Kazacsay Tibor (Budapest, 1892. március 12. – Budapest, 1977. október 5.) zeneszerző, zongoraművész.
Családja Az erdélyi örmény Kozocsa (Kuzásáh) család leszármazottja.Kozocsa család Életútja
Tanulmányait a Zeneakadémián végezte. A Nemzeti Zenedében, majd Berlinben a Klindwort–Scharwenka Konzervatóriumban zeneelméletet oktatott. 1926–1936 között a Magyar Rádió zongorakísérője volt. 1933-ban kinevezték a nem állami zeneiskolák országos szakfelügyelőjévé. 1945 után a Rádióban ismét zongorakísérő volt. Míg korábbi műveinek stílusa a múlt század romantikus harmóniavilágán alapszik, 1962-ben bemutatott nagyszabású művében (Balatoni szimfónia zenekarra, baritonszólóra és vegyes karra) a Bartók és Kodály által kezdeményezett diatónikus, modális népdalstílusig jutott el.
Művei
Álomország (fantázia, 1932) Kis dalok az állatokról (gyermekdal gyűjtemény, B. Radó Lili szövegével, 1937) Max és Móric (groteszk szimfónia, 1938) Concerto pour trompette et orchestre, 1965, Edito Musicabudapest
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar zongoristák Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek