Donje Selište falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése Sziszek városától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 3 km-re délnyugatra, a Glina folyó jobb partján fekszik.
Története Donje Selište a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé Boszniából menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, (horvátul Banovina) mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én ugyan jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, de később sokan visszatértek. A településnek 2011-ben 109 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 299 321 322 290 260 264 178 109 (1931-ig Selište néven lakosságát Glinához számították.)
Nevezetességei Mihály arkangyal tiszteletére szentelt pravoszláv temetőkápolnájaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6868. a falut kívül, félúton Donje és Gornje Selište között áll. A két falut összekötő út felől fenyőfák takarják. Talán így menekülhetett meg a hadak pusztításaitól, bár a II. világháború idején az usztasák kifosztották és sokáig zárva volt. A bejárat felett az 1720-as évszám olvasható. Az épületet 1827-ben és 1985-ben felújították. Az épület legnagyobb része tölgyfából épült és eredetileg fazsindely fedte,.melyet később cserépre cseréltek. Karcsú harangtornyát kúp alakú bádogtető fedi. A faluban egy régi vízimalom és több védett, hagyományos népi építésű lakó- és gazdasági épület található. Közülük említésre méltó a 19-es számú ház,Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5538. melyet 1918-ban épített a közeli Borovita faluból érkezett Vekić mester. A 14 x 8 méteres épület földszintje kőből, az emeleti rész tölgyfából készült. A felső szint a külső lépcsőről közelíthető meg. Fennmaradtak az eredeti nyílászárók is. Az emeleti lakórészre egy előcsarnokból lehet belépni. Az épületet fazsindelyes nyeregtető fedi.
Jegyzetek
Források Glina város hivatalos oldala Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 A Novosti portál cikke a műemlék kápolnáról
További információk Glina város információs portálja A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja
Kategória:Sziszek-Monoszló megye települései