Adorjáni és nagyrátonyi Ráthonyi Ákos (Kökényesd, 1868. november 8. – Nagyszőlős, 1923. március 24.) színész, operett-, népszínműénekes, földbirtokos, Ugocsa vármegye törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának a tagja, a nagyszőllősi református egyháznak a főgondnoka, a máramaros-ugocsai református egyházmegyének helyettes gondnoka, és a kárpátaljai református egyház-kerületnek helyettes főgondnoka. Családja és származása A kálvinista nemesi származású adorjáni és nagyrátonyi Ráthonyi családnak a sarja; az egész famíliája a megyénél szolgált és eredetileg Ugocsa vármegyében földbirtokos volt. Apja adorjáni és nagyrátonyi Ráthonyi Ákos (1834–1876), földbirtokos, anyja körösnadányi Nadányi Borbála (1845–1907). Az apai nagyszülei adorjáni és nagyrátonyi Ráthonyi Károly (1808–1864), földbirtokos és homoródszentpáli Szentpáli Mária (1816–1892) voltak. Az anyai nagyszülei körösnadányi Nadányi Károly (1803–1865), földbirtokos, és ragyolczi Csoma Borbála voltak. Az ősrégi nemesi származású Ráthonyi család már a 14. század második felében a Kraszna vármegyei Rátonyban földbirtokos volt.
Életútja 1891. január 13-án mint harmadéves színészakadémiai növendék a Sheridan címszerepében vizsgázott, amiről így ír a Fővárosi Lapok: »Sok tanulmányt fordított szerepére s dicséretet is érdemel ily Proteuszszerű alak meglepő eljátszásáért. Kellemes hangja van, csinos színpadi alak.« Tanulmányai végeztével 1892. április 1-jén Kolozsvárra szerződött Ditrói Mórhoz, 1894. április havától Evva Lajos jóvoltából a Népszínházban működött, ahol nem jutott megfelelő szerephez. Itt egyetlen valamirevaló szerepe a Szókimondó asszonyságban volt, Neipergé. (Szirmai Imre és Blaha Lujza voltak a partnerei.) Amikor a Vígszínház megalakult, odaszerződött, itt Beöthy László Béni bácsi című darabjában lépett föl először, nagy sikerrel. Innét 1898. március 13-án a Magyar Színházba ment, amely akkor Zoltán Jenő operett-színháza volt és első, igazán nagy és általános sikerét a Víg özvegy híres Daniló-szerepében aratta, melyet 330-szor játszott. De nem szerette az énekes szerepet és később Beöthy szinte kényszerítette, hogy énekes darabban lépjen föl, a B. A. L. E. K. c. francia operettben. Egyetlen egyszer tért még vissza a drámához, a Gyurkovics lányok Horkay Ferijéhez, amely voltaképpen szintén bonviván szerep, de igazi nagy sikerei a Víg özvegy Danilója és a Varázskeringő Niki grófja voltak.
Gyönyörű, elegáns megjelenésű férfi volt, senkin úgy nem állott a frakk, senki olyan utolérhetetlen könnyedséggel nem mozgott operett-színpadon. Tetőtől talpig úr és gavallér volt, önmagát játszotta híres bonviván szerepeiben.
1906. november 4-től a Király Színházban működött. Nemsokára megelégelte a múló dicsőséget, lelépett a forró deszkákról, hazament Kökényesdre, ahol birtokán gazdálkodott. Itt megválasztották a református egyház főfelügyelőjévé és tiszteletbeli főbíróvá.
Családja Két ízben nősült. Első neje Maróthy Margit színésznő, akivel 1893. július 12-én lépett házasságra; második neje özvegy Almássyné Borbély Erzsébet, 1908. április 7-től. Fia Ráthonyi Ákos filmszínész, rendező, forgatókönyvíró.
Fontosabb szerepei Horkay (Herczeg Ferenc: Gyurkovics lányok) Danilo (Lehár Ferenc: Víg özvegy) Niki gróf (Strauss: Varázskeringő) Eisenstein (Strauss: A denevér) Pott kapitány (A postásfiú) Bohóc (Primadonnák) Boronay (Hajduk hadnagya) Jupiter (Mulató istenek) József (Putifárné) Tettey Béla (Asszonyregiment) Balivet (Fecskefészek)
Jegyzetek
Források Magyar színházművészeti lexikon Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Kategória:Magyar színészek Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek