember 10. Télkezdettől Esztergomban szerepeltek, ahol 1847-ben páholyt is kialakított.Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991) Irodalomtörténet. Pifkó Péter: A színházi élet kezdetei Esztergomban. 42. old.Esztergom (82. old.), Vidéki futár, Honderü szépirodalmi, művészeti és divatlap, books.google.hu – 1847. január (télhó) 26.RENDI TÁRSADALOM – POLGÁRI TÁRSADALOM 11. Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben , A Hajnal István Kör — Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai (273-274. old.), Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében (271-279. old.) – 2000. Kompániája itt a télen át a Magyar Király vendéglőben működött. 1847. július 3.–augusztus 3. között Pápán játszottak.NÁDASDY Lajos: A pápai kőszínház története (1817–1931). Veszprém, 1981. / Hudi József: A pápai magyar színészet támogatói a reformkorban (a Szélesvíz 2016 III/2 melléklete) , pmtt.hu Pápai Művelődéstörténeti Társaság (Horváth Adrián) – 2016. október 19.

A Bach-korszak – a helytartóságok különböző gátló rendelkezései ellenére – a letargia és elnyomást ellen harcoló vándortársulatok új virágzását hozta, így Bács Károly és társulata is e körülmények között járta a vidéket.Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején (176-201), Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története (202-235), (Kovács Tivadar szerk.) Theatrum — Színháztudományi értesítő, library.hungaricana.hu – 1964. 1850-ben újra Zomborban folyamodott játszási engedélyért.Gerold László: Szinházi életünk I. Forum Könyvkiadó Újvidék, 1976. 222. old. Játszottak Dunaföldváron, ahol Vasvári Kovács József az ő társulatában lépett először mint műpártoló, majd Kalocsán már mint társulati színész színpadra. Ezután előbb Bácsban Jankovácra mentek, majd Tolnán léptek föl.Adattár Lugosi Döme rovata, Vasvári Kovács József színész életrajza és naplója 4. Bács Károly szolgálatában (12-13. old.), Szegedi szemle városfejlesztési hetilap 1. évf. 32. sz. – 1928. december 1.Adattár Lugosi Döme rovata, Vasvári Kovács József színész életrajza és naplója 5. (14-15. old.), Szegedi szemle városfejlesztési hetilap 1. évf. 32. sz. – 1928. december 10. 1851-ben bejárták a Dunántúlt. Somogyban Kaposvár, Marcali, Nagybajom, Szigetvár után a Baranya vármegyei Mohácson át eljutottak újra Tolna vármegyében Tolnára, Bonyhádra és Szekszárdra. 1852 márciusában ismét Bonyhádon játszottak, ahol lemondott a társulat igazgatásáról, amit Ujfalusi Sándor vett át, de két hét múlva szétszéledtek.Adattár Lugosi Döme rovata, Vasvári Kovács József színész életrajza és naplója 6. (12-13. old.), Szegedi szemle városfejlesztési hetilap 1. évf. 33. sz. – 1928. december 15.

1852 júliusától Bács Magyar Színész Társulat néven vitte tovább új társulatát, ami korábban Pósa Mihály igazgatása alatt működött. Brassói fellépésük alatt valószínűleg igazgatócsere történt, és így a társulatot is átszervezték.Orbán László: Adatok a brassói magyar színielőadások történetéhez 1852-től 1871-ig (112-126. old.), Erdélyi Múzeum 57. kötet 3-4. füzet, epa.oszk.hu – 1995. 1854 júniusában Tordán,Bartha Katalin Ágnes: Tapsos Torda. Torda 19. századi színházi életéről , Művelődés közművelődési folyóirat – Kolozsvár LVIII. évfolyam, muvelodes.ro – 2005. november-december 1856-ban a Désen játszottak.Huber András: Dési magyar színjátszás 1844–1989 (10–11. old.), Szabadság XII. évfolyam, 241. szám , archivum.szabadsag.ro – 2000. október 14. 1857. szeptember 10-én, Székelyudvarhelyt Bodrogi Dénest avatták színésszé. 1858-ban Abrudbányán – ahol Jókai Mórral 1853 után már másodjára találkoztakKristóf György: Jókai napjai Erdélyben, Kolozsvár, Pásztortűz, mek.oszk.hu – 1925. –, majd Déván is tartózkodtak, ahol decemberben engedélyt nyert, hogy magyar színi társulatával a Bánságban tarthasson előadásokat.Tárház: Irodalom és művészet Bács Károly, szinigazgató 51. szám – 1858. december 19. 1860-ban a Torontál vármegyei Zsombolyára is ő vitt először magyar társulatot, ahonnan Zentára majd Becskerekre mentek.Vidéki Színészet Zsombolya, Magyar szinházi lap 1. évf. 15. szám, books.google.hu – 1860. április 7. 1861-ben avatták Kuthy Krimszky Bélát színésszé. 1862 nyarán a Hajdúságban és környékén játszottak.Bocskai: Hajdusági levelek X., Debreczeni Közlöny 3. évfolyam 24. szám – 1862. június 14. 1863 nyarán azonban az országos szárazság miatt feloszlatott addig igazgatott társulata, amit előzőleg javarészt Tolna és Baranya vármegyében játszatott.

1864-ben Gerő Jakab, 1869-től 1872-ig Győrffy Antal társulatánál szerepelt. Színészként kedélyes és hős apaszerepeket formált meg.

Deréki Antal írásából megtudható, hogy híres halász is volt, amire vándorszínész életmódja vitte.Emlékeimből. Írta: Deréki Antal (3. old.), Magyarország 26. évfolyam 184. szám – 1919. december 20. (online: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Magyarorszag_1919_12/?pg=138 adtplus.arcanum.hu])

Jegyzetek

Források Bács Károly, id.

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:1872-ben elhunyt személyek