A nagyajtai Nyiredy család Háromszék vármegyei, erdővidéki katonacsalád akik feltehetően a 18. század legelején telepedtek be Nagyajtára.
Eredete, története A család pontos eredete máig nem tisztázott. Az egyik feltételezés, hogy a 18. század legelején származtak be Nagyajtára, feltehetően a Zala vármegyei Nyirád községből. Ez a község lehetett a család névadója (Nyirád > Nyirádi > Nyiredy). A család Nagyajtára történő beszármazását látszik alátámasztani az a tény is, hogy az Erdélyi Unitárius Egyház (a család ugyanis unitárius) 1765 előtti lélekszám-összeírásában még nem szerepelnek. Az 1765-ben azonban már két Nyiredi családot említenek a dokumentumok Nagyajtán, 5-5 lélekszámmal.
Nagyajtán élő Nyiredy nevű személyre először 1730-ból van adat, amikor is Nyiredi „Prémszövő” János és felesége Vajna Kata az ottani református egyházzal bizonyos földek birtoklásáért szerződést kötött. A szerződésen a történetíró Cserei Mihály (1667–1756) saját kezű feljegyzése látható (eredetije az erdélyi unitárius egyház levéltárában lelhető fel). Valószínűleg ez a Nyiredi, más néven Prémszövő János lehetett az első, aki Nagyajtára költözött, talán felesége, Vajna Kata birtokára.
1764-ben Bukow generális Mária Terézia rendeletére Erdélyben is megszervezte a határőrvidéket. A Székely Határőrvidék tagjai lettek a Nyirediek is. A család férfi tagjai is határőrként teljesítettek szolgálatot, beosztásuk apáról fiúra szállt egészen 1851-ig, a határőrvidék megszüntetéséig.
1791-ben építették fel Nagyajtán a Nyiredy-kúriát amely egészen az 1920-as évekig állt.
Házasságok révén a Nyiredy család rokonságban áll az erdélyi Mikó és Arlow családokkal.
A család kiemelkedő tagjai thumb|A nagyajtai Nyiredy család sírja a budapesti Farkasréti temetőben Nyiredy József (18. sz.) a család első tagja, aki gyaloghatárőrként szolgált, „család jólétének megalapozója”, a családi kúria építtetője. Nyiredy Áron a Kossuth-huszárok főhadnagya, aki 1849. június 20-án, a Tömösi-szoros védelmekor esett el. Nyiredy János (1817–1886) jószágigazgató Nagyteremiben gróf Bethlen Miklós birtokán. 1848-49-ben nemzetőr, majd a szabadságharc bukása után visszavonult Nagyajtára, mivel a szabadságharcban történt részvétele miatt közhivatalt úgysem viselhetett. 1861-ben Miklósvárszék hites táblabírájává választották, de a Schmerling-rendszer következtében 1862 januárjában az összes magyarországi (kb. 3000) tisztviselővel együtt lemondott, és nagyajtai birtokára vonult gazdálkodni. Szabadidejében ügyvédi gyakorlatot folytatott, az unitárius egyház jegyzője, majd tiszteletbeli községi jegyző volt. Nyiredy Géza (1861–1914) kémikus, bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár Nyiredy Jenő (1865–1932) gyógyszerész, egyetemi oktató Nyiredy Géza (1894–1968) miniszteri tanácsos Nyiredy István (1904–1988) állatorvos, bakteriológus, Országos Állategészségügyi Intézet bakteriológiai osztályának vezetője Nyiredy Szabolcs (1922–2005) egyesületi elnök; unitárius egyházi főgondnok; vegyészmérnök Nyiredy Géza (1924–1990) orvos, a János Kórház tüdőgyógyász főorvosa Nyiredy László (1929–1992) mérnök, közgazdász, vállalati vezérigazgató, kereskedelmi főtanácsos Nyiredy Maurus (1937–) bencés szerzetes, teológiai doktor, tihanyi alperjel Nyiredy Szabolcs (1950–2006) növénykémikus, farmakológus, egyetemi tanár Nyiredy Judit (1954–) kötött- és hurkoltanyag tervező, textilművész
Források Miklauzič István: A Mikó–Nyiredy–Arlow család. Prémszövők, méneskariak és a rendíthetetlenek kopjafája. Székely Ház Közhasznú Alapítvány. 2014.
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Erdélyi történelmi családok