Lovászi és szentmargitai Sümeghy Mihály Ferenc (Söjtör, Zala vármegye, 1793. október 20. -Nagykanizsa, 1850. december 5.) Zala-, Somogy- és Varasd vármegyei táblabíró, konzervativ politikus a reformkori Zalában, jogász, kapornaki főszolgabíró, földbirtokos. thumb|right|180px|A lovászi és szentmargithai Sümeghy család címere
Családja és származása A Zala vármegyei nemesi származású, lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja. Édesapja lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757–1832), zalai alispán, királyi tanácsos, táblabíró, söjtöri földbirtokos, édesanyja, lovászi Jagasics Julianna (1775-1804) úrnő volt. Apai nagyszülei, Sümeghy Ferenc (1723-c.1766), táblabíró, birtokos és pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) voltak. Anyai nagyszülei lovászi Jagasics András (1728–1786) zalai alispán és rábabogyószlói Vajda Sára voltak. Keresztszülei egyházasbüki Dervarics Mihály és tubolyszeghi Tuboly Terézia voltak. Nagynénje boldogfai Farkas János zalai főjegyzőné lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754-1820) úrnő, akinek a fia boldogfai Farkas János Nepomuk (1774-1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja és öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844), jogász, táblabíró, volt. Egyik sógora felsőeőri Bertha Ignác (1780–1847), Vas vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos, akinek a neje lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit Marianna (1791–1880) úrnő; a másik sógora Kerkapoly Mór (1821–1888) jogász, 1848-as szabadságharc őrnagy, országgyűlési képviselő, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja, akinek a hitvese lovászi és szentmargitai Sümeghy Mária (1823–1903) asszony volt. Élete Sümeghy Mihály Nagykanizsán járt gimnáziumba, később, Pesten jogi hallgató volt, majd 1814-ben végezte a jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián. Gyakori vendég volt a keszthelyi Georgikonban, ahol az ottani összegyűlő társasággal verseivel és irományaival jeleskedett.Hazai ’s Külföldi Tudósítások - Nemzeti Újság Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1819. 1. félév (1-52. szám)1819-03-03 / 18. szám Sümeghy Mihály 1817. április 16.-ától 1817. június 16.-áig a kapornaki járás alszolgabírája volt, majd 1817. június 16.-a és 1821. június 1.-je között Zala vármegye másodaljegyzőjeként tevékenykedett.Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 257. o. 1821. június 1.-je és 1823. november 3.-a között a kapornaki járás főszolgabírája volt. Később, ugyanezt a tisztséget töltötte be 1825. június 6.-ától 1828. június 8.-áig.Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 266. o.
1825 novemberében jó barátjánál Deák Antalnál vendégeskedett Pozsonyban Sümeghy Mihály táblabíró, "...jól mulattuk egymást itt" - emlékezett az együtt töltött napokra Deák Antal, mind a ketten elmerülve a "...pozsonyi szépeknek bájoló kellemeiben, majd csak nem bennek felejtettük gondolatunkat”.
Fivérével, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) úrral ellentétben, Sümeghy Mihály táblabíró Csertán Sándor és Deák Ferenc politikai nézeteit, javaslatait erősen ellenezte, amikor ezek az 1840-es évek során hangzottak el. Sümeghy Ferenc végül Deák Ferenc egyik legközelebbi és nagyobb támogatója volt.
Az 1845. november 10-én kezdődött zalavármegyei közgyűlésén a helytartó-tanácsi egyik újabb rendelet megvitatását tűzték napirendre. A közgyűlés második napján Tuboly Mihály megyei főjegyző ismertette Zay Károly grófnak az erről szóló levelét és az első felszólaló a közgyűlésen Mezriczky Péter táblabíró volt, aki hosszasan taglalva a pánszláv, illetve illír mozgalom erőszakoskodásait, nagy veszélyeit, valamint bírálta a kormányzatot, amiért az eltiltja a minden politikai célt mellőző magyar nyelvművelő diáktársaságokat, miközben tűri a szlovák nyelvművelő társulatokat, ugyanakkor pártolja a magyar nyelv és nemzetiség ellen törekvő nemzetiségi mozgalmakat. Felírást indítványozó javaslatához csatlakozott Sümeghy Mihály táblabíró, söjtöri birtokos, a Kapornaki járás volt főszolgabírója, Oroszország külpolitikai törekvéseit hosszan fejtegetve, arra figyelmeztette a közgyűlés tagjait, hogy a nagyhatalom nemcsak Lengyelországra tette rá a kezét, hanem azt a többi szláv nép felé is tervezi kinyújtani, és mindez nagy fenyegetést jelentene a magyarság számára.
1848. március 15.-én Sümeghy Mihály jelen volt a zalai megyegyűlésen, amikor a szabadságharc kitört és azt lelkesen támogatta.Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908). 1848. márczius 15-től julius végéig. 5. o.
Irományai Észrevételek az Augsburgi Közönséges Levelekben foglalt tudositás eránt. 1820. 12 f. Fol. Hung. 62. Cenz. nem eng. A Tud. gyűjt. számára készült cikk. Elme Futtatások. Söjtör 1827-1828. 21 f. Quart. Hung. 82. A Nemzeti Casinóról. Származása +Sümeghy Mihály családfájaLovászi és szentmargitai Sümeghy Mihály Ferenc (Söjtör, Zala vármegye, 1793. október 20. -Nagykanizsa, 1850. december 5.) táblabíró, főszolgabíró, földbirtokos Apja:lovászi és szentmargitai Sümeghy József(Alsóbagod, 1757. március 20.–Söjtör, 1832. március 10.)királyi tanácsos, Zala vm. első alispánja, földbirtokos Apai nagyapja:nemesSümeghy Ferenc(Alsóbagod, 1723. április 14.–† ?)táblabíró, földbirtokos Apai nagyapai dédapja:nemesSümeghy Mihály(fl. 1716–1727) Zala vármegye főjegyzője 1716 és 1727 között, földbirtokos. Apai nagyapai dédanyja:nemesFoky Judit(Bágyog, 1700. november 7 – ?)(Szülei: nemes Foky János, Vas vármegye alispánja, várkapitány, földbirtokos és kisbarnaki Farkas Judit) Apai nagyanyja: pókafalviPóka Marianna (*1728.– †Alsóbagod, 1797. február 14.) Apai nagyanyai dédapja:pókafalvi Póka Gábor (fl. 1728–1752) 1741-ben vasi insurgens kapitány, szentléránti és söjtöri birtokos.(Szülei: pókafalvi Poka Ádám, vasi szolgabíró, földbirtokos, valamint egyházasrádóczi és telekesi Győrffy Anna) Apai nagyanyai dédanyja:szenttamásiBertalan Klára(Szülei: szenttamási Bertalan Ádám, földbirtokos és nádasdi Nádasdy Mária) Anyja:lovásziJagasics Julianna(Zalapataka, 1775. január 30.–Söjtör, 1804. szeptember 15.). Anyai nagyapja:lovásziJagasics András(1728– Szentmargitfalva, 1786. május 15.) Zala vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos. Anyai nagyapai dédapja:lovászi Jagasics Ferencföldbirtokos(Szülei: Jagasics János, földbirtokos és Szalay Anna) Anyai nagyapai dédanyja:gyulaiGaál Anna(Szülei: gyulai Gaál Gábor, földbirtokos, valamint simonyi és varsányi Simonyi Mária) Anyai nagyanyja:rábabogyószlói Vajda Sára(Jánosháza, 1735. július 6.–Szentmargita, 1805. október 31.) Anyai nagyanyai dédapja: rábabogyoszlói Vajda Zsigmond földbirtokos, vasi főszolgabíró, Anyai nagyanyai dédanyja:chernelházi Chernel Júlia(1704–Jánosháza, 1770. május 5.)
Jegyzetek
Kategória:1793-ban született személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:Söjtöriek Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:A 19. században elhunyt személyek Kategória:A Győri Királyi Jogakadémia hallgatói Kategória:Magyar szolgabírók