A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE, 1982–2000 között: Janus Pannonius Tudományegyetem) az 1912-ben Pozsonyban alapított, 1923-ban Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem hivatalos jogutódja. Annak ellenére, hogy a PTE címerében szerepel az 1367-es évszám, az egyetem nem ebben az évben, I. Lajos magyar király Pécsett alapított első magyar egyetemnek a hivatalos jogutódja. Az egyetemnek 25 ezer diákja van, melyből több mint 5700 külföldi hallgató.
A HVG 2025-ös felsőoktatási rangsora szerint a Pécsi Tudományegyetem a 8. legjobb egyetem Magyarországon az összetett képzési rangsor alapján. Hatodik alkalommal a legzöldebb magyar egyetem, 2025-ben világszinten a 29. A QS World University Ranking a 741-750. pozícióba sorolja. A QS regionális európai egyetemi rangsorában a 292. helyen szerepel, a hallgatói élmények és a nemzetközi hallgatók kategóriában a hazai egyetemek között a legjobbként.
Története Középkor
bélyegkép|balra|upright=0.8|A pécsi középkori egyetem feltételezett épülete 2015-ben bélyegkép|120px|balra|Nagy Lajos magyar király a püspöki székvárosban, Pécsett egyetem létrehozását kezdeményezte 1367-ben A középkori pécsi egyetem alapítására az első közép-európai egyetemalapítási hullámban utolsóként került sor 1367-ben.Fedeles Tamás: Studium Generale Quinqueecclesiense 557–559. o. (In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, 2009. ) (Az első három egyetem a térségben: Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365).) A történeti köztudat az egyetem alapítójaként Nagy Lajost tartja számon, a király szerepe az alapításban azonban formálisnak tekinthető, a szentszéki eljárás részeként.Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. "A középkori egyetem" 150–151. o., Pécs, 2011
A pécsi egyetem működését 1367. szeptember 1-én engedélyezte Boldog V. Orbán pápa bullájában, Nagy Lajos magyar király kérésére. Az első magyar egyetem igazi szellemi atyja a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos volt, aki egyházi hivatala (1361–1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár volt, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere. A pécsi univerzitást az egyházjog és a latin nyelv megfelelő tanítására szánta elsősorban, hogy a kor magyar diákjainak ne kelljen külföldre utazniuk, ha egyetemre akarnak járni. Pécsen a bölcseleti és a jogi kar működését lehet biztosra venni, azaz a középkori egyetem csonka volt. A pápa a teológia kar felállítását nem engedélyezte.Fedeles Tamás: Studium Generale Quinqueecclesiense 560–561. o. (In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, 2009)
A középkori pécsi egyetem kapcsán nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn, működéséről alig tudunk valamit. Összesen négy tanárt és hét diákot ismerünk név szerint, akik bizonyíthatóan az egyetemen tanítottak, illetve tanultak. A leghíresebb középkori pécsi professzor az itáliai Galvano di Bologna volt, aki 1372–1374 között tartózkodott Pécsen.Font Márta: A középkori pécsi egyetem, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/358/a-kozepkori-pecsi-egyetem Az egyetem második, és utolsó kancellárja Alsáni Bálint pécsi püspök (későbbi bíboros) volt (1374–1408). Az egyetem alapvetően kötődött Vilmos püspök személyéhez, halála után hanyatlani kezdett, majd megszűnt valamikor 1390 körül, szinte biztosan nem működött az óbudai egyetem alapításakor, 1395-ben.Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. 155. o. Pécs, 2011
A modern pécsi egyetem nem jogfolytonos középkori elődjével, csak szellemi örökségről beszélhetünk. A városban egyetemi szintű képzés ezután nem létezett a 20. század elejéig, a neves és színvonalas káptalani iskola azonban továbbra is fennmaradt.Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526, 147–150. o., Pécs, 2011.
A pécsi középkori egyetem feltételezett épületét 1978–1998 között tárták fel a püspökvárban, az Aranyos Mária kápolnától keletre, a pécsi székesegyház közvetlen közelében, annak északi oldalán.Gerőné Sándor Mária: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/340/a-pecsi-kozepkori-egyetem-feltarasanak-es-kutatasanak-ujabb-eredmenyei Az épület meghatározása vitatott, sok kutató nem ért egyet azzal, hogy az épületben működött volna a középkori studium generale.Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526, 155. o. Pécs, 2011 2015-ben a helyreállított épületben állandó egyetemtörténeti kiállítás nyílt meg, jelentős középkori gótikus szobrászati emlékekkel.http://www.kozepkoriegyetem.hu/
Újkor bélyegkép|240px|Az egykori jezsuita Pius gimnázium és internátus, ma a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi és a Természettudományi karának ad otthont bélyegkép|240px|A 400 ágyas klinika épülete
1785-ben II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Győrből Pécsre tette át mintegy húsz évre. 1833-ig kellett várni, hogy Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttműködve megalapítsa a Pécsi Akadémiát, jogi és bölcsész szakokkal.
1912-ben alapították a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet, amely a pécsi egyetem jogelődjének tekinthető. Az első világháborút követő viszontagságok után, 1921-ben a Magyar Nemzetgyűlés végül elfogadta azt a törvényt, amely időlegesen átköltöztette a pozsonyi egyetemet Pécsre. A város szerb megszállása miatt késve ugyan, mindenesetre az egyetem 1923-tól négy karral működött: jog, orvostudomány, bölcsészet és evangélikus teológia, az utóbbi Sopronban. A második világháború alatt a bölcsészkart ideiglenesen áthelyezték részben Szegedre, részben pedig Kolozsvárra. 1950-ben leválasztották és akadémiává fokozták le az Evangélikus Hittudományi Kart.
1951-ben pedig az orvosi kar vált ki és önálló egyetemként működött tovább (Pécsi Orvostudományi Egyetem), így a Pécsi Tudományegyetem egyetlen karral működött tovább (jogi kar). Az orvostudományi egyetemen közben fejlesztések történtek. 1966-ban megnyílt az ún. 400 ágyas klinika, amelyben öt különböző egység működött (belgyógyászat, ortopédia, radiológia, sebészet, szemészet). 1973–74-ben kezdődött el a fogorvosképzés.
1975-ben a jogi kar mellett megalakult a közgazdaságtudományi kar, ami 1982-ben egyesült a Pécsi Tanárképző Főiskolával. Az intézmény a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezést vette fel. 1990-től létrejött az Egészségtudományi Kar a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belül. Közben kettévált a Tanárképző Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi és Természettudományi karokra. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolát 1995-ben egyesítették a Janus Pannonius Tudományegyetemmel. 1996-ban megalakult a Művészeti Kar az egyetem hatodik szervezeti egységeként.
2000-ben létrejött a Pécsi Tudományegyetem a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egybeolvadásával. 2004-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyetemi kari státuszt kapott. Érdekesség, hogy új nevében egyedülálló módon megtarthatta a híres építész nevét (Pollack Mihály Műszaki Kar). Az egyetem tizedik karaként jött létre 2005-ben a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (FEEK), 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is egyetemi karrá alakult. A PTE-n 2003-tól levéltár is van, mely 2005-től szaklevéltárként működik.
650 éves évforduló 2017-től szeptember első napja a Magyar Felsőoktatás Napja, az első magyarországi egyetemalapítás emléknapja, így a magyar tudomány eredményei és a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak. Az egykori pécsi középkori egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából a hagyományok ápolása, hangsúlyozása, a kulturális értékek közvetítése, megőrzése került középpontba. Alapvető célja a mai pécsi egyetem hazai és nemzetközi imázsának jelentős növelése, az egyetemi identitástudat erősítése az oktatókban, a dolgozókban, a jelenlegi és a volt hallgatókban egyaránt. További célként szerepel az egyetemi teljesítmények növelése.
Modellváltás A PTE Szenátusa 2021. január 29-i rendhagyó ülésén szavazta meg az egyetem modellváltási szándékát, amely még 2020-ban merült fel a Kormány részéről (Emberi Erőforrások Minisztériuma).pecsma.hu 2021. július 29-én jegyezték be a bíróságon az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványt, mely hivatalosan is átvette a PTE fenntartói szerepét. A kuratórium elnöke 2024. november 12-től Barna Zsolt, az MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Bódis József elnöki főtanácsadó, a kuratórium továbbá tagjai Mikes Éva, Szili Katalin, Decsi István és Szemerey Zoltán.
Szervezet
Karok Állam- és Jogtudományi Kar bélyegkép|jobbra|200px|Az ÁJK épületének bejárata Pécsen a jogi felsőoktatás gyökerei 1367-ig, az első magyar egyetem alapításáig nyúlnak vissza. Ahogy a béke és a háború korszakai váltakoztak a magyar történelemben, úgy folyt, illetve nem folyt jogászképzés Pécsen. A reformkorszakban, báró Négyesy Szepesy Ignác által Pécsre hozott joglíceumban tanulhattak jurátus-generációk, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően – a kiegyezés idején – Pécsi Akadémia néven újult meg az intézmény. 1921-ben a Pozsonyból menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kapott új otthont itt és kezdte meg két év múlva, 1923-ban működését. A Jog- és Államtudományi Kar neve az ötvenes években Állam- és Jogtudományi Kar lett. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a felsőoktatási integrációt követően 2000-től a Pécsi Tudományegyetem keretein belül folytatja működését. 1970-ben – a megnövekedett hallgatói létszám miatt – a 48-as téri épület egy emelettel bővült. Itt nyert elhelyezést néhány tanszék, szemináriumi terem, valamint az V. sz. tanterem, későbbi nevén Auditórium Maximum, 2003-tól pedig Irk Albert-terem. Az utóbbi években számítógéptermek létesültek és 1999 novemberében átadták a 300 fő befogadására alkalmas nagytermet is. 2001-ben készült el a Dohány utcai épület felújítása, ahol a kar tanulmányi osztálya és 7 tanszék nyert elhelyezést. Időközben megkezdődött a 48-as téri, illetőleg Rákóczi úti épületszárnyak felújítása, s azok 2003-ban átadásra is kerültek. A 2011-es statisztikák alapján osztatlan képzésen összesen 613 diák tanult, míg az egyéb képzési formáknak felelt meg.
A kar oktatási, kutatási és igazgatási infrastruktúrája – változatlanul – kiemelkedően jónak minősíthető. Szervezeti egységei jelenleg három épületben helyezkednek el; mindegyik épület felszereltsége (bútorzata, irodai felszereltsége stb.) teljes. Az Európa Központ, az Európai Dokumentációs Központ és a kari könyvtár a 2010-ben átadott Tudásközpontban működik. A kar több mint 1000 hallgató számára biztosít magas színvonalú képzést, a jogi valamint igazgatási képzési területen, valamennyi képzési szinten: felsőoktatási szakképzésben (jogi asszisztens), BA alapszakon (igazságügyi igazgatási), osztatlan (egységes) képzésben (jogász), MA mesterszakon (közigazgatási) és szakirányú továbbképzésekben. A képzések nappali és levelező munkarendben folynak, államilag támogatott és költségtérítéses formában. Népszerűek a szakokleveles és szakjogász képzések (pl. csődjogi, munkajogi, borjogi, infokommunikációs). A Doktori Iskola közel száz végzett diplomás számára tudományos, PhD fokozat megszerzésére irányuló felkészítést és felkészülést biztosít.
Általános Orvostudományi Kar bélyegkép|200px|Az ÁOK épülete1950-ben a vallás és közoktatási minisztériumtól az egészségügyi minisztériumhoz került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása. 1951. február 1-jével az orvosi kar kivált, és önálló egyetemként Pécsi Orvostudományi Egyetem néven, az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt működött tovább.