A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is. Az európai indoeurópai nyelveken írt szakirodalomban a latin grammatica szóból képzett melléknévvel használt kifejezésnek felel meg, és magyar munkákban is megtalálható szinonimájaként a grammatikai kategória szókapcsolat.

A terminusnak két fő jelentése van, melyek a „kategória” szó két jelentéséből erednek. Általában egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkező entitatások „osztály”-át, „csoport”-ját jelenti, szűkebb értelemben pedig a filozófiában használatos, és „a legáltalánosabbak közé tartozó fogalom” a jelentése.ÉrtSz., kategória szócikk.

„Osztály” jelentéssel a hagyományos grammatikában kétféle nyelvtani kategóriáról van szó: mondattani kategóriák alatt a mondatrészeket értik (alany, állítmány stb.), alaktani kategóriák alatt pedig a szófajokat (főnév, ige stb.).Bussmann 1998, 484. o.

„Fogalom” értelemben is használják az „alaktani kategória” kifejezést, a szófajok olyan tulajdonságait értve alatta, mint eset, szám, igemód stb.

Egyes szerzők a nyelvtani kategóriákat csak az alaktaniakra szűkítik le, azokon belül is a szófajokra.Például Grevisse – Goosse 2007, 162. o. Mások is csak alaktani értelemben használják a „nyelvtani kategória” terminust, de csak grammatikai morfémával (ragal, jellel stb.) jelzett tulajdonságot, vonást értenek alatta.Például Dubois 2005, 78. o. Ebben az értelemben nem minden nyelv rendelkezik ugyanazokkal a nyelvtani kategóriákkal. Például a magyar nyelvből hiányzik a grammatikai morfémával jelzett nem kategóriája.

Magyar nyelvészeti munkákban

Magyar nyelvészeti írásokban használják a „nyelvtani kategória”, „grammatikai kategória”, „alaktani kategória” és „mondattani kategória” terminusokat.

A „nyelvtani kategória” vagy „grammatikai kategória” egyrészt a szófajok fölérendelt, azaz bővebb fogalma.Kálmán – Trón 2007, 123. o.MNyK, 198., 537–544. o.MNy, 626. o. Másrészt a szófajok vonásait értik alattuk, például az igenemet és az igefajtát,MNyK, 213. o. a nemet általában, konkrétan a nőnemetMNy, 664. o. vagy konkrétan a többes számot.MNyK, 413. o. Ezek a terminusok a mondatrészekre is vonatkoznak,MNyK, 363., 753. o. sőt, magára a mondatra is.MNyK, 363. o.

Az „alaktani kategória” terminus általában a szófajok vonásaira vonatkozik, például az igeszemléletre és az igemódra,MNy, 202. o. valamint megtalálható ebben az értelemben az alaktani kategóriák elkülönítése a szófaji kategóriáktól.MNyK, 64. o.

A „mondattani kategória” elnevezés a mondatrészeket illeti, beleértve olyanokat is, mint az „igei frázis” vagy a „főnévi kifejezés”.Kálmán – Trón 2007, 66. o.

Más nyelvű munkákban

Angol nyelvű nyelvészeti írásokban a grammatical category ’nyelvtani/grammatikai kategória’ terminust többnyire a szófajok vonásaira használják.Browne – Alt 2004, 21–28. o., 39–43. o.Eifring – Theil 2005, 2. fej. 42. o.Andrews 2001, 87. o. Ugyanezekre előfordul az inflectional category ’flexiói kategória’Eifring – Theil 2005, 6. fej. 6. o. és a morphological category ’alaktani kategória’ terminus is.Cojocaru 2003, 21. o. Ugyanakkor a grammatical category terminust használják alaktani értelemben a szófajokra is, mondattaniban pedig a mondatrészekre. Megemlítendő azonban, hogy a szófajokra a lexical category ’lexikai kategória’ terminus is megtalálható.Payne 1997, 32. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Lexical Category szócikk.

A syntactic category ’mondattani kategória’ elnevezés a mondatrészeket foglalja magába.Bickford – Daly 1996, 2. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Syntactic Category szócikk.

A közép-délszláv diarendszer nyelveire vonatkozóan az ezeken a nyelveken írt munkákban a gramatičke kategorije ’nyelvtani/grammatikai kategóriák’ terminust többnyire a szófajok vonásaira használják, melyeket morfološke kategorije ’alaktani kategóriák’-nak is neveznek.Čirgić 2010, 66. o.Barić 1997, 101. o., 400. o. Az ige négy kategóriáját (személy, igeidő, igemód és igeszemlélet) a grammatikai kategóriák alosztályaként egyesek predikatne kategorije ’állítmányi kategóriák’-nak nevezik. A grammatikai kategóriák közé egyesek a szófaji kategóriákat is besorolják. Mint a magyarban és az angolban, a sintaktičke kategorije ’mondattani kategóriák’ terminus a mondatrészekre vonatkozik.

A román nyelvre vonatkozó román nyelvű szakirodalomban a categorii gramaticale ’nyelvtani/grammatikai kategóriák’-nak csak a szófajok alaktani vonásai számítanak.Constantinescu-Dobridor 1998, categorie szócikk.Avram 1997, 36. o.Bărbuță 2000, 41. o.

Jegyzetek

Források

Közvetlen források

A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve (MNyK). 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Andrews, Edna. Russian (Orosz nyelv). SEELRC. 2001 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz). Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. (Hozzáférés: 2023. június 12.) Browne, Wayles – Alt, Theresa. A Handbook of Bosnian, Serbian, and Croatian (Bosnyák, szerb és horvát nyelvtankönyv), SEELRC, 2004 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Cojocaru, Dana. Romanian Grammar (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 12.) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. június 12.) Kálmán László – Trón Viktor. Bevezetés a nyelvtudományba. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.) Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. (MNy) (Hozzáférés: 2023. június 12.) SIL Glossary of Linguistic Terms (Nyelvészeti terminusok szójegyzéke) (Hozzáférés: 2026. szeptember 8.)

Közvetett források

Bickford, J. Albert – Daly, John. A course in basic grammatical analysis (Alapfokú nyelvtani elemzés). Dallas: Summer Institute of Linguistics. 1996 Payne, Thomas E. Describing morphosyntax: A guide for field linguists (A morfoszintaxis leírása: terepkutató nyelvészek kézikönyve). Cambridge: Cambridge University Press. 1997

Kategória:Nyelvészet