Huber István (Budapest, 1891. március 12. – Budapest, 1982. augusztus 16.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltéra, I.1: Magyar Tartományfőnökség levéltára, 3: Harmadik korszak, Piarista Hírek, 1982, 19-20.) magyar festőművész, gimnáziumi rajztanár.

Élete Budapesten született, és a középiskolát a VIII. kerületi főreálban, majd a II. kerületi főreálban végezte, ahol 1911-ben érettségizett. 1911/1912-ben önkéntes katona volt, majd beiratkozott az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei Révész Imre és Réti István voltak. Tanulmányai közben bejárta Olaszország, Ausztria, Németország és Svájc legfontosabb városait, és eljutott Párizsba is. Az első világháború kezdetétől, 1914. július 27-től ismét katonaként szolgált, egészen a háború végéig, 1918. november 11-ig. Megjárta a szerbiai és galíciai frontot is. Csapattisztként szerelt le, de kiképző is volt. A katonai szolgálat szüneteiben sikerült befejeznie a képzőművészeti főiskolát, ahol 1917-ben kapott diplomát.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Személyi adatlapok

A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 15-én kapott rajztanári kinevezést a budapesti piarista gimnáziumba, a nyugalomba vonuló Huszka József helyére, majd kinevezését 1919. szeptember 7-én megerősítették.Uo. Egészen az iskola államosításig, 1948-ig a gimnázium tanára volt, majd általános iskolai tanárként ment nyugdíjba. Amikor azonban az időközben újra megnyílt Piarista Gimnáziumban 1961-ben be kellett vezetni az ipari rajz tanítását, Balogh Ferenc igazgató kérésére hetven éves korában visszatért a katedrára, hogy három évig ezt a tárgyat tanítsa az I. osztályosoknak.

Lakóhelye eleinte a Mester utcában, majd Budán, a Szent János téren (a Horváth-kertnél), végül 1940-től a Váralja utca 15. szám alatt (a budai királyi palota alatt) volt.A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora, 1929; 1939; 1940 Itt 1945. január 4-én kibombázták, és a pesti piarista gimnázium óvóhelyére menekült.Historia Domus Pestiensis II:1864-1961: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti Rendház levéltára, Régi (1950 előtti korszak (II.9.a), Lib. 13, p. 455.

Felesége csemicei Csemiczky Lívia (Lili, * 1913) volt, akit 1933. november 11-én vett feleségül,Pesti Hírlap, 1933. nov. 12., 20. lányuk Huber Judit (a későbbi Tiszamarty Krisztiánné). Temetésén, 1982. szeptember 3-án Blanckenstein Miklós krisztinavárosi káplán mondott imát, és a piarista rend több tagja is jelen volt Albert István tartományfőnök vezetésével. Szeptember 6-án Kemenes László, a piarista gimnázium igazgatója mondott érte szentmisét, és emlékezett meg róla.

Művészete Tanári munkája mellett sokat dolgozott portréfestőként. Munkáit 1921 óta állította ki. 1944-ig rendszeresen szerepelt a Országos Magyar Képzőművészeti Társulat őszi és tavaszi tárlatain a Műcsarnokban, majd a Balatoni Társaság és a Magyar Rajztanárok Egyesületének jubiláris tárlatain. Tagja volt a Képzőművészek Egyesületének, alapító tagja a Nemzeti Szalonnak, amelytől 1928-ban kitüntető elismerést kapott. Később a Magyar Arcképfestők Társaságának is tagja lett.Budapesti Piarista Gimnázium évkönyve 1982/1983, 98.

„Első, ami arcképein szembetűnő, a rajztudás, amellyel alakjainak vonalrendszerét követi […] ugyanakkor üde a színskálája, amellyel a rajz kereteit világító színfoltokban tölti ki. […] A rajzosság és a színesség összhangjához járul a kiváltságos előadásmód, amellyel az ábrázolt személy külső-belső tulajdonságainak legelőnyösebb kifejezéseire képes, biztosítva a művészi hatás finomságát és előkelőségét” – írta róla Pipics Zoltán. Megfestette sok piarista tanártársa, így többek között Sík Sándor, Schütz Antal, Takáts Sándor, Balanyi György és Öveges József portréját. Ezek a művei jórészt a gimnázium épületében, a rajzterem mögött berendezett műteremben készültek.

Egyéb Már a kortársak is, valamint a lexikonok rendszeresen összekeverték Dési Huber István (1895–1944) festőművésszel, aki a kommunista mozgalom tagja volt, és expresszionista stílusban alkotott.Ez ügyben kibocsátott nyilatkozata: Friss Újság 41. (1934): 39. (febr. 18.) 9. o.)

Jegyzetek

Források

Huber István a Kieselbach Galéria lexikonjában

További információk

Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., [Bp., 1937] Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona, Kállainé Virágh Irén, [Nyíregyháza], 1997 Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit, Akadémiai Kiadó, Bp., 1965–1968 Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp.,

Kategória:Magyar festők Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok