Az Irány – Szociáldemokrácia (, röviden SMER-SD) egy kommunista gyökerű, baloldali populista párt Szlovákiában, a szlovák posztkommunista baloldal vezető pártja, mely kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott. Elnöke Robert Fico szlovák miniszterelnök. A Csehszlovákia Kommunista Pártja szlovákiai utódpártjából, a Demokratikus Baloldal Pártjából (SDĽ) vált ki, így a pártrendszerben betöltött szerepe a magyarországi Demokratikus Koalícióhoz (DK) hasonlítható.
A pártot Robert Fico, az SDĽ addigi alelnöke alapította, miután kilépett az SDĽ-ből. Kezdetben a Harmadik Út pártjaként határozta meg magát. A szociáldemokrácia jelzőt 2005-ben vette fel, miután összeolvadt több kisebb balközép párttal. Alapítása óta három koalíciós kormányt (2006–2010, 2016–2020, 2023-) és egy egypárti kormányt (2012–2016) alakított. A Smer a kormányzása alatt folytatta Szlovákia európai integrációját, visszavonta a korábbi jobbközép kormányok néhány gazdasági reformját, és különféle szociális jóléti intézkedéseket vezetett be. A Smer vezette kormányokat ugyanakkor több politikai korrupciós botránnyal összefüggésbe hozták, és az elemzők azzal vádolják őket, hogy kormányzása a jogállamiság meggyengülését eredményezte Szlovákiában.
A 2020-as szlovákiai parlamenti választás után ellenzékbe szorult a Smer. Ezután a szlovák hatóságok széles körű politikai korrupciós ügyek vizsgálatába fogtak, amelyekben a Smer számos politikusa és a párthoz köthető magas rangú tisztségviselők is érintettek. A 2020 júliusában megtartott pártkongresszuson egy jelentős belső szakadást követően (amely a Hlas párt megalakulását eredményezte) Fico bejelentette, hogy áttér „a szlovák valóság sajátosságait felfogó rusztikus szociáldemokráciára” – jelentsen ez akármit. A 2020 utáni Smer álláspontja a kritikák szerint szélsőségesen nacionalista, soviniszta, populista és ruszofil.
A Smer a kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezetett be: betiltották a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét, a szlovák nyelvtörvény módosításával jelentősen korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát, megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumokat, a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek, emellett történelemhamisító állítások kerültek be a történelemtankönyvekbe.Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator
Robert Fico kormánya az önkormányzatok finanszírozását úgy változtatta meg, hogy az egyes önkormányzatoknak jutó állami támogatás mértékét befolyásolja az adott település tengerszint feletti magassága. Szlovákiában a magyarok döntően az ország déli, nagyrészt alacsonyan fekvő területén élnek, míg a szlovákok jellemzően az északabbi, hegyvidéki területeken, így a magyar többségű települések jelentősen kisebb bevételre jogosultak a szlovák többségű településeknél.
2008-ban Dunaszerdahelyen egy mérkőzésen ok nélkül brutálisan megverték a rendőrök a DAC futballcsapat szurkolóit, közülük többen életveszélyes állapotba kerültek. 2009-ben kitiltották Szlovákiából Sólyom László akkori köztársasági elnököt. 2010-ben a pozsonyi várudvaron I. Szvatopluk morva fejedelmet ábrázoló szobrot állítottak fel, melyen a zsidók deportálásában részt vevő, nácibarát Hlinka-gárda szimbóluma látható. A szobrot Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista diktatúra idején a párt udvari művésze volt.
Malina Hedviget 2006-ban ismeretlenek megverték Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az eset után alig két héttel Robert Fico akkori miniszterelnök és Robert Kaliňák akkori belügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert állításuk szerint a lány kitalálta az egész történetet.Ficoék szerint nem volt magyarverés Nyitrán – Népszabadság, 2006. szeptember 13. Később újságírók áttanulmányozták a nyomozás anyagait, és kiderítették, hogy Kaliňák olyan „bizonyítékokat” hozott fel, amelyek a kihallgatási jegyzőkönyvben egyáltalán nem szerepelnek. 2007 májusában vádat emeltek Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, mely miatt akár öt év szabadságvesztésre is számíthatott. Malina Hedvig 2016 februárjában kérvényezte, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át, amely két évvel később felmentette őt a rágalmak alól. Az elkövetőket, akik megverték őt, soha nem fogta el a szlovák rendőrség.
Története
Az alapítás és a korai évek (1999–2006) A párt eredeti neve Irány (). 1999. november 8-án alakult, a posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártjából (SDĽ) kiszakadva, amely 1998 és 2002 között a kormánykoalíció része volt. A Smer fokozatosan erősödött, miközben az SDĽ népszerűsége folyamatosan csökkent. A Smer a 2002-es szlovákiai parlamenti választáson mérettette meg magát először. Volt olyan közvélemény-kutatás, mely 18,7 százalékos támogatottsággal első helyre mérte a Smert, ennek ellenére csak a harmadik helyen végzett 13,46%-os eredménnyel, a 150 kiosztható mandátum közül 25-öt sikerült megszereznie. 2003-ban a párt neve Irány (harmadik út)-ra változott () és a Polgári Egyetértés Pártja beolvadt a Smerbe.
2005. január 1-jén a Smer egyesült három kis szociáldemokrata párttal, így a 2006-os választás idejére gyakorlatilag az egyetlen számottevő baloldali párttá vált Szlovákiában. A három beolvadt párt: Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) – a Csehszlovákia Kommunista Pártjának szlovákiai jogutódja; ebből a pártból vált ki a Smer 1999-ben, így az újraegyesüléssel lényegében helyreállt a szlovák posztkommunista baloldal folytonossága. Szociáldemokrata Alternatíva (Sociálnodemokratická alternatíva) – ez a párt szintén az SDĽ-ből szakadt ki, valamivel a Smer után. Szlovákia Szociáldemokrata Pártja (Sociálnodemokratická strana Slovenska) – 1990-ben alapították; vezetőjéről, Alexander Dubčekről ismert.
A Smer felvette a nevébe a szociáldemokrácia jelzőt. A párt a 2006-os szlovákiai parlamenti választást megnyerte, majd koalícióra lépett a magyarellenes, soviniszta Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). Később 2016-ban újabb koalíciót kötött az SNS-szel.
A Smer első kormányzása (2006–2010)
A 2006-os szlovákiai parlamenti választáson a párt a népszavazatok 29,14%-ával első helyen végzett, a 150 mandátumból pedig 50-et szerzett. A választást követően a Smer koalíciós kormányt alakított a Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) és a soviniszta"The Study of Contemporary Racism and Antisemitism", The Steven Roth Institute, Tel Aviv University. Szlovák Nemzeti Párttal (SNS).
2006. október 12-én a Smer tagságát felfüggesztették az Európai Szocialisták Pártjában (PES).SMER suspended from PES political family , Party of European Socialists, 12 October 2006 A párt felfüggesztéséről szóló határozat kifejezetten hivatkozott a PES „A modern, pluralista és toleráns Európáért” című, a PES kongresszusa által 2001-ben Berlinben elfogadott nyilatkozatra, amely kimondja, hogy „a PES valamennyi pártja betartja a következő elveket... [és ] tartózkodik mindenféle politikai szövetségtől vagy együttműködéstől minden szinten bármely politikai párttal, amely faji vagy etnikai előítéleteket és faji gyűlöletet szít vagy megkísérel szítani.” Poul Nyrup Rasmussen, a PES elnöke a The Slovak Spectatornak így nyilatkozott: „Társaink többsége szilárdan kiállt értékeink mögé, amelyek szerint a szélsőjobboldallal koalíciót alkotni elfogadhatatlan.” A pártot 2008. február 14-én fogadták vissza, miután elnöke, Fico és az SNS vezetője, Ján Slota levélben vállalta, hogy tiszteletben tartja az európai értékeket, az emberi jogokat és minden etnikai kisebbséget.
Újra ellenzékben (2010–2012) bélyegkép|200x200px|A Smer 2005-től 2019-ig használt logója, amelyet piros, narancssárga és zöld változatban is használtak Bár a 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Smer szerezte meg a legtöbb szavazatot, közel 20 százalékpontos előnnyel a második helyen végzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) előtt,Voľby do Národnej rady Slovenskej republiky . mégsem tudtak kormányt alakítani, mert a koalíciós partnereik, az SNS és a HZDS jelentős veszteséget szenvedtek el. A szavazatok 34,79%-át szerezte meg a Smer, mely a 150 mandátumból 62-t biztosított a szlovák Nemzeti Tanácsban, de a HZDS nem lépte át az 5%-os küszöböt, elveszítve az összes mandátumukat, míg az SNS mandátumszáma pedig 20-ról 9-re csökkent; kétpárti Smer-SNS koalíciónak nem lett volna parlamenti többsége, a parlamentbe jutott jobbközép pártok közül pedig egyik sem kívánt koalíciót kötni a Smerrel. A négy addig ellenzékben lévő jobbközép párt (az SDKÚ-DS, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Most–Híd) közösen alakított kormányt.Fico vyhral a predsa končí | Voľby 2010. volby.sme.sk.
Újra kormányon (2012–2020) bélyegkép|200x200px| A párt 2019-től 2021-ig használt logója
A 2012-es szlovákiai parlamenti választáson a Smer a szavazatok 44,41%-át szerezte meg, mellyel 83 mandátumot szerzett a 150-ből a pozsonyi törvényhozásban, így egyedül tudott kormányt alakítani. Fico második kormánya volt az első egypárti kormány Szlovákia 1993-as függetlenné válása óta. A 2014-es európai parlamenti választáson viszont jelentősen gyengébb eredményt ért el a Smer: a szavazatoknak mindössze 24,10%-át szerezte meg, bár a jobboldal töredezettsége miatt ez még mindig elég volt az első helyhez. Az összesen kiosztható 13 mandátumból 4-et szerzett meg a Smer.
2016 elején a tanárok és az ápolónők év eleji sztrájkja miatt jelentősen csökkent a Smer támogatottsága. A 2016. március 5-ei parlamenti választáson a szavazatok 28,28%-ával a 150 mandátumból 49 képviselő helyet szerzett meg a párt. Ez elég volt az első helyhez, de harmadával kevesebb szavazatot jelentett a 2012-es választáshoz képest, egypárti kormányt pedig immár a Smer nem tudott alakítani, hanem koalíciós partnerekre volt szüksége a pártnak. A Most–Híd, #HÁLÓ és a Szlovák Nemzeti Párt lettek a Smer koalíciós partnerei. Robert Fico miniszterelnök a Ján Kuciaknak és menyasszonyának 2018-as meggyilkolását követő politikai válság nyomán lemondott, helyét Peter Pellegrini vette át. Fico azonban továbbra is a Smer elnöke maradt.
Peter Pellegrini miniszterelnöksége alatt, 2018-ban szlovák szülők Nagyszarván szlovák tannyelvű iskola létesítését kezdeményezték, amit a község képviselő-testülete egyhangúlag elutasított. Ezután Peter Pellegrini kiállt a szlovákosítást célzó kezdeményezés mellett, mivel állítása szerint a gyerekeknek szlovákul kell tanulniuk az iskolában, és egyértelművé tette, hogy nem kívánja tolerálni az ezzel ellentétes tendenciákat.
2018 decemberében Bacsfán az egyik közlekedési táblára ismeretlenek magyarul is felírták Somorja és Pozsony nevét. Peter Pellegrini erre reagálva posztolt egy bejegyzést a hivatalos Facebook-oldalán, melyben felszólította Érsek Árpád akkori közlekedési minisztert, hogy távolíttassa el a magyar feliratokat a közlekedési tábláról, a magyar aktivisták tevékenységét pedig provokációnak nevezte. Pellegrini így fogalmazott: „Nem fogom tolerálni az ilyen dolgokat. Nem engedhetem, hogy törvényt szegjenek, és hogy valaki így próbáljon provokálni minket.” Erre reagálva a mozgalom egyik aktivistája, Kovács Balázs így fogalmazott: „Ezúton hívjuk fel a miniszterelnök és a közvélemény figyelmét arra, hogy a kétnyelvűség nem provokáció, hanem olyan jogos igény, ami a magyar közösség egyenrangúságáról szól.” Pellegrini magyarellenes megnyilvánulásai ellen a Magyar Közösség Pártja (MKP) akkori elnöke, Menyhárt József is tiltakozott, aki sajnálatosnak nevezte, hogy Pellegrini azt kifogásolja, ami más európai országokban általános. Rövid idővel a Pellegrini által kiadott utasítás után eltávolították a magyar feliratokat a tábláról.