A Paderborni főegyházmegye (, ) egy németországi római katolikus egyházmegye. 799-es alapításától püspökségként működött, majd 1930-ban érseki rangra emelték. Észak-Rajna-Vesztfália keleti részén fekszik, területe mintegy km², itt több mint másfél millió katolikus hívő él. Székesegyháza a paderborni Szűz Mária, Szent Kilián és Szent Liborius Katedrális.
Jelenlegi főpásztora Hans-Josef Becker érsek.
Az érsekség suffragáneusai az Erfurti egyházmegye, a Fuldai egyházmegye és a Magdeburgi egyházmegye.
Története bélyegkép|A paderborni dóm|left|230px A Paderborni püspökséget III. Leó pápa alapította, Nagy Károly támogatásával. Először a würtzburgi püspöknek, majd a mainzi érseknek rendelték alá. A 13. századra a kölni érsek politikai befolyása alá került, ám 1281-ben Habsburg Rudolf német királytól a püspök fejedelmi rangot kapott. A század végére a kölni érsek hatalma meggyengül, így a püspökség ténylegesen a Német-római Birodalom önálló államává vált.
A reformáció alatt az új tanok gyorsan terjedtek az egyházmegyében. Ennek oka részben, hogy a püspök, Hermann von Wied (egyben kölni érsek is) szembefordult a római pápával. A katolikus egyház tekintélyét itt is a jezsuiták állították vissza, akik előbb gimnáziumot, majd 1614-ben egyetemet is alapítottak.
1803-ban a püspökséget szekularizálták a Porosz Királyság javára. VII. Piusz pápa 1821-ben De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyék sorsát. Ebben a pápa visszaállította a püspökséget, területét a Kölni, Mindeni, Halberstadti, Mainzi, Osnabrücki és Magdeburgi egyházmegyéktől elcsatolt részekkel növelte meg. Ezzel az egyik legnagyobb német egyházmegye lett, ugyanakkor püspökséget a Kölni főegyházmegye alá rendelte. XI. Piusz pápa 1930-ban érseki rangra emelte az egyházmegyét, területét viszont csökkentette. Szuffragáneusai ekkor a Hildesheimi és a Fuldai egyházmegyék voltak. 1958-ban az Esseni egyházmegye, 1994-ben pedig a Magdeburgi egyházmegye létrehozásával csökkent tovább területe.
Az egyházmegye püspökei Paderborn püspökei (806-1321) (Szent) Hathumar (806-815) (Szent) Badurad (815-862) (Boldog) Luithard (862-887) Biso (887-900) I. Teodor(900-917) Unwan (918-935) Dudo (935-959) Volkmar, OSB (959-983) Rethar (983-1009) (Boldog) Meinwerk (1009-1036) (Boldog) Rotho, OSB (1036-1051) (Boldog) Imad (1051-1076) Poppo (1076-1083) I. Henrik, von Assel (1083-1090) II. Henrik, von Werl (1084-1127) I. Bernát, von Oesede (1127-1160) Evergis (1160-1178) Siegfried (1178-1188) II. Bernát, von Ibbenbüren (1188-1203) III. Bernát, von Oesede (1204-1223) Tamás Olivér, bíboros (1223-1225) Wilbrand, von Oldenburg (1225-1228) IV. Bernát, zur Lippe (1228-1247) I. Simon, zur Lippe (1247-1277) Ottó, von Rietberg (1277-1307) I. Günther, von Schwalenberg (1307-1310) II. Teodor, von Itter (1310-1321)
Paderborn hercegpüspökei (1321-1803) V. Bernát, zur Lippe (1321–1341) Baldwin, von Steinfurt (1341–1361) III. Henrik, von Spiegel zum Desenberg, OSB, corveyi apát (1361–1380) II. Simon, von Sternberg (1380–1389) Rupert, von Berg, passaui püspök (1389–1394) I. János, von Hoya (1394–1399) Bertrando d'Arvazzano (1399–1401) I. Vilmos, von Berg (1400–1414) III. Dietrich, von Moers, kölni érsek (1414–1463) III. Simon, von Lippe (1463–1498) I. Hermann, von Hessen, kölni érsek (1498–1508) Erik, von Braunschweig-Grubenhagen, osnabrücki és münsteri püspök (1508–1532) Hermann, von Wied, kölni érsek (1532–1547) Rembert, von Kerssenbrock (1547–1568) II. János, von Hoya, osnabrücki és münsteri püspök (1568–1574) Salentin, von Isenburg, kölni érsek (1574–1577) IV. Henrik, von Sachsen-Lauenburg, brémai érsek és osnabrücki püspök (1577–1585) - protestáns, a pápa nem ismerte el IV. Dietrich, von Fürstenberg (1585–1618) I. Ferdinánd, bajor herceg, kölni érsek, hildesheimi, freisingi, münsteri és Liège-i püspök (1618–1650) Dietrich Adolf, von Recke (1650–1661) II. Ferdinánd, von Fürstenberg (1661–1683; also prince-bishop of Münster) Hermann Werner, von Wolff-Metternich zur Gracht (1683–1704) Ferenc Arnold, von Wolff-Metternich zur Gracht, münsteri püspök (1704–1718) Kelemen Ágost, bajor herceg, pápai legátus, kölni érsek, regensburgi, hildesheimi, münsteri és osnabrücki püspök, a Német Lovagrend nagymestere (1719–1761) Vilmos Antal, von Asseburg (1763–1782) Frigyes Vilmos, von Westphalen, hildesheimi püspök (1782–1789) Ferenc Egon, von Fürstenberg, hildesheimi püspök (1789–1803) 1803-tól a püspökség világi hatalma megszűnt, de a püspök egyházkormányzati feladatokat továbbra is ellátott.
Paderborn püspökei (1821-1930) Ferenc Egon, von Fürstenberg, hildesheimi püspök (1821-1825) Friedrich Klemens von Ledebur-Wicheln (1825-1841) Richard Dammers (1841-1844) Franz Drepper (1845-1855) Konrad Martin (1856-1879). Halála után három évig a kulturkampf miatt nem neveztek ki újabb püspököt. Franz Kaspar Drobe (1882-1891) Hubert Theophil Simar (1891-1899) Wilhelm Schneider (1900-1909) Karl Joseph Schulte (1910-1920) Caspar Klein (1920-1930)
Paderborn érsekei (1930- ) Caspar Klein (1930-1941) Lorenz Jaeger, bíboros (1941-1973) Johannes Joachim Degenhardt, bíboros (1974-2002) Hans-Josef Becker (2003- ) Szomszédos egyházmegyék
Források A Paderborni egyházmegye története. erzbistum-paderborn.de
Kategória:Németországi katolikus egyházmegyék