Moldvay Loránd (Hódmezővásárhely, 1927 – Budapest, 1990. november 9.) geológus. Főleg negyedidőszaki földtani képződmények, hozzájuk kapcsolódó tektonikai jelenségek és folyamatok, valamint e képződmények környezetföldtani vonatkozásának kutatója, ismerője, de földtani térképészeti tevékenysége is jelentős.

Életpályája Az általános és a középiskolát is Hódmezővásárhelyen végezte el. 1945-ben kezdett geológiát tanulni a szegedi egyetemen, tanárai Horusitzky Ferenc, Koch Nándor, Miháltz István, Prinz Gyula és Vitális Sándor voltak. Miután 1949 őszén megszüntették a szegedi geológusképzést, Budapesten folytatta tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Vadász Elemér tanszékén, ahol a tanszékvezetőn kívül Sztrókay Kálmán és Kéz Andor is tanította. 1950-ben szerezte meg geológus oklevelét.

Az egyetem elvégzése után a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa lett, s itt dolgozott 1987-ig, az akkor már romló egészségi állapota miatti korai nyugdíjazásáig. Az intézetben először a Miháltz István vezette Alföldi térképezőcsoporthoz került, ahol fúrási szelvényezéssel, majd nyersanyagkutatással is foglalkozott. 1957-től bekapcsolódott Magyarország 1:200 000 méretarányú földtani térképének (térképsorozatának) felvételezői munkálataiba, elsősorban az alföldi területrészeket illetően.

Közben Dobos Irma, Kriván Pál, Ungár Tibor és Urbancsek János mellett tagja volt a szegedi Földtani Tanszéken létrehozott, a tanszékvezető Miháltz István irányítása alatt működő földtani térképező csoportnak is.

1961-től a Mecsek hegyvidéki negyedidőszaki képződményeit kezdte kutatni, s itteni megfigyelései szolgáltak alapul azon megállapításainak, amelyeket 1967-es kandidátusi disszertációjában fejtett ki és védett meg Magyarország többi középhegységének és azok peremvidékeinek felszínalakulására vonatkozóan.

Közben 1965 és 1966 között geológus konzulensként működött közre a vértesszőlősi őstelep feltárásánál. Vértes László legfontosabb munkatársának tartotta őt és Skoflek Istvánt.

1968-tól az intézet Dunántúli építés- és vízföldtani osztályának vezetője lett, ahol megszervezte és irányította az akkoriban megjelenő és kibontakozó építésföldtani térképezést, de részt vett a felvételezési munkákban és a térképek összeállításában, térképmagyarázók megírásában is. Ebben az időszakban vett részt Európa neotektonikai térképének megszerkesztésében. 1977-ben felmentették osztályvezetői állásából, s az intézet Vízföldtani osztályának tudományos tanácsadója lett.

1973. május 15-én Magyar Állami Földtani Intézetben Konda Józseffel (1929–1995), Járányi Istvánnal (1910–2000), Földvári Máriával, Nagy Istvánnal (1936–2003), Marczis Józseffel, Detre Csabával, Kecskés Bélával (1934–1987), Horváth Istvánnal együtt alapító tagja volt a Földtani Filozófiai Vitakörnek, amelynek rendezvényein előadásokat is tartott.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Díjai, elismerései Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetés (1955; nyersanyagkutatási tevékenységéért) Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetés (1968; építésföldtani térképezési tevékenységéért) MÉM Kiváló Dolgozója kitüntetés (1969; építésföldtani térképezési tevékenységéért)

Válogatott munkái A Róka-hegy földtani leírása (1950; diplomamunka) A szentes—bajai földtani szelvény (1953; társszerző; in Miháltz I.: A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele. Földtani Intézet Évi Jelentése 1950-ről, 113—143. o.) Földtani szelvény Dombóvártól D-re (1953; in Miháltz I.: Dél-Dunántúl keleti részének földtani felépítése. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951-ről, 53—59. o.) Földtani Szelvény a Hernád völgyétől ÉK-re. Földtani szelvény Mád és Mezőzombor között (1953; in Miháltz I.: Az Észak-Alföld keleti részének földtani térképezése. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951-ről, 61-68. o.) Adatok a Mecsek hegységi lösz földtani viszonyainak vizsgálatához (1964; Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, 91—103. o.) Adatok a Mecsek hegység és peremvidéke negyedkori szerkezeti viszonyainak vizsgálatához (1964; Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, 105—110. o.) A neotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben (1967; kandidátusi értekezés) A Balaton környékének építésföldtana (1974; in Tóth K. (szerk.): Balaton monográfia: 43—48. o., Panoráma) A dóm-jellegű neogén mozgások kérdése az alföldi szénhidrogén kutatás szempontjából (1974; Földtani kutatás 17. (4), 33-42. o.) Ősföldrajzi és neotektonikai adatok a Balaton partvidékéről (1976; Földtani Intézet Évi Jelentése 1973-ról: 315—322. o.) Építésföldtani környezetvédelmi kérdések a Balaton térségében (1977; Földtani Intézet Évi Jelentése 1975-ről, 277—282. o.) Megjegyzések a mérnökgeológia, a talajmechanika és a földtan viszonyáról (1978; Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, 267-273. o.) A földtani környezetvédelem néhány kérdéséről (1979; Földtani kutatás 22. (3), 41—49. o.) Észrevételek a Magyar-Középhegységekre vonatkozó neotektonikai és fototektonikai adatokhoz (1986; Földtani Intézet Évi Jelentése 1984-ről, 115-126. o.) A peremarton—berhidai földrengésről (1989; Földtani Intézet Évi Jelentése 1987-ről: 433—439. o.)

Térképek és térképmagyarázók Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-IV. Debrecen. Földtani változat (1963; társszerző) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-IV. Debrecen. (1966; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — M-34-XXXIV. Sátoraljaújhely. Földtani változat (1966; társszerző) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — M-34-XXXIV. Sátoraljaújhely (1966; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-XIII. Pécs. Földtani változat (1965; társszerző) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-XIII. Pécs. (1966; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-II. Budapest, Földtani változat (1966; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-II. Budapest. Építésföldtani változat (1966) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-II. Budapest. (1966; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-IX. Szolnok. Földtani változat (1966; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-XIX. Mohács. Földtani változat (1974; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-33-XVIII. Kaposvár. Földtani változat (1971; társszerző) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-X1X. Mohács. (1973; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — M-34-XXXV. Kisvárda. Földtani és gazdaságföldtani változat (1975) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-V. Mátészalka. Földtani változat (1976) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — M-34-XXXV. Kisvárda, L-34-V. Mátészalka. (1975; társszerző) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-33-XVII. Nagykanizsa. Földtani és gazdaságföldtani változat (1977) Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-33-XXXIV. Sellye. Földtani és gazdaságföldtani változat (1977)

Jegyzetek

Források

További információk Dobos Irma: Moldvay Loránd geológus kutatómunkássága (1927-1990). (A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2013-2014, 287-292. o.)

Kategória:1927-ben született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:Magyar geológusok