A Kossuth Lajos utca egyike Miskolc legrégebbi utcáinak, hangulatos megjelenését és nyomvonalát máig őrzi. Korábban Német és Czikó utca néven is szerepelt, előbb az ide települt német iparosokról, utóbb az itt élő Czikó családról kapta a nevét. Mai elnevezését a 19. század végén, Kossuth Lajos halála után kapta. A Széchenyi István utcáról indul északi irányban, vége a Palóczy utca/Deák tér vonalán található. Az utca déli végénél 1996-ban állították fel a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából Varga Éva szobrászművész millecentenáriumi emlékművét.
Az utca megnyitásakor még csak a Pecén túli, északi szakasz volt beépülve, a Piac (ma Széchenyi) utca felőli részre csak később építkeztek. Az utca kezdettől a 18. század végéig a városon, északi irányban átvezető főútvonal volt. A Mindszent felől érkezők a Papszeren és az Alsó-Papszeren vagy Püspök (ma Rákóczi) utcán át érték el a Szinvát és a Piac (Derékpiac) utcát, majd a Czikó utcán, a Pece-patak hídján át folytatták az utat a mai Palóczy utcára, és innen mentek tovább Szentpéter irányába. A Kossuth utcai építkezéseket, főleg a keleti oldalon befolyásolta a patak folyása, mert az arra néző telekvégeken olyan építményeket kellett emelni, amelyek megvédték a házakat a Pece gyakori áradásaival szemben.
Az utca jellegzetes házai között megemlíthető az utcát nyitó Pannónia szálló és az utcát záró Belvárosi református templom, amit a miskolci köznyelv csak „Kakas-templom”-ként emleget, a régi lakóépületek közül – többek között – a Gyika-ház, a Mukulovszki–Silbiger-ház, a Pompéry-ház, a Hesz–Orczy-ház és a Czinczifa–Főzy-ház.
Története bélyegkép|300px|Tábla a Kossuth utca 3. számú ház falán A Kossuth utca környéke Mátyás király idején, 1470–1490 környékén települt be, főleg német kézművesmesterekkel, iparosokkal (de voltak közöttük nemesek is). Az utcabeli jobbágytelkek rövidebbek, mint a többi középkori eredetű kötelbeli fundus. Első ismert neve Német utca volt. Ekkoriban az utcákat nem a városi vezetés nevezte el, hanem a nép, és nyilván olyan nevet adott, ami valamilyen módon jellemző volt rá. Kezdetben a Pecén túli, északi szakasz épült be, és bár ekkor a Piac utca felőli rész eléggé tágas lehetett, kiépített bejárata onnan lényegében nem volt. Az utca északi része ekkor az Újváros része lehetett, de az is lehet, hogy az Újváros csak a mai Palóczy utcánál kezdődött.A középkor második felében Miskolcon kialakult egy sajátos kétközpontú rendszer, Óvárossal és Újvárossal. A „két Miskolc” sokszor önállóan, más esetekben közösen intézte ügyeit. A „különállás” a törökök 16. század közepi dúlása után szűnt meg. Az utca keleti oldalának építkezéseire jellemző volt, hogy a Pecére néző telekvégekre olyan gazdasági melléképületeket építettek, amelyeket – valószínűleg csekély sikerrel – alkalmasnak gondoltak a patak áradásainak kivédésére. Érdekes, de történelmi okai vannak annak, hogy az 1702-es Kötelkönyv az egész utcát egyetlen kötelbe, a 19. számúba sorolja be, a háztelkek között (ekkor már megnyitották a Piac utca felé). Az utca neve rövidesen Czikó lett, ezt viselte a leghosszabb ideig. Névadója Czikóházi vagy Czikó János volt, akinek az utcában volt a háza. Czikó 1554-ben érkezett Miskolcra, a Füleket ostromló törökök elől menekült ide. Az 1563. évi urbárium szerint már nemesi ház tulajdonosa volt az utcában. Háza 1592-ben királyi felmentést kapott a közterhek alól. Czikóról 1609-ből származik egy perirati említés is, miszerint konfliktusba keveredett Zabari (Zabary, Szabari) Demeterrel, mert annak rossz helyen legeltető szolgáját Czikó lefogatta. Zabari egyébiránt szintén utcanévadó lett, 1580-tól 1702-ig a mai Déryné utca viselte a família nevét.Zabari (Zabary, Szabari) Demeter 1580-ban Miskolc főbírája volt. Egyes családnevek továbbélése az utcanevekben akkoriban nem volt ritkaság, a vagyon, a társadalmi helyzet vagy a város vezetésében betöltött fontosabb pozíció és elismertség esetenként így nyilvánult meg. Kossuth Lajos 1886-ban díszpolgárságot, 1898-ban egész alakos szobrot kapott a várostól. Már életében utcát akartak elnevezni róla, a hozzá látogató miskolci küldöttség többször is kérte beleegyezését, de Kossuth elhárította a megtiszteltetést. Végül – valószínűleg a szoborállítással egy időben – a Czikó utcát Kossuth Lajosról nevezték el.
Az utcának fontos szerepe volt a város észak–déli forgalmának lebonyolításában. A Mindszent felől érkezők a Papszeren és a Püspök (ma Rákóczi) utcán át érték el a Szinva hídját, majd a Piac (ma Széchenyi) utcát, és a Czikó utcán, a Pece-patak hídján átA Pece-patak egykor a mai Patak utca vonalán folyt, és közvetlenül a Kossuth utcai házak mögött fordult északi irányba, ott találkozott a másik ággal. haladtak a mai Palóczy utcára, és innen mentek tovább Szentpéter irányába. Később volt egy másik útvonal is, ez a Boldogasszony (ma Déryné) utcán haladt. A várost átszelő országút forgalma természetesen nem tett jót az út minőségének, miként erről Miskolc jegyzőkönyvébe 1673-ban tett bejegyzés is tanúskodik: „…mivel a Czikó uttzának az uttya régtöl fogvást el bomló és omló lévén a szertelen való essős idők miatt, ugy annyira, hogy sem ember, sem marha szabadosan nem járhatta, ahoz képest meg akarván építtetni, adá a B. tanács Turóczi Szabó Miklós Uramnak. Rétét, földét szabadosan birja maga és Successora, meg rakván gallyal és ahoz tartozó töltéssel tarcsa és gyarapittsa fogyatkozás nélkül”. A közlekedésben betöltött szerepe a Kazinczy utca 1794-es megnyitása után erősen visszaesett.
A Kossuth utca házainak többsége a 18. század első felétől, vásárlás révén görög kereskedők kezébe került, a kolónia a legnagyobb kiterjedését 1798-ban érte el. A görög kompánia tagjai sok szép házat építettek, ezzel hozzájárultak Miskolc belső területeinek városiasabbá tételéhez. A görögök két-három generáción keresztül birtokolták a Széchenyi, a Kossuth és a Rákóczi utca házainak többségét, és így alkottak a belvárosban egy többé-kevésbé összefüggő tömböt (a Kossuth utca 17 házából még a 19. század elején is 13 volt görög tulajdonban). Csupán a Kossuth utca északi végén, a református templom körzetében volt egy kis református „sziget”. 1843. július 19-én, a hatalmas miskolci tűzvészben leégett az egész Kossuth utca, így valamennyi házat és a templomot is helyre kellett állítani.A tűz az Alsó-Papszerről indult, és szinte az egész belváros súlyos károkat szenvedett: 815 ház, 772 kamra és ól, 291 szín és 69 pince semmisült meg.
Az ezt követő időszakban főleg az utca két végén történtek említésre méltó események, elsősorban építkezések. A déli szakaszon elsőként Pfliegler J. Ferenc, az ipartestület elnökének háza említendő, amely 1893 és 1910 között, több szakaszban épült. A románok ebben az épületben rendezték be főhadiszállásukat 1919-ben. A Kossuth utca 4. alatti rossz állapotú földszintes házak helyén egy bérház épült 1962–63-ban. Nagyjából ebben az időszakban fedték be az utcát keresztező Pece-patakot, aminek az emlékét és nyomvonalát a Patak utca őrzi. Az utca északnyugati sarkán álló Béke éttermet (a Széchenyi utca 3–7. épületeivel együtt) 1975-ben lebontották, a helyükre épült a Pátria-üzletház. Ezzel az Kossuth utca északi szakasza kiszélesedett, amit a közúti forgalom elől lezártak, a Széchenyi utcai sétálóutca része lett, és itt állították fel Varga Éva szobrászművész millecentenáriumi emlékművét. Az északi végen elsőként az 1930 körül épült egyemeletes, egykori református püspöki házat (Kossuth utca 20.) kell említeni. Ezzel szemben, a Kakastemplom szomszédságában épült az 1980-as évek közepén a református egyházkerületi székház. A 15. szám alatti Református Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ épülete az ezredfordulón emeletráépítést kapott, és – többek között – azért is érdekes, mert ebben helyezték el Bató Eszter, Bató István lányának emlékszobáját.
1947-ben, amikor sor került a Nagy-Miskolc létrejötte után többszörösen előforduló utcanevek rendezésére, ez az utca tarthatta meg a Kossuth Lajos utca nevet. Diósgyőrben István nádorról nevezték el a korábbi Kossuth utcát, Hejőcsabán pedig a 48-as utca nevet kapta.Felvidéki Népszava, 1947. február 6. A diósgyőri utca később Bartók Béla nevét kapta. Az 1950-ben a városhoz csatolt Szirmán Dienes László utca lett az új utcanév, ma Mohostó utcának hívják.
Épületei bélyegkép|345px|balra|A Kossuth utca vázlatos térképe bélyegkép|Millecentenáriumi emlékmű
Nyugati (páratlan) oldal Pátria-üzletház (Széchenyi utca 3–9.) A Pátria-üzletházat régi, részben műemlékházak helyére építették az 1970-es évek végén. A Széchenyi és a Kossuth utca sarkán (Széchenyi u. 9.) eredetileg az 1745–1750 között épült, egyemeletes Fekete Sas fogadó állt, később ebben működött a Székelykert vendéglő, amiből 1953-ban Béke étterem lett, az emeleten lakások voltak. A Kossuth utca déli nyitását bővíteni kellett, mert a főutcai részen az utcán csupán egyetlen személyautó fért el (igaz, ezt követően sétálóutca lett ez a szakasz is). Az egykori étterem helyén az utca kis terecskévé szélesedett, itt áll Varga Éva millecentenáriumi emlékműve. A Pátria tömb Kossuth utcai szakaszán, a sarkon, Széchenyi utcai bejárattal egy bérlőt gyakran váltó üzlethelyiség van (a 2010-es években halláscentrum), tőle északra az Impresszó nevű szórakozóhely működik terasszal, majd a Pátria gyógyszertár következik. Az emelet Kossuth utcai oldalán posta, könyvesbolt és lakberendezési bolt üzemel.
A Kereskedelmi Testület egykori székháza (Kossuth utca 1.) A telken az 1880-as években már működött az utcára három ablakkal néző, Tűzoltóhoz címzett kávéház, 1885-ben ezt Bok János kávéház-tulajdonos bővítette ki, illetve alakította át. A Tűzoltó kávéház főleg a szerényebb jövedelműek és a katonák szórakozóhelye volt, és „kéjhölgyek” is „működtek” itt. Az intézményt 1920 körül megszüntették, és ideköltözött a Miskolci Kereskedelmi Testület. Az épületet végül 1939-ben lebontották, és a helyén építették fel a testület új székházát, Hevesi Lajos tervei alapján. A helyi lapok híradása szerint ez volt az első vasbetonépítésű lakóház a városban. Az épület pincére épült magasföldszintből és két emeletből áll, liftet is beépítettek. A Kereskedelmi Testület a magasföldszintet használta, az emeleteken lakásokat alakítottak ki, ezek bérleti díjából szándékoztak biztosítani az építési költségeket. A század második felében államosították a házat, amely a 2010-es évek óta lakóközösségi tulajdonban van, illetve egy kereskedelmi cég irodái is itt kaptak helyet. A Kossuth utcai rész emeleti homlokzata erősen kiugrik a síkból, két oldalán erkélyeket helyeztek el. A déli oldal – a földszinti szakasz álvakablakai miatt is – kissé „csupasz” látványt nyújt, itt látszik az üvegfalú lépcsőház. Az emeleti szinteken széles erkélyt alakítottak ki.
Pfliegler-ház (Kossuth utca 3.) bélyegkép|Tábla a Pfliegler-ház falán