Ásvány Ákos (Balinka, 1923. szeptember 25. – Budapest, 1994. január 3.) - borász.
Életrajza Ásvány Ákos 1923. szeptember 25-én született a Fejér vármegyei Balinkán. 1947-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd 1960-ban a BME-en doktorált.
1947–1960 között a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kutatóvegyésze, tudományos munkatársa, 1960–1969 között tudományos osztályvezetője, 1969-től 1979-ig tudományos főosztályvezetője, 1979–1980 között címzetes igazgatója. 1981–től 1994-ig az Országos Borminősítő Intézet igszgató helyettese. 1984-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Munkássága Bormikrobiológiával, bortechnológiával, a magyarországi erjesztési eljárások korszerűsítésével foglalkozott, számos új borélesztőt állított elő, vizsgálta az úgynevezett pektinbontó enzimek hatását. Kiemelkedő eredményeket ért el a vörösborok színkinyerése és a palackozott borok stabilizálási eljárásának vizsgálata terén. Kidolgozta a magyarországi borkészítés, -kezelés és -palackozás mikrobiológiai ellenőrzési rendszerét, illetve a palackozott borok egyszerű és gyors stabilizálási eljárásait.
Halála után a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal Ásvány Ákos-díjat alapított (évente adják át a legjobb bornak a szlovéniai Vino Ljubljana borversenyen).
Tagságai Tagja a Magyar Tudományos Akadémia–Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium (MÉM) Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottságának, titkára; a Szőlészeti és Borászati Biz. Borászati Szakosztályának elnöke. A Magyar Borakadémia elnöke (1992–1994). Az Olasz Szőlészeti és Borászati Akadémia (l.: 1976), a genfi Nemzetközi Bor Akadémia tagja. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalban (OIV) Magyarország képviselője, az OIV elnökségi tagja, majd alelnöke (1958–1994). A budapestii nemzetközi borversenyek (1958–1969) és a bp.-i I. Borvilágverseny szervezője (1972) és a bíráló bizottság elnökségi tagja.
Elismerései
Munka Érdemrend (bronz, 1964; ezüst, 1974). MÉTE-emlékplakett (1969) Sigmond Elek-emlékérem (1972) MTA Jubileumi Emlékplakett (1975) Rácz Sándor-emlékplakett (1976) Sopron város Jubileumi Emlékplakettje (1977) Bajai Nyár Emlékplakett (1978) Mezőgazdasági Érdemrend Lovagja (Chevalier de l’’Ordre Mérité Agricole, 1982)
Borászati tanulmányai elsősorban a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Évkönyvében (1947–1980), a Kertészet és Szőlészetben (1953–1992), a Borgazdasági Értesítőben (1954-től), a Borgazdaságban (1958–1974), a Kísérletügyi Közleményekben (1959-től), a Magyar Mezőgazdaságban (1962-től), a Szőlő- és Gyümölcstermesztésben (1966-tól), a Kémiai Közleményekben (1971) és a Szőlő–Bor Informban jelentek meg (1971–1980).
Főbb művei A magyar borélesztők morfológiai és fiziológiai vizsgálata. Soós Istvánnal. (Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Évkönyve, 1950) Szőlészeti és borászati zsebkönyv. Pálinkás Gyulával. (Budapest, 1955, 2. bővített és átdolgozott kiadás 1960) Vizsgálatok az édes borok tartósítása köréből. Egyetemi doktori értekezés (Budapest, 1959) Első hazai tapasztalatok a tankos erjesztéssel kapcsolatban. Kádár Gyulával. (Borgazdaság, 1959) Borászat. Rakcsányi Lászlóval. (Budapest, 1963, 2. kiadás 1967) Korszerű borászati üzemek. Prehoda Józseffel. (Budapest, 1964) Édes borok biológiai stabilitása szorbinsavval. (Szőlő–Bor Információ 1974).
Források Magyarország a XX. században Névpont
Hivatkozások
Kategória:Magyar borászok Kategória:1923-ban született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek