Gerely Józsa Jolán, eredeti 1892-ig használt vezetéknevén Geiduschek Jozefa Jolánta,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 69179/1892. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1892. év 3. oldal 43. sor. névváltozat: Gerey (Budapest, 1882. február 12.Pest-terézvárosi r.k. plébánia, 1882. évi keresztelések, 206. folyószám. – Keszthely, 1945. július 28.)Keszthelyi állami halotti anyakönyv 262/1945. magyar polgári iskolai tanárnő, katolikus vallási írónő, aki elsősorban a Horthy-korszakban írt nőnevelési könyveiről ismert. Testvére Gerely József áldozópap.
Élete Geiduschek József könyvkötő és Wodjaner Lujza leányaként született, 1882. február 26-án keresztelték. Tanítói, majd 1904-ben polgári iskolai számtan–mértan tanári oklevelet szerzett a budapesti angolkisasszonyoknál. 1903 és 1910 között tanítóként működött a budapesti elemi, 1911–1924 között a polgári iskolákban. Nyugdíjasként a budapesti szociánus nővérek házában élt. Szak- és napilapokba főként tanügyi cikkeket írt. Az 1910/1920-as években főként idegen nyelvekből fordított szépirodalmi témájú könyveket. 1930 és 1944 között írta meg katolikus szellemű leányregényeit és a leányifjúságnak szánt pedagógiai–önnevelési témájú műveit. Ebben a témakörökben az egyik legnépszerűbb – és a korabeli katolikus leánynevelés szakemberei által elismert és ösztönzött – hazai írónőként tartották számon. Külföldi lelkiségi művek fordítójaként is ismert.
Művei Kis képes biblia. I–II. o., Budapest, 1898 → elektronikus elérhetőség: Vezérkönyv a bibliák tanításához, Budapest, 1899 Kis képes biblia. III–VI. o., Budapest, 1900 Szertartástan, Budapest, 1902 Szertartástan középiskolák számára, Budapest, 1902 Szertartástan polgári iskolák számára, Budapest, 1902 Biblia polgári iskolák számára, Budapest, 1903 Budapesti biblia I–II. o., Budapest, 1909 G.k. biblia I-II. o., Budapest, 1915 Mártika, a kis kereszthordozó, Rákospalota, 1930 A mai leányok útja, Budapest, 1932 Egy élet egy lélekért, Budapest, 1933 → elektronikus elérhetőség: A művelt leány, Budapest, 1933 Add nekem a szívedet, Budapest, 1934 Hivatás vagy robot. A dolgozó leány, Budapest, 1934 Ki vagyok?, Budapest, 1936 Gyermekeink boldogságáról van szó!, Rákospalota, 1937 Ha tudnád..., Budapest, 1938 Szűz Mária nyomában, Budapest, 1939 Életünk a szentmise tükrében, Rákospalota, 1941 Majd ha asszony leszek... [levélregény], Budapest, 1943 A Szűzanya hív téged, Rákospalota, 1944 Egy magyar nagyasszony. Szentkereszty Janka bárónő élete
Fordítások D. L. Coloma: A vértanú királynő, Budapest, 1909 D. L. Coloma: Boy, Budapest, 1911 Elinor Glyn: Ő tudja miért I–II., Budapest, 1917 François Coppée: Henriette szerelme, Budapest, 1918 Sven Hedin: Csampó láma zarándokútja, Budapest, 1922 Sven Hedin: Csampó láma a nomádok földjén, Budapest, 1923 Selma Lagerlöf: A számkivetett, Budapest, 1922 Selma Lagerlöf: Jeruzsálem I–II., Budapest, 1927 Egy „kis lélek” a „kis ösvényen”. Filippetto Mária élete 1912–1927, Rákospalota, 1934 L. Scupoli: Lelki harc, Rákospalota, 1934 E. M. Valori: Szűz Mária és a szíve, Rákospalota, 1935 Beaudenom: Elmélkedések az evangéliumról I–III., Budapest, 1936 Margit anya. Szent Margitról nevezett Mária anya, a Mária Reparatrix szerzetestársaság tagja 1867-1932, Budapest, 1938 A. Beltrami: A bocsánatos bűn, Rákospalota, 1939 J. Schrijvers: Önátadás, Rákospalota, 1940 S. Kasbauer: Isten vésője alatt. Janssen Arnold, a steyli missziós művek alapítója, Kőszeg, 1941
Jegyzetek
Források
100 éves a magyar cserkészet – a világot átfogó mozgalom (Külföldi Magyar Cserkészszövetség emlékezése, 2010) Magyar nők a mérgező mámor ellen Színház az egész világ
Kapcsolódó szócikkek A Horthy-korszak katolikus ifjúságnevelő könyvei
Kategória:Magyar írók Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek