A Mahiljovi terület avagy Mogiljovi terület (belarusz nyelven Магілёўская вобласць, oroszul Могилёвская область [Magiljovszkájá oblászty]) Fehéroroszország egyik közigazgatási egysége. Az ország keleti részén terül el, székhelye Mahiljov. Délről a Homeli, nyugatról a Minszki, északról a Vicebszki terület határolja; keletről pedig Oroszország Szmolenszki és Brjanszki területével határos.
Történelem A Mahiljovi területet 1938. január 15-én hozták létre. 1954 januárjában a megszűnő Babrujszki terület 4 járását (Babrujszki, Kiravszki, Klicsavi, Aszipovicsi) hozzácsatolták. Mai területe 1960-ban alakult ki, amikor a Hluszki járást átcsatolták a Minszki területtől.
A csernobili atomkatasztrófa súlyosan érintette a területet. A következményeinek felszámolása során a Mahiljovi terület 141 település lakóit evakuálták, és 88 települést eltemettek. A balesetet követő időszakban több mint 21 500 embert telepítettek át a köztársaság szennyezésmentes területeire, ami a régió népességének körülbelül 7%-os csökkenését eredményezte. A legsúlyosabban szennyezett területek a Bihavi járás, Kaszcjukovicsi járás, Krasznapollei járás, Szlavharadi járás és a Cserikavi járás. Ezek a területek nemcsak cézium-137-tel, hanem stroncium-90-nel is szennyezettek. A Mahiljovi terület 14 járása, összesen 11 200 km² területen szennyeződött radioaktív anyagokkal, ami a régió teljes területének 38,6%-át tette ki. 2010 elején közel 119 500 ember élt 778 településen a radioaktív szennyezett területeken.
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|A Berezina folyó bélyegkép|jobbra|250px|A területi adminisztráció épülete Mahiljovban bélyegkép|jobbra|250px|A mahiljovi városháza bélyegkép|jobbra|250px|Babrujszki utcakép bélyegkép|jobbra|250px|Hluszk bélyegkép|jobbra|250px|A Szűz Mária-templom Szlavharadban A Mogiljovi terület 21 járásra és 2 járási jogú városra (Mahiljov, Babrujszk) oszlik. 15 városa, 9 városi jellegű települése és 194 községi tanácsa van (ez utóbbiak 3083 falusi települést igazgatnak).
Járások balra|200px|A Mahiljovi terület járásai Belinyicsi járás (Белыничский район) Babrujszki járás (Бобруйский район) Bihavi járás (Быховский район) Hluszki járás (Глусский район) Horki járás (Горецкий район) Dribini járás (Дрибинский район) Kiravszki járás (Кировский район) Klimavicsi járás (Климовичский район) Klicsavi járás (Кличевский район) Krasznapollei járás (Краснопольский район) Kricsavi járás (Кричевский район) Kruhlajei járás (Круглянский район) Kaszcjukovicsi járás (Костюковичский район) Mahiljovi járás (Могилёвский район) Mszciszlavi járás (Мстиславский район) Aszipovicsi járás (Осиповичский район) Szlavharadi járás (Славгородский район) Hocimszki járás (Хотимский район) Csavuszi járás (Чаусский район) Cserikavi járás (Чериковский район) Sklovi járás (Шкловский район)
Legnagyobb városai Zárójelben a 2006-os becsült népességForrás:
Mahiljov (366,8 ezer fő) Babrujszk (220,2 ezer fő) Aszipovicsi (34,5 ezer fő) Horki (33,8 ezer fő) Kricsav (27,2 ezer fő) Bihav (16,5 ezer fő) Klimovicsi (14,8 ezer fő) Sklov (13,4 ezer fő)
Városok és városi jellegű települések (Zárójelben a hivatalos orosz nyelvű elnevezés szerepel.) Városok listája Aszipovicsi (Oszipovicsi) Babrujszk (Bobrujszk) Bihav (Bihov) Csavuszi (Csauszi) Cserikav (Cserikov) Horki (Gorki) Kaszcjukovicsi (Kosztyukovicsi) Kiravszk (Kirovszk) Klicsav (Klicsev) Klimavicsi (Klimovicsi) Kricsav (Kricsev) Mahiljov (Mogiljov) Mszciszlav (Msztyiszlavl) Sklov Szlavharad (Szlavgorod)
Városi jellegű települések listája Bjalinyicsi (Belinyicsi) Dribin Hocimszk (Hotyimszk) Hlusa (Glusa) Hluszk (Gluszk) Jalizava (Jelizovo) Krasznapolle (Krasznopolje) Kruhlaje (Krugloje) Tatarka
Népesség A népesség 86,3%-a belarusz, 10,9%-a orosz, 1,7%-a ukrán nemzetiségű.Forrás: Region.mogilev.by
Lakosságának 71%-a él városokban, 29%-a falvakban.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Hivatalos honlap Műemlékek listája
Kategória:Fehéroroszország közigazgatása