A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza 1980 óta állandó társulattal rendelkező színháza. Épülete 1894-ben épült a helyi színházszerető közönség kezdeményezésére.
Története Nyíregyházán kezdetben a 19. század jellegzetes épülettípusában, nyári színkörökben tartottak előadásokat. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy előbb-utóbb állandó magyar színházat létesít. Nyíregyháza első „állandó színháza” 1873-ban épült: a Hárs vendéglőhöz tartozott és egy egyszerű, szellős nyári deszka-aréna volt, amiben két évtizeden át játszottak, mindaddig, míg az új színház fölépült. A várost 1880 októberétől sorolták a színikerületi rendszerbe. A Színházépítő részvénytársaság 1893. április 9-én alakult meg a városháza nagytermében, a város támogatásával és a Nyíregyházi Takarékpénztár fedezetével.
Az Alpár Ignác tervezte színházépület 1894. február 6-án nyílt meg. A kezdeményező Somogyi Gyula, a város első közjegyzője volt, aki az ékszerész Kubassy Gusztávval közösen birtokolt telkét ajánlotta fel az épület helyéül. A telek a korabeli leírás szerint „a vasúti út és a szent-mihályi utcza között elterülő szénatér nyugati oldalán a Pacsirta vendéglő és a csendőrlaktanyául szolgáló épület kőzött áll”.Ilyés Gábor helytörténész: Amiről az utcák mesélnek - 120 éve Thália szolgálatában , (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2014.02.07-i számában), nyiregyhaza.hu - 2017. július 19. A színházépítő részvénytársaság anyagi helyzete hamar válságossá vált, ám három évig kellett várni, míg kiírták árverésre a tulajdonjogot, melyet a város vett át .
Az épület 1898. október 2-ától lett városi színház, Komjáthy János igazgatásában, aki ezáltal 3 évre ingyen kapta meg a színházat. Ettől kezdve már több éves szakaszokban váltották egymást az igazgatók, majd az első világháború idején és azt követően jó darabig megszűnt a folytonosság. Ebben az időben Patek Béla, Kiss Árpád – akit az 1912-ben újjáalakult színkerület is kinevezett – és Heltai Hugó társulatai szerepeltek nagy népszerűséggel. 1925–1930 között Gulyás Menyhért és Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza látogatta a színházat. 1939-ig csak néhány napos vendégjátékok, köztük a Vígszínház és a pesti Városi Színház egy-egy produkciója tűntek ki. 1939-től a második világháború befejezéséig a cseretársulati rendszer keretében vitéz Tolnay Andor, Szalay Károly, végül pedig Földessy Géza együtteseit láthatta a közönség. Ezután a debreceni színikerülethez sorolva 1946-ig Beleznay István kapta meg a nyíregyházi színház igazgatását.Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest) Második rész - Vidéki színházak működése, színigazgatói engedélyek kiadása (208. 644. oldal) 1946-tól a belügyminisztérium döntésére 8 hónapig moziként üzemelt és csupán négy hónapon át színházként.Külföldi-Belföldi Hírek [0045, library.hungaricana.hu - 1946. november 14. Az államosítást követően előbb az 1949–1950-es évadtól még a debreceni társulat folytatta a játszást, majd 1952-től az Állami Faluszínház nyújtott rendszeres színházi élményt.
1955-től 1960-ig költséggel teljesen felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték. Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy hónapot tartott.
Móricz Zsigmond Színház Bár 1958-ban még Krúdy Gyuláról akarták elnevezni, de a felújításokat nem sikerült befejezni születésének 80. évfordulójára,Katona Béla: Az élő Krúdy cikkek és tanulmányok Krúdy Gyula életművéről (Jánosi Zoltán: Szindbád hajóján. - A Krúdy-kutató Katona Béla, 11-12. oldal), mek.oszk.hu - 2003. így végül a színház az 1960-as újranyitása óta Móricz Zsigmond nevét viseli.
Erkel Ferenc Bánk bánjával, 1960. március 25-én gördült fel a függöny a felújított színházban. Új igazgatója a József Attila Művelődési Ház vezetője lett.Nyíregyházán is elterjedőben a budapesti színházak „betegsége“! Roham a ruhatárak ellen, Kelet-Magyarország 20. évfolyam 97. szám, library.hungaricana.hu - 1960. április 26. Ezután két évtizeden át az Állami Déryné Színház művészei és más városok színházai – elsősorban a debreceni – tartották az előadásokat, amik közel fele prózai színház volt, de a komolyzene is hangsúlyt kapott. 1963-tólÚj színházi évad Száztíz előadás lesz Nyíregyházán, Kelet-Magyarország 23. évfolyam 209. szám, library.hungaricana.hu - 1963. szeptember 7. 1980-ig, az állandó társulat létrejöttéig Pankotay István vezette a színházat. Miközben a vendégtársulatok fogadása és a színház megszerettetése volt a feladat, 1975-ben gyerekszínházat szervezett.Pankotay István Arcképek: Pankotay István (1920-1991), Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 36. évfolyam 4. szám - 2001. (online: adtplus.arcanum.hu)
Az önálló társulat
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér GyörgyZalán Vince: Magyar filmrendezőportrék (A láthatatlanság képei, Fehér György; 114. old.) (online: books.google.hu) - 2004. volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is.Petőfi Népe, 36. évfolyam, 192. szám, (8. old.) - 1981. augusztus 16. 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett – Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.Margócsy József: Színházunk stúdiószínpada Szabolcs-Szatmári Szemle XX. (1985) szabarchiv.hu - (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1983. augusztus 30.-án megtartott ülése szabarchiv.hu - (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
1984–1990 között, Léner Péter igazgató–főrendező igazgatása idejét eredeti hangvételű, kísérletező színházi előadások jellemezték. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Mensáros László, Gaál Erzsébet vagy Ivo Krobot.Zoltán Imre: Szigorúan bizalmas: dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez. (Online: books.google.hu) Ráció, 2010. Wisinger István színház- és politikatörténeti eseményként említi, amikor 1988 októberében Léner Péter – saját rendezésében – műsorra tűzte Éljen a színház új címmel Páskándi Géza Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték bohózatát.Wisinger István: A fel nem robbant csecsemő: Emlékek és képek a XX. századból; Páskándi Géza fejezet, Noran Libro Kiadó, books.google.hu - 2013. 1988-ban és 1989-ben a Móricz Zsigmond Színház KISZ Szervezetének lapja is megjelent Kulissza címmel.Borsos Attila, Lakatos Éva: A rendszerváltás sajtója 1988-1990, mek.oszk.hu - 2014.
1990-ben Csikos Sándor lett a színház igazgatója, aki 1984 óta volt tagja; művészeti vezetője Schlanger András volt. Az intézmény rendszerváltás utáni megváltozott küldetésének megfogalmazása volt a legfontosabb a számára. „A színház teljes arcával a valóság felé fordulhat”, fogalmazott Csikos Sándor megválasztása után. 1993-ban, majd 1996-ban is Verebes István nyerte el az igazgatói pályázatot (műszaki és gazdasági kérdésekben társigazgatója Tóth János volt). Sikeres és merész előadások is jellemezték igazgatását, számos fesztiválra jutott el a társulat és új gondolkodást hozott a színház életébe.Nagy István Attila: Megrendezett Pillanatok, mek.oszk.hu - 2001. 1999-ben már nem pályázott újra. Ekkor Tasnádi Csaba került a színház élére 2015 júliusáig, amikor a megyeszékhely önkormányzati közgyűlésén már nem választották újra.MTI: Tasnádi Csabát Schlanger András váltja a nyíregyházi színház élén , mno.hu - 2015. február 19.
2000–2001-ben újabb rekonstrukcióra került sor. Az ennek zárásaként tartott nyitóünnepségről Tasnádi Csaba igazgató és Szabó Tamás művészeti tanácsadó úgy gondolta az egész városnak ünnepelnie kell, így utcazenészekkel, bábosokkal, gólyalábasokkal népesítették be a belvárost. A kedvező visszhang miatt a város vezetése a folytatás mellett döntött: 2002-re megszületett a VIDOR Fesztivál (a VIdámság és Derű ORszágos seregszemléjeIndul a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje , MNO.hu - 2009. augusztus 28.).Marton László Távolodó: Királyság - Salif Keita a Vidor Fesztiválon (koncert), MagyarNarancs 2006/37. magyarnarancs.hu - 2006. szeptember 14.
2010. május 1-vel a színház nonprofit gazdasági társasággá alakult, a Móricz Zsigmond Színház Nonprofit Kft. cégvezetője Kirják Róbert lett,Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jegyzőkönyv a Bizottság 2013. március 20-án megtartott üléséről adat.nyiregyhaza.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 31.) aki már a 2002-ben megtartott első VIDOR Fesztivál óta a színháznál, majd a színház vezetésében dolgozott.Színházi arcképek: Bemutatkozik Kirják Róbert , szinigazdasag.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 10.) 2012-vel a fenntartói jogkör a törvényi rendelkezések megváltozásával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatától a megyeszékhelyéhez került.Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlésének 3/2012. (1.19.) számú határozata adat.nyiregyhaza.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
2015. július elsejétől bár öt évre Schlanger András kapott megbízást, 2016 februárjában Nyíregyháza polgármestere az ügyvezetői feladatokkal Kirják Róbertet bízta meg előbb átmeneti időszakra,Váratlanul leváltották Schlanger Andrást, 7ora7.hu - 2016. február 9. művészeti tanácsadója Sediánszky Nóra lett,Sediánszky Nóra a Móricz Zsigmond Színház új művészeti tanácsadója, szinhaz.hu - 2016. február 26. majd 2017-től sikeresen pályázott, így ekkortól 2022. február 10-éig vezetheti a színházat,Kiírták a pályázatot a nyíregyházi színház igazgatói posztjára, szinhaz.hu - 2016. június 30. Göttinger Pál főrendezővel kiegészítve a társulatot,Göttinger Pál a Móricz Zsigmond Színház új főrendezője , fidelio.hu - 2017. január 3. aki 2019-től művészeti tanácsadó lett, Horváth Illés pedig művészeti vezetőként kezdett dolgozni az intézményben.Változatlan színházbérlet és jegyárak a Móricz Zsigmond Színház 2019/2020-as évadában , moriczszinhaz.hu - 2019. május 31. 2021-ben a Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek együttműködésére kiírt pályázatának keretében egy – a Nyíregyházi Állatparkban játszódó fordulatos nyomozásról készült – eredeti forgatókönyvön alapuló, misztikus thriller Odegnál Róbert és Horváth Illés rendezésében valósul meg. A Blue Duck Arts és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciójában készülő Lélekpark című film szereplőgárdája teljes egészében a színház társulatából állt össze.Horváth Bálint: Krokodilokkal ébred, és ez csak a kezdet, magyar.film.hu - 2021. március 12.
A Móricz Zsigmond Színház színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 2017. augusztus 25-én mint színház: 385, mint társulat: 400 (nyíregyházi előadás a színház helye szerint: 412, a társulat helye szerint: 415).Színházi adattár: Előadások adatbázisa Ugyanitt előadásfotók is megtekinthetők, társulatként: 101, színházként: 95.Színházi adattár: Fényképek adatbázisa
Az épület Az egyszintes, három nyílástengely tagolt középrizalitos és hét nyílásosztással tagolt főhomlokzatú épületet Alpár Ignác ingyenesen e célra bocsátott tervei alapján két helyi építési vállalkozó, Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály kezdte el építeni a Somogyi Gyula nyíregyházi királyi közjegyző vezényletével alapított színházépítő részvénytársaság és a közakarat égisze alatt.
Az épület egész belső berendezése fából készült. A földszinten 150 ülőhellyel, továbbá tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal. Bár eredetileg összesen 610 személy befogadására tervezték a nézőteret, kényelmesen csak 450 főre volt alkalmas. 1905-ben a villanyvilágítást is bevezették és a megszüntetett állóhelyek helyére két újabb páholyt építettek. Nagyobb felújítást 1923-ban végeztek először az épületben.