A csíkos marlin (Kajikia audax) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a vitorláskardoshal-félék (Istiophoridae) családjába tartozó faj.
A Kajikia csontoshal-nem típusfaja.
Előfordulása A csíkos marlin előfordulási területe a Csendes- és az Indiai-óceánok. Egyaránt megtalálható a trópusi, szubtrópusi és a mérsékelt övi vizekben. A Csendes-óceánban kerüli az óceán közepét, inkább a peremvidékeken él, míg az Indiai-óceánban az Egyenlítőn van a nagyobb állománysűrűsége. A kelet-afrikai partok közelében, valamint az Arab-tengerben, a Bengáli-öbölben és Ausztrália északnyugati tengervizeiben szintén nagy állományai vannak. A legelterjedtebb és a legnagyobb létszámban lévő vitorláskardoshal.
Megjelenése Általában 290 centiméteres, de elérheti a 420 centimétert is; 190-210 centiméteresen már felnőttnek számít. Az eddig kifogott legnehezebb példány 440 kilogrammot nyomott. A hátúszóján 42-48, a farok alatti úszóján 18-24 sugár van. A hosszúkás teste oldalra lapított. A felső állcsontja (maxilla) közepesen hosszú „kardban” végződik. A mellúszói sarló alakúak és 18-22 sugarúak. A háti része sötétkék, a hasi része ezüstös. Az oldalain 20 kékes és a hasán 15 kobaltszínű pontokból álló sor van. Az összes úszó sötétkék, azonban a farok alatti úszók ezüstös-fehér árnyalatúak.
Életmódja A nyílt vizek lakója. Azokat a helyeket kedveli, ahol a vízhőmérséklet 20-25 Celsius-fok közötti. A vízfelszíntől 200 méter mélységig lelhető fel. Más vitorláskardoshalaktól eltérően, a csíkos marlin a partok közelében is megél, ha a part hirtelen a mélybe torkol. Általában magányosan él, de az ívási időszakban azonos korú egyedekből álló rajokat alkot. Táplálékai általában halak, fejlábúak és rákok.
Szaporodása A nősténynek nincs meghatározott időszaka; évente többször is rakhat ikrát. Azonban az ivadékok és a felnőtt nőstények, főleg - az adott területükön - kora nyáron láthatók.
Felhasználása Ez a vitorláskardoshal rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; azonban ennek ellenére folyik a kereskedelmi halászata, továbbá a sporthorgászok egyik kedvence. A helybéli halpiacokon általában fagyasztva, de néha frissen vagy füstölve is árusítják. A húsa igen ízletes, Japánban nagyon kedvelt. Halászatához szigonyokat vagy hosszú zsinóros halászati módszereket alkalmaznak.
Képek
Források Kajikia audax (Philippi, 1887) FishBase Nakamura, I., 1985. FAO species catalogue. Vol. 5. Billfishes of the world. An annotated and illustrated catalogue of marlins, sailfishes, spearfishes and swordfishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(5):65p. Rome: FAO.
További információk ; 1951: The Istiophoridae and Xiphiidae of Ceylon. Spolia Zeylanica, 26 (2): 137–142, Pls. 1-3. ; 1952: A colored atlas of some vertebrates from Ceylon. Volume One. Fishes. Ceylon National Museums Publication. The Ceylon Government Press. 1-149, Pl. A + Pls. 1-34. ; 1947: On the Formosan spear-fishes. Bulletin of the Oceanographic Institute Taiwan, 3: 9–24, Pls. 1-3. ; 1926: A review of the giant mackerel-like fishes, tunnies, spearfishes and swordfishes. Occasional Papers California Academy of Sciences, 12: 1–113, Pls. 1-20. ; 1901: Descriptions of nine new species of fishes contained in museums of Japan. Journal of the College of Science. Imperial University, Tokyo, 15 (2): 301–311, Pls. 15-17. et al. (advance access, 2011): Age and growth of striped marlin (Kajikia audax) in the Southwest Pacific Ocean. ICES journal of marine science, ; 2012: Reproductive biology and spatiotemporal patterns of spawning in striped marlin Kajikia audax. Journal of Fish Biology, Article first published online: 12 OCT 2012, ; 1975: Fishes of the Sea of Japan and Adjacent Territories of the Okhotsk and Yellow Sea. Part 4. Teleostomi. XXIX. Perciformes. 2. Blennioidei - 13. Gobioidei. (CXLV. Fam. Anarhichadidae—CLXXV. Fam. Periophthalmidae). 1-463, 329 figs. ; 1887: Historia natural.--Sobre los tiburones i algunos otros peces de Chile. [Plus:] Apendice sobre el peje-espada, peje-aguja, peje-perro i vieja negra. Anales de la Universidad de Chile, Sec. 1, 71: 535–574, Pls. 1-8. ; 1956: Swordfish, marlin and sailfish in South and East Africa. Ichthyological Bulletin, Department of Ichthyology, Rhodes University, 2: 25–34, Pls. 1-2, http://hdl.handle.net/10962/d1018537.
Kategória:Vitorláskardoshal-félék Kategória:Halfajok Kategória:A Csendes-óceán halai Kategória:Az Indiai-óceán halai