Az Ír-sziget Északnyugat-Európában, az Atlanti-óceán északi részén található. A sziget az európai kontinentális talapzat része, az eurázsiai-lemezen fekszik. A fő földrajzi jellemzői az ország közepén található alacsony síkságok, parti hegyekkel körülvéve. A legmagasabb pontja a Carrauntoohil (), amely 1041 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A nyugati part szigetekkel, félszigetekkel, hegyfokokkal és öblökkel tagolt. A Shannon folyó osztja ketté, amely 360,5 kilométeres hosszával, 102,1 kilométeres torkolatával az Ír-sziget leghosszabb folyója. Az ulsteri Cavan megyében ered, Limericknél torkollik az Atlanti-óceánba. Számos méretes tó is található a szigeten, legnagyobb a Lough Neagh.
Politikai szempontból a sziget két részre oszlik: nagyjából öthatod részét foglalja el Írország, míg a maradék részé az Egyesült Királyság alkotmányos tartománya (tulajdonképpeni exklávéja), Észak-Írország található. A sziget Nagy-Britanniától nyugatra, nagyjából a koordinátákon található. Teljes területe 84 421 négyzetkilométer. Nagy-Britanniától az Ír-tenger, Európától a Kelta-tenger választja el. Írország és Nagy-Britannia, más közeli szigetekkel együtt, Brit-szigetek néven ismert, ezt az elnevezést azonban sokan vitatják, helyette a „Britannia és Írország” használatát javasolják.
Geológia bélyegkép|balra|120px|Az Ír-sziget földtani térképe
A sziget geológiai szempontból is változatos. Több régióban is találhatóak különböző földtörténeti időszakokból származó sziklák, a legidősebbek akár 2 milliárd évesek is lehetnek. A legrégebbi ismert kőzet nagyjából 1,7 milliárd éves, megtalálható az Inishowentől északra fekvő Inishtrahull szigetén és a Mullet-félszigeten található Annagh Headnél. Az újabb formációk között az utolsó jégkorszak következményeként kialakult drumlinok és gleccservölgyek, továbbá a clare-i mészkőrégió víznyelői és barlangképződményei szerepelnek.
Az Ír-sziget földtörténetében vulkanizmustól és trópusi tengerektől az utolsó jégkorszakig minden megtalálható. Két különálló részként kezdte történetét, melyek nagyjából 440 millió éve kapcsolódtak végleg össze. A lemeztektonika és jegesedés hatására a tengerszint emelkedett és süllyedt, a sziget minden részén megtalálhatóak az ennek következményében kialakult kőzetek. A gleccserek is jelentős hatást gyakoroltak a ma látható tájra. A két terület változatossága a vulkanikus területekkel és a sekély tengerekkel együtt számos talajfajtát is adott, dagadólápok és szabad lefolyású barnaföldek is találhatóak a szigeten. A hegyek főleg gránitból, homokkőből, mészkőből (karsztos területekkel) és bazaltból állnak.
Természetföldrajz
Hegységek
A sziget belső része lapos, hegyláncokkal körbeölelve, melyek (óramutató járásával ellentétes irányban Kerry megyétől kezdve): Macgillycuddy's Reeks, Comeragh-hegység, Blackstairs-hegység, Wicklow-hegység, Mourne-hegység, Glens of Antrim, Sperrin-hegység, Bluestack-hegység, Derryveagh-hegység, Ox-hegység, Nephinbeg-hegység és Tizenkét tű hegység/Maumturks csoport. Néhány hegylánc, főként délen, a parttól beljebb található, ilyen a Galtee-hegység (a legmagasabb belső hegyvonulat) a Silvermine és Slieve Bloom-hegység. A legmagasabb csúcs, az 1038 méter magas Carrauntoohil a Macgillycuddy's Reeks gleccserektől szabdalt homokkőhegyei közé tartozik. A sziget hegyei nem magasak, mindössze 3 hegy éri el az 1000, további 457 pedig az 500 méteres magasságot.
Folyók és tavak
A legfontosabb folyó a Shannon, mely 360,5 kilométeres hosszával kettéosztja a szigetet, elválasztja a középső mocsaras területeket az sziget nyugati részétől. A folyó három tavat (Lough Allen, Lough Ree és a három közül legnagyobb Lough Derg) hozott létre folyása mentén. A Shannon Limericknél, a Shannon-torkolatnál ömlik az óceánba. Jelentős folyók még: Liffey, Lee, Blackwater, Foyle, Erne, Bann, Nore, Suir, Barrow és a Boyne
Az Ír-sziget és Britannia legnagyobb tava az ulsteri Lough Neagh, a további nagyméretű tavak között említhető a Lough Erne és a Lough Corrib.
Öblök
A Lough Swilly Donegal megyével kezdve kettéválasztja az Inishowen-félsziget egyik részét. A másik oldalon a Lough Foyle Írország egyik legnagyobb öble, Donegal és Londonderry megye között található. A Belfast Lough Antrim és Down megye között alkot határt. A Strangford Lough is Down megyében található, az Ards-félsziget és a szárazföld között. A parton továbbhaladva a Carlingford Lough Down és Louth megye között található.
A következő jelentős öböl a Dublin-öböl, a keleti part a Slaney torkolatánál lévő Wexford-öbölig kevéssé tagolt. A déli parton található Waterford-öbölbe ömlik a Suir (amelybe a Három Nővér másik két tagja, a Nore és a Barrow torkollik). A Cork-öbölbe torkollik a Lee folyó, de az öbölben található a Great Island is.
A Dunmanus-öböl, a Kenmare torkolata és a Dingle-öböl egytől egyik Kerry megye félszigetei között találhatóak. a Shannon-torkolat ezektől északra fekszik. Clare megye északi része és Galway megye között a Galway-öböl található. A Clew-öböl az Achill-szigettől délre, Mayo megye partjainál fekszik, míg a Broadhaven-öböl, a Blacksod-öböl és a Sruth Fada Conn Connacht északnyugati részén fekszenek. A Killala-öböl Mayo északkeleti partjainál, a Donegal-öböl Donegal és Sligo megye között található.
Fokok Az Ír-sziget legészakibb pontja a Malin-fok, míg a Mizen-fok az egyik legdélebbi, ezért is használják a „Malin-foktól Mizen-fokig” kifejezést akkor, amikor az egész szigetről van szó. A Carnsore Point a legdélkeletibb pont. A déli parton is több félsziget van, ilyen a Hook-fok és az Old Head of Kinsale.
A sziget nyugati partján található Loop-foktól északra az Atlanti-óceán, délre pedig a Shannon-torkolat hullámzik. A Hag-fok is Clare megyében található, tőle északra láthatóak a moheri sziklák. Connacht legészaknyugatibb pontja az Erris-fok.
Szigetek és félszigetek
Magától az Ír-szigettől eltekintve az északnyugatra fekvő Achill-sziget a legnagyobb. A sziget lakott, híd köti össze a szárazfölddel. Megemlítendőek a nyugati partoknál, Connachtban található Aran-szigetek, ahol ír nyelven beszélő közösség (Gaeltacht) él. Az Iveragh-félsziget közelében található Valentia-sziget is a legnagyobbak egyike, lakott, délkeleti végét híd köti össze a szárazfölddel. A connemarai Omey-sziget egy árapálysziget.
A legismertebb félszigetek közül több is Kerry megyében található: ilyen a Dingle-félsziget, a már említett Iveragh-félsziget és a Berara-félsziget.Az Ards-félsziget az egyik legnagyobb Kerryn kívül. A Donegal megyei Inishowenen található az Ír-sziget legészakibb pontja (Malin-fok) és több fontos város, mint a Lough Swilly melletti Buncrana, vagy a Lough Foyle melletti Carndonagh és Moville.
A legészakibb földterület a Malin-foknál található Inishtrahull-sziget. A Rockall is lehetne ez, de állapota vitatott, az Egyesült Királyságon és Írországon kívül Dánia (Feröer miatt) és Izland is igényt tart rá. A legdélebbi pont a Fastnet Rock.
Klaudiosz Ptolemaiosz, az ókori Rómában élő görög földrajztudós a skóciai Hebridákat és a walesi Angleseyt is az Ír-szigethez („Hibernia”) sorolta,. ez ma már nem szokás.
Éghajlata Az Ír-sziget éghajlata enyhe, nedves és változékony, bőséges esőzésekkel és szélsőséges hőmérsékletek nélkül. A sziget mérsékelt övi óceáni éghajlatú, a Köppen-skálán Cfb besorolású (Északnyugat-Európa nagy része is ilyen). Általában meleg nyarakat és enyhe teleket kap. Érzékelhetően melegebb a hőmérséklete, mint például az Atlanti-óceán másik oldalán, ugyanezen a szélességi fokon fekvő Új-Fundland, mivel az óceán hátszelén fekszik. Szintén melegebb, mint az ugyanezen szélességen fekvő tengeri éghajlatú helyek (például a Pacifikus Északnyugat), főként a tengeráramlások (észak-atlanti-áramlat, Golf-áramlat) miatt. Összehasonlításképp télen Dublin 9 °C-kal melegebb, mint az új-fundlandi St. John’s, míg a Pacifikus Északnyugaton található Seattle-nél 4 °C-kal melegebb.
Az észak-atlanti áramlás befolyása biztosítja azt is, hogy a tengerpart télen nem fagy be, ellentétben a hasonló szélességen található Ohotszki-tengerrel és a Labrador-tengerrel. Ritka az extrém éghajlat, a tornádók és más hasonló időjárási jelenségek ritkák. Az uralkodó szál délnyugatról érkezik, a nyugati partok magas hegyein megtörve. Az eső ezért gyakori a sziget nyugati részén, a Kerry megye partjainál található Valentia-sziget évente majdnem kétszer annyi csapadékot kap, mint a keleti Dublin (1400, illetve 762 mm).
Január és február a két leghűvösebb hónap, a napi átlaghőmérséklet ezekben a hónapokban 4 és 7 °C közé esik. A legmelegebb július és augusztus, 14 és 16 °C közötti az átlaghőmérséklet, a part közelében 17-18°, a szárazföld belsejében 19-20 °C is lehet a napi átlag. Május és június a legnaposabb, a napsütéses órák száma átlagosan 5 és 7 közötti naponta.
Habár az európai kontinens országaival összehasonlítva ritka a szélsőséges időjárás, még jelen van. Főleg a téli hónapokban az Atlanti-óceán szelei akár 160 km/h sebességet is elérhetnek, ez főleg a nyugati part megyéit sújtja, míg a nyári hónapokban, főként július végén-augusztus elején, zivatarok alakulhatnak ki.
Az alábbi táblázat a dublini repülőtér meteorológiai állomása által 30 éven át rögzített adatokat mutatja be. A második táblázat Belfast időjárására vonatkozik, észak-írországi megyék statisztikái nem sokban különböznek ettől.
Politika-és társadalomföldrajz
Az Ír-sziget négy tartományból (Connacht, Leinster, Munster és Ulster) áll, ezek pedig összesen 32 megyére oszlanak. A kilenc megyéből álló Ulster hat megyéje alkotja Észak-Írországot, a sziget másik 26 megyéje pedig Írországot. Az alábbi térkép mind a 26 megye határait mutatja.
250px|Írföld megyéi.Írország Dublin megye Wicklow Wexford Carlow Kildare Meath Louth Monaghan Cavan Longford Westmeath Offaly Laois Kilkenny Waterford Cork<li>Kerry <li>Limerick <li>Tipperary <li>Clare <li>Galway <li>Mayo <li>Roscommon <li>Sligo <li>Leitrim <li>Donegal
Észak-Írország Fermanagh Tyrone Londonderry Antrim Down Armagh
Adminisztratív nézőpontból a köztársaság 21 megyéje saját önkormányzattal rendelkezik, a másik 6-nak pedig több, mint 1 önkormányzata van, így összesen 31 megyei szintű hatóság van. Tipperary megyében két riding található, Észak-Tipperaryt és Dél-Tipperaryt 1838-ban alakították ki, 2001-ben új nevet kaptak, 2014-ben összeolvastak. Dublin, Cork és Galway városok városi tanáccsal rendelkeznek, melyek külön működnek az ugyanilyen nevű megyéktől. Limerick és Waterford 2014-ben beolvadtak a megyéikbe. Dublin megye fennmaradó része három részre oszlik: Dún Laoghaire–Rathdown, Fingal és South Dublin.
Az ír jogrendszer szerinti választókerületek többnyire a megyék határait követik. A megyerendszerrel való kapcsolat fenntartása érdekében kötelező a választókerületi határok egy felhatalmazott bizottság általi átszervezése.
Észak-Írországban 1973-ban jelentősen átszervezték a közigazgatást, a hat megyét és két megyei községet (Belfast és Londonderry) megszüntették, helyettük 26 kerületet állítottak fel, melyek nem követik a hagyományos megyék határait. Bizonyos célokra a régi felosztás mégis fennmaradt: a brit uralkodó továbbra is megyénként delegálja személyes képviselőjét (Lord Lieutenant). 2005 novemberében javaslat született a helyi hatóságok számának 7-re csökkentéséről.
A sziget teljes népessége nagyjából 6 millió fő, mely főleg a keleti parton, különösen Dublin és Belfast városaiban, az azokat környező területeken él.
Természeti erőforrások
Lápok