Békey Imre, Drescher (Buda, 1832. október 6. anyja neve alatt látható a névváltoztatás. A bejegyzés szerint csak hetedikén keresztelték meg – Budapest, 1889. február 23.) ügyvéd, pedagógus, író, fővárosi királyi tanfelügyelő, miniszteri osztálytanácsos. Békey István öccse.
Élete
Atyja Drescher Máté (1789-1882), aki családi nevét 1845-ben változtatta Békeyre 40. oldal, a bejegyzés nem tartalmazza a gyermekeire való kiterjesztést, akkor helytartósági hivatalnok, később titkár, majd királyi tanácsos lett és 93 éves korában elhunyt, anyja Fridrich Antónia (1805-1889), akinek családja szintén nevet változtatott: a Fridrich helyett felvették a Békeffy nevet.Keresztelési bejegyezése, Budavár r.k. Testvérei a Kisztinavárosban, vagy az Alsóvízivárosban születtek: István 1829–1888, Ludmilla Róza 1834.
A gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, s 1847-ben az egyetemre ment, ahol 1850-ig a bölcseletet, 1854-ig a jogot hallgatta; a következő évben a budai császári és királyi helytartóságnál lépett szolgálatba. Később két évig szolgabírói tollnok volt Egerben és Székesfehérvárott.
Az 1860-as októberi diploma után visszatért szülővárosába, ahol egy évvel rá törvényhatósági aljegyzővé, az 1867. évi tisztújításkor pedig, amikor már ügyvédi diplomája is volt, tanácsnokká választották. Mint a tanügyi bizottság elnöke rohamosan szervezte a fővárosi népiskolákat, a polgári- és községi reáliskolákat szaporította, úgy, hogy Budapesten tíz év alatt több mint két millió forint költséggel húsznál több palotaszerű iskolai épület emelkedett.
1873-ban, mikor a főváros egyesítése után új tisztválasztás történt, egyhangúlag a főváros első tanácsosa lett. 1878-ban a kormány meghívására államszolgálatba lépett és a közoktatási minisztériumban osztálytanácsossá neveztetett ki. Azután a budapesti tanító- és tanítónő-képzők igazgatótanácsának elnöke és a főváros tanfelügyelője lett.
1874 június 6-án megházasodott, elvette feleségül Zitterbarth Lujzát (Zitterbarth Mária Aloysia, 1848–1896), Zitterbath József építész és Quandt Vilma színésznő lányát (eredetileg Aloysia) Lujza ekkor már egy éve Bernhadt Schiffer özvegye volt. Lakhelye a pesti Országút; a mai Bajcsi-Zsilinszky út. Két gyermekük született: ifj Békey Imre és Békey Mária.
1878-ban a párizsi világkiállításon zsűritag volt, és a francia becsületrend lovagkeresztese lett, később pedig a francia közoktatásügyi miniszter a francia tudomány- és művészeti akadémia tagjává (officier d' Academie) nevezte ki.
Arcképe: Vereby Soma, Honpolgárok Könyvében. (Schilling bécsi kőnyomó intézetéből.)
Munkái
Budapest főváros tanügyi hatóságainak, tanárai s tanítónőinek... névtára s jegyzéke. Az említett iskolák főbb szabályaival. Bpest, 1875. Szabályzat a főváros elemi népiskoláinak szervezése és a tanítói fizetések rendezéséről. Uo. 1877. Szabályzat a fővárosi iskolák rendes és rendkivüli szünnapjaira... Uo. 1877. Utasítás a fővárosi iskolai hatóságok számára... Uo. 1877. Hivatalos jelentés az 1878. évben Párisban tartott egyetemes kiállításról. Az elemi közoktatás. Uo. 1879. (A magyar országos statisztikai hivatal kiadványai I. füzet. I. rész.) Budapest főváros közoktatásának vázlatos története. 1868–1881. Uo. 1882.
Sok hírlapi cikket is írt. 200pxp|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (34/1-1-49) Jegyzetek
Források
További információk
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
Kategória:19. századi magyarok Kategória:Magyar jogászok Kategória:Budaiak Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek Kategória:A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek