A egy kis hatótávolságú, sugárhajtású utasszállító repülőgép, gyártója a japán Mitsubishi iparvállalat által vezetett Mitsubishi Heavy Industries konzorcium. A SpaceJet a Japánban gyártott első utasszállító repülőgép a légcsavaros NAMC YS–11 óta, amelyet 1962–1974 között gyártottak. Az MRJ először 2015 novemberében repült. 2019. június előtt a gép neve volt. Menetrend szerinti forgalomba állását eddig hatszor halasztották el, a Covid19-pandémia negatív gazdasági hatása miatt a típus fejlesztését 2020 októberében ideiglenesen felfüggesztették, a szolgálatba állásának ideje így bizonytalan.

Fejlesztés Kezdetek A Mitsubishi MRJ gyökerei 2003-ig nyúlnak vissza. Ekkor indított el Japán gazdasági és kereskedelmi minisztériuma a japán repülőgépiparral közösen egy ötéves, 50 milliárd jenes programot, hogy megvizsgálja, van-e piaci lehetőség egy hazai, 30-90 utas befogadására képes repülőgép kifejlesztésére. A költségvetés egyik fele az állami költségvetésből jött, a másik felét a repülőgépgyártók finanszírozták. A program fő résztvevője és vezetője a Mitsubishi Heavy Industries lett, de részt vett benne a Fuji Heavy Industries is. 2004-ben a Mitsubishi még csak 30-50 fős repülőgépben gondolkodott, amelyet 2010-ben szerettek volna forgalomba állítani a Japánon belüli, kisebb forgalmú légiútvonalakon. Továbbá a Mitsubishi szakemberei kezdetben azért terveztek kisebb repülőgépet építeni, mert nem akartak a Bombardier és Embraer nagyobb regionális utasszállítóival versenyezni. A Mitsubishi attól is tartott, hogy beszállítóként sérülhet az üzleti kapcsolata a Bombardierrel, ugyanis a Mitsubishi együtt dolgozott a Bombardierrel annak CRJ700-as és Q400-as gépein. 2005-re végül piaci visszajelzések alapján döntöttek egy nagyobb, 70-90 fős gép fejlesztése mellett, amelyre nemcsak belföldi, de nemzetközi igény is mutatkozott.

A nagyközönség a 2007. júniusi párizsi légi- és űrszalon során ismerkedhetett meg az MRJ-vel, a Mitsubishi itt mutatta be elsőként az MRJ kabinjának életnagyságú makettjét. A Mitsubishi ekkor azzal számolt, hogy az MRJ lesz az első regionális utasszállító, amely teljes egészében kompozitanyagokból áll majd. További újdonság volt, hogy a Mitsubishi volt az első, amely a Pratt & Whitney PW1000G hajtóműcsaládot választotta repülőgépére. A vásár után pár hónappal, 2007 októberében a Mitsubishi elkezdte értékesíteni az MRJ-t. A cég becslései alapján 300-400 repülőgép eladása után vált volna a tervezés és gyártás jövedelmezővé. A gép szolgálatba állását 2012-2013-ra, a tesztrepülések megkezdését 2011-re tervezték.

2008. április 1-vel a Mitsubishi megalapította a Mitsubishi Aircraft Corporationt, hogy ezzel felgyorsítsa az MRJ tervezését, gyártását és eladását. A vállalat, és ezáltal a repülőgépgyár fő részvényesei ma a Mitsubishi Heavy Industries, a Mitsubishi anyavállalat és a Toyota.

Az eladások 2007. októberi kezdete és a Mitsubishi Aircraft Corporation 2008. áprilisi létrehozása között az All Nippon Airways volt az MRJ egyetlen vásárlója: a japán légitársaság márciusban 15 gépet vásárolt.

Dizájn thumb|right|250px|Az MRJ modellje 2010-ből

A kezdeti elképzelésekhez képest a tervezés során az MRJ dizájnja jelentős változásokon esett át. 2009 szeptemberében a Mitsubishi bejelentette, hogy a szárnyak és szárnytövek kompozit szénszálak helyett alumíniumból fognak készülni. Kompozit anyagokból csupán a géptest 10-15%-át, főként a függőleges és vízszintes vezérsíkot tervezték megépíteni. A kabint megmagasították, így az utastér kerekebb kialakítást kapott, magasabb és szélesebb lett, mint a hasonló Bombardier és Embraer gépek utastere. A változások miatt az első tesztrepülést 2012-re, a menetrend szerinti szolgálatba állást 2014-re halasztották.

Gyártás A Mitsubishi 2009 szeptemberében jelentette be, hogy megkezdte az MRJ egyes elemeinek gyártását a függőleges vezérsík alumínium keretének vágásával. Az első tesztrepülőgép összeszerelése 2011 áprilisában kezdődött a pilótafülke vészkijárata körüli keret szegecselésével. 2012 során azonban a Mitsubishi gyártási nehézségekbe ütközött, ezért az első repülést 2013-ra, a szolgálatba állást pedig 2015-re halasztották. 2013-ban a Mitsubishi hat MRJ összeszerelésén dolgozott, ebből öt tesztrepülésekre, egy pedig földi tesztelésre volt szánva.

A gyártás csúszása részben annak volt betudható, hogy késett az MRJ hajtóművének, a Pratt & Whitney PW1000G hajtómű PW1200G altípusának típusengedélyeztetése. Az engedélyeztetés halasztása ellenére kezdetben a Mitsubishi továbbra is tartani kívánta a 2013-as első tesztrepülést és a 2015-ös szolgálatba állást, ám később a hajtómű és más alkatrészek beszállításának késése miatt 2014-re csúsztatta az első repülést. Ez azt is jelentette, hogy az első vásárló, a hazai All Nippon Airways csak 2017-ben kapta volna meg első MRJ-t.

Egy hónappal a legutóbbi késés 2013. augusztusi bejelentése után a Mitsubishi az Aicsi prefektúrabeli tobisimai gyárában bemutatta a médiának az első tesztrepülő géptörzsének elsőként elkészült darabjait, valamint a bal szárny prototípusát. 2014. június 26-án a Mitsubishi képeket jelentetett meg az elsőként megépített MRJ-ről rögtön azután, hogy a gépre felszerelték a PW1200G hajtóműveket a Mitsubishi nagojai gyárában. A Mitsubishi ebben a gyárban végezte a végső összeszerelést. A hajtóművek felszerelése után került sor a különféle műszerek és vezetékek beszerelésére.

thumb|right|250px|Az első MRJ 2014. október 18-án gurult ki a gyártósorról.

Az első üzemkész prototípus, amely a nagyobb MRJ90-es altípus, 2014. október 18-án gurult ki a Mitsubishi nagojai gyártósoráról, a gyártás megkezdése után öt évvel.

Tesztelés Az első MRJ, egy MRJ90-es, 2015. november 11-én emelkedett a levegőbe egy másfél órás tesztrepülés keretében. Bár az első tesztrepülések sikeresen végződtek, a későbbi tesztek során a Mitsubishi mérnökei több problémát fedtek fel a repülőn. Egyrészt a szárnyak és szárnytövek túl gyengének bizonyultak, hogy elbírják a japán légialkalmassági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges, az átlagos repülések során előforduló teher másfélszeresét. Másrészt a Mitsubishi úgy ítélte, hogy a futóművek kialakítását meg kell változtatni a nagyobb biztonság érdekében. Ezen és más, kisebb szükséges módosítások miatt a gyártó egy újabb, immáron negyedik késést jelentett be 2015 decemberében. Ez azt jelentette, hogy a típust elsőként forgalomba állító ANA 2018-ban kapta volna meg az MRJ-t.

2016 során a Mitsubishi Japánból az amerikai Washington államba helyezte át a repülő tesztelésének nagy részét, mivel a Japán feletti légtér túl zsúfolt volt a sikeres teszteléshez. 2016 novemberében a Mitsubishi megerősítette, hogy a géptörzs és szárnyak elbírják a másfélszeres terhelést, így elhárult az egyik fő akadály a japán hatósági tanúsítvány megszerzése előtt.

2017 januárjában a Mitsubishi újabb kétéves csúszást jelentette, mivel a vállalat ezúttal az amerikai hatósági tanúsítvány megszerzése során ütközött nehézségekbe. Az amerikai tanúsítványon a Mitsubishival együtt dolgozó Seattle-i Aerotec vállalat úgy találta, hogy az avionikai egységek és egyéb vezetékek elhelyezkedése a repülésbiztonság szempontjából nem volt optimális: ha vagy az avionika vagy a vezetékek egyetlen helyen megsérültek volna, az mindkét rendszer teljes meghibásodásához vezethetett volna.

A Mitsubishi szerint az öt késés közül négyet részben az okozott, hogy az MRJ-t nem készítették fel megfelelően a hatósági tanúsítványok megszerzésére, ami miatt a cég mérnökeinek át kellett alakítaniuk a repülőgép több részét. A csúszások miatt a repülőgép kifejlésztése eddig 180 milliárd jen helyett 350 milliárdba került.

Műszaki adatok Szerkezeti kialakítás Strukturális kivitelezés Az MRJ főként könnyű alapanyagok felhasználásával, így alumínium ötvözetek és kompozitanyagok kombinációjával készül. Alumínium ötvözetekből a géptest 83%-a, szén- és üvegszálakkal megerősített kompozitokból pedig 12%-a áll. A géptest fennmaradó része titán és acél. A szénszálas kompozitok szilárdak és korrózióállóak, ezért a Mitsubishi ezeket alkalmazza a kormányfelületek, függőleges és vízszintes vezérsíkok, fékszárnyak és féklapok gyártásához. Üvegszálas kompozitokat, mivel tartósak, az orr, farokkúp és géptörzs alsó részének áramvonalazására használnak. Kompozitokból van a hajtóművek héjszerkezete, avagy burkolata is.

Technikai adatok +Technikai adatok M90 M100 Hossz Szárnyfesztávolság Magasság (függőleges vezérsík) Utastér magas x széles Utaskapacitás 88 fő 76–88 fő Maximális felszálló tömeg Maximális leszálló tömeg Hajtómű (2x) Pratt & Whitney PW1200G Tolóerő (2x) Hatótávolság Utazósebesség (, ) Maximális repülési magasság Guruló távolság max. felsz. tömeggel

Rendelések thumb|right|250px|Egy MRJ90-es tesztrepülő rövidden felszállás előtt.

Az All Nippon Airways volt az MRJ első megrendelője: a japán vállalat 2008 márciusában 15 MRJ90-t rendelt, és 10 gépre adott le opciót. A Japan Airlines, Japán másik nagy légifuvarozója 2015 januárjában rendelt 32 MRJ90-t.

Megrendelés idejeLégitársaságSzolgálatba állásTípus M90 M100 Opciók 2008. március 27. All Nippon Airways 15 — 10 2012. július 11. SkyWest Airlines 100 – 100 2015. január 28. Japan Airlines 32 – — 2016. július 11. Rockton AB 10 — 10 2016. július 11. Mesa Airlines – 50 50 Összesen 157 50 170

Törölt rendelések

Megrendelés idejeLégitársaságTípusMegjegyzések MRJ70 MRJ90 Opciók 2011. június 16. ANI Group Holdings 5 — Rendelés törölve 2013-ban. 2014. New Eastern Air Lines – 20 20 A légitársaság 2017-ben megszűnt. 2014. július 14. Air Mandalay – 6 4 A légitársaság 2018-ban megszűnt. 2009. október 2. Trans States Holdings – 50 50 Törölve 2019-ben. 2016. február 16. Aerolease Aviation – 10 10 Szerződés jogi erejének vége 2021-ben.

Lásd még Hasonló géptípusok: Antonov An–148 Bombardier CRJ700 Bombardier C-sorozat ACAC ARJ21 Embraer E-Jet Szuhoj Superjet 100

Jegyzetek

Kategória:Utasszállító repülőgépek