A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelent Egyetemes irodalomtörténet A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet, A magyar nemzet története, és A zsidók egyetemes története mellett egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt készült nagy terjedelmű összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

Leírás Az 1903 és 1911 között a Franklin Társulat gondozásában megjelent alkotás 4 nagy alakú kötetben, mintegy 3.000 oldal terjedelemben mutatja be a világ népeinek szépirodalmát a 19. század végéig bezárólag. A jó minőségű, fényezett papírra nyomott köteteket gazdag kapcsolódó irodalomtörténeti képi anyag díszíti.

Az első kötetben a távol-keleti- (indiaiak, kínaiak, japánok), és közel-keleti népek (egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények) irodalmának hosszabb-rövidebb ismertetése után „Hellének” cím alatt Hegedűs István mutatja be mintegy 270 oldalban az ókori görög irodalmat. Ezt követően Pecz Vilmos vázolja fel jóval rövidebb terjedelemben a középkori, úgynevezett bizánci irodalmat, és az újgörög irodalmat.

A második kötet Csengery János rövid, mindössze 100 oldalas római irodalomtörténetével kezdődik, majd néhány kisebb fejezet (ókeresztény irodalom, provanszálok, katalánok) után Haraszti Gyula dolgozza fel 280 oldalban a francia irodalom teljes történetét. Ezt Radó Antal 150 oldalas olasz irodalom- és Philipp August Becker 80 oldalas spanyol irodalomtörténete követi. Huszár Vilmos 40 oldalban mutatja be a portugál irodalmat, majd Alexics György 80 oldalban a román irodalmat. A kötet Gombocz Zoltán rétoromán irodalomtörténeti vázlatával zárul.

A harmadik kötet a szerkesztő rövid tanulmányával kezdődik, amely a kelta irodalommal kapcsolatban közöl gondolatokat. (A mű valójában nem-igen ismerteti a kelta irodalmat). Ezután Petz Gedeon és Erdélyi Károly a dán-, a norvég-, és a svéd irodalom történetét tekinti át összességében mintegy 130 oldalon. Petz Gedeon és Voinovich Géza mutatja be 180 oldalban az angol-, Nagy Zsigmond 50 oldalban a holland irodalmat. Végül a szerkesztő 300 oldalas német irodalomtörténeti dolgozata kapott helyet a kötetben.

A negyedik, záró kötet a különböző kis finnugor népek irodalmainak áttekintése után Pröhle Vilmos 80 oldalas török-, Laufer Bertold 40 oldalas mongol- és 30 oldalas mandzsu irodalomtörténetét tartalmazza. Ezt követően Brückner Sándor 70 oldalas orosz-, Franko István 30 oldalas ukrán-, Brückner Sándor 60 oldalas lengyel-, Cerny Adolf 10 oldalas szorb-, Novák Ernő 60 oldalas cseh-, Skultéty József 20 oldalas szlovák- és Prijatelj Iván 10 oldalas szlovén irodalomtörténeti feldolgozása olvasható. A kötetet a délszláv irodalom bemutatása zárjaː Popovic Pál 60 oldalban a szerb- és a horvát irodalom, míg Atanasov Angyal 40 oldalban a bolgár irodalom főbb vonásait foglalja össze.

A nagy mű napjainkig nem rendelkezik reprint kiadással, viszont az első három kötet elektronikus formában elérhető az Internet Archive oldalán (ld. a táblázatban).

Kötetbeosztás

+KötetszámKötetcímEredeti helyesírással.NépekKiadási évOldalszámKépekElektronikus elérhetőség I. kötet Keleti népek, hellének indiaiak, kínaiak, japánok, egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények, görögök 1903 742 o. 40 műmelléklettel és 238 szövegképpel Internet Archive II. kötet Rómaiak, románok rómaiak, provanszálok, katalánok, franciák, olaszok, spanyolok, portugálok, románok, rétorománok 1905 915 o. 31 műmelléklettel és 218 szövegképpel Internet Archive III. kötet Kelták, germánok kelták, izlandiak, dánok, norvégok, svédek, angolok, hollandok, németek, mandzsuk, oroszok, ukránok, lengyelek, szorbok, csehek, szlovákok, szlovének, szerbek, horvátok, bolgárok 1907 680 o. 35 műmelléklettel és 148 szövegképpel Internet Archive IV. kötet Ural-Altajiak, szlávok finnek, volgaiak, szamojédok, törökök, mongolok 1911 746 o. 26 műmelléklettel és 126 szövegképpel –

A tervezett V. kötet jobbra|bélyegkép|220px|Az első kötet címlapja

A sorozatnak tervbe volt véve egy V. kötete is, és egy 1913-as Könyvjegyzék „sajtó alatt” minősítéssel jegyzi fel kínálatában. A kötetet Négyesy László irodalomtörténész írta volna meg, és címe „A magyarok irodalma” lett volna.Könyvjegyzék 1913, Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda és Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) Részvénytársaság, Budapest, 66. o. (A mű terve szerepel Petrik Géza Magyar Könyvészetében is.) A kötet kiadásáról nincs későbbi információ – feltehetően az 1914-ben kitört első világháborús gazdasági nehézségek miatt nem jelent meg. Esetleges kéziratáról sincs forrás.

Jegyzetek

Források (szerk.) Heinrich Gusztáv: Egyetemes irodalomtörténet I–IV., Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1903–1911 Első kötet Második kötet Harmadik kötet

További információk , 320. o.

Kapcsolódó szócikkek Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája Világirodalom Az Osztrák–Magyar Monarchia díszművei A világirodalom története (Wiegler)

Kategória:Magyar irodalomtörténeti művek Kategória:1903 könyvei Kategória:1905 könyvei Kategória:1907 könyvei Kategória:1911 könyvei Kategória:Magyar díszművek