A Felső-Rajna () a Rajna folyó egy szakasza, a svájci Bázel és a német Bingen között. A 172. és az 529. folyókilométer közti szakaszt szokták így nevezni. (A számolás Konstanznál kezdődik és rotterdamnál ér véget. A Felső-Rajnától feljebb eső folyószakasz a Svájci-Rajna, az alatta lévő pedig a Közép-Rajna.
Az országok, illetve államok a Felső-Rajna mentén a következők: Svájc, Franciaország (Elzász) és a német szövetségi államok Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Hessen. A legnagyobb városok a folyószakasznál: Bázel, Mulhouse, Strasbourg, Karlsruhe, Mannheim, Ludwigshafen és Mainz.
A Felső-Rajnát Johann Gottfried Tulla tervei szerint 1817 és 1876 között szabályozták, 1928 és 1977 között pedig hajózhatóvá is tették. Az 1920-ban hatályba lépett versailles-i békeszerződés lehetővé tette Franciaország számára, hogy az Elzászi Nagy-csatornában (Grand Canal d'Alsace) erőművi áramtermelésre használja fel a Felső-Rajna vizét.
A Felső-Rajna bal partján terül el a francia Elzász és a német Rajna-vidék-Pfalz, a jobb partján pedig a német Baden-Württemberg és Hesse. Az első pár kilométert ezen a szakaszon a svájci Bázel városában teszik meg a Rajna.
Geológiája Körülbelül 35 millió évvel ezelőtt a mai Bázel és Frankfurt városok közt egy mintegy 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles hasadékvölgy jött létre, amikor a földkéreg és a földköpeny közti feszültség a terület lesüllyedését okozta. Az üledékképződés részben feltöltötte a lesüllyedt területet, amelyet hegyormok szegélyeznek: a keleti oldalán a Fekete-erdő és az Odenwald láncai, nyugaton a Vogézek és a Pfalzi-erdő. A harmadidőszakban a Felső-Rajna még Bázeltől nyugat felé tartva a Doubs-on és a Saône-on keresztül a Rhône folyóba öntötte vizét. A hasadékvölgy térítette aztán a Felső-Rajna-völgybe.
A bázeli Rajna-kanyar képezi az átmenetet a Svájci-Rajnából a Felső-Rajnába. Itt a folyó nyugati irányból észak felé fordul. A tájkép is változik, és a dimbes-dombos, cuesta típusú kiemelkedésekkel tarkított vidék átadja a helyét a hasadékvölgynek. A két legnagyobb mellékfolyó jobbról érkezik: a Neckar Mannheimban és a Majna Mainz városán keresztül. A Felső-Rajna-völgy északnyugati csücskében, az 529. folyamkilométernél Bingen közelében, a Nahe folyó torkolatánál a Rajna belép a Rajnai-palahegység zúgói közé. Itt kezdődik a Közép-Rajna.
Szabályozása XIV. Lajos francia király már 1685-ben munkálatokat indított a Felső-Rajna elterelésére, hogy ezáltal az ártereket művelhető területté alakíthassák. 1840-re a folyást keletebbre tolták, volt ahol másfél kilométerrel is, Badentől véve el területeket. Már korábban, 1790 körül a Rajna-völgy nagy területein kiirtották az erdőt és a helyük szántóföld, mező, legelő lett. A Felső-Rajna szabályozása 1817 és 1876 között ment végbe, Johann Gottfried Tulla tervei alapján, jórészt már a halála (1828) után. A Rajna-szakasz kanyargó-kígyózó, viszonylag lassú vízfolyásból gátakkal megerősített partú, gyors folyású folyóvá vált a szabályozás eredményeképp. A szakasz hossza 81 kilométerrel csökkent. A fennmaradt holtágakat általában Öreg-Rajnának (német Altrhein) nevezik, vagy így: Gießen.
Külső hivatkozások Official tourism website of the Upper Rhine Valley EUCOR-URGENT Franco-German-Swiss Conference of the Upper Rhine Regional Association of the Southern Upper Rhine RegionalverRegional Association of the Central Upper Rhine Association for Regional History in the Upper Rhine area Information on the Integrated Rhine Programme from the government office in Freiburg Water Management Administration of Rhineland-Palatinate Gauge station Maxau The flood plane north of Strasbourg
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Svájc folyói Kategória:Németország folyói Kategória:Franciaország folyói Kategória:Rajna