Idősebb Purjesz Zsigmond (Szentes, 1845 – Budapest, Terézváros, 1896. február 16.) orvos, egyetemi magántanár, ifjabb Purjesz Zsigmond unokabátyja és Purjesz Ignác bátyja.
Élete Purjesz Salamon és Weisz Katalin fia. Orvosi tanulmányait a bécsi és pesti egyetemen végezte, s ez utóbbin 1869-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Ezután Korányi Frigyes magánsegéde, majd pedig klinikáján gyakornok lett. 1873-tól haláláig szerkesztette az Orvosok Zsebnaptárát. 1877–78-ban az ókori orvostudomány történetéből magántanárrá képesíttetett. Felesége Fleischl Ilona volt, akivel 1879. június 1-jén Budapesten kötött házasságot.A pesti neológ izr. hitközség házassági anyakönyve, 181/1879. folyószám.
Művei Cikkei az Orvosi Hetilapban (1877. A mellüri genygyülem és a mellkas megnyitása Hippokrates korában, németül a Pester Med.-Chirurg. Presseben, 1880–82. A XVI. századbeli jelesebb syphiliographok; ugyancsak németül is Bécsben és Berlinben az ottani szaklapokban és külön magyar, német lenyomatokban; Adatok az orvostudomány történetéhez és könyvism., 1883. A kosi és knidosi orvosi oskolák alapelvei, 1884. Anthimus és diaetetikája); a Wiener Medic. Blätterben (1884. Joannes de Vigo als Syphilograph); a Wiener Medic. Wochenschriftben (1884. Hieronymus Fracastorius, ein Syphilidolog des 16. Jahrhunderts, 1885. Joannes Fernelius und die Lehre von der Syphilis); a Virchow Archivjában (1884. Joannes Fernelius und die Lehre von der Syphilis).
Önállóan megjelent művei:
Gyógyászati vényzsebkönyv a bel- és külbetegségekre, valamint a szem-, fül- és bőrbajokra nézve. Dillnberger Emil után ford. Pest, 1867. (2. átdolg. kiadás. Uo. 1877.). Gyógyászati vény-zsebkönyv a nő- és gyermekbetegségekre nézve. Dillnberger Emil után ford. Uo. 1868. (2. átdolg. kiadás. Uo. 1878.). Az alkati bujasenyv tankönyve, orvosok és orvostanhallgatók számára. Irta Zeissl Ármin. Ford. Pest, 1869. A testi hőmérsékének viszonya a betegségekben. Irta Wunderlich A. C., a 2. bőv. kiadás után ford. Uo. 1871. 38 fametszettel és 7 táblával. (A m. orvosi könyvkiadó társulat Könyvtára XVI.). A sebészi kór- és gyógytan alapvonalai. Irta Heitzmann Károly; a 3. bőv. és jav. kiadás után ford. Bpest, 1874., 1877. Két füzet, 91 fametszettel. Az ember-élettan alapvonalai, tekintettel az egészségügyre. Ranke János után ford. Uo. 1875. Két kötet. 260 fametszettel. Az Ebers-féle orvosi papyrus; tanulmány az orvostudomány történelme köréből. Bpest, 1876. A szülészet alapvonalai. Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok számára. Haake J. H. után ford. Uo. 1879. A boncztan alapvonalai. Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok számára. Schmidt T. dr. után ford. Uo. 1881. A belgyógyászat tankönyve orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára. Uo. 1885. Számos szöveg-ábrával. (2. jav. és átnézett kiadás. Uo. 1889. Két kötet. 3. jav. és átnézett kiadás. Uo. 1894.). A kórodai diagnostika zsebkönyve. Seifert és Müller után ford. Uo. 1888. A st. galleni kolostori könyvtárban őrzött orvosi kéziratok. Uo. 1882. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
Jegyzetek
Források
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 727. o. Online elérés Petrik Magyar Könyvészet 1887., 1889., 1904. Kiszlingstein Könyvészete. Hőgyes Emlékkönyve 217. l. Nemzet 1896. 47. sz. esti k. Vasárnapi Ujság 1896. 8. sz. (Nekr.)
Kategória:Szentesiek Kategória:Magyar orvosok Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok