Sándor Pál (Szolnok, 1901. április 1. – Budapest, 1972. február 21.)Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv, 414/1972. filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora.
Írói álnevei: Alexander Pál, Altenau Pál, André Gaillard,Az Asszonyok a légióban című 1941-es könyv borítóján André Galliard szerepel. Gésmey Pál, Humble, Kelemen Lajos, Kollár Ferenc, Köhler Gusztáv, Paul Ravin, Safáry Ferenc, Kurt Sauerland, John Stuart Miller, J. St. Miller,Markovits Györgyi Álnév szótárában a 226. oldalon: Miller John Stuart. Illetve John Miller Stuart. A logikusabbnak tűnő John Stuart Miller megtalálható a MOKKA adatbázisában pl. a Mindenki ártatlan! című regényénél (J. St. Miller) ahol fordítóként egy másik álneve, Safáry Ferenc van feltüntetve. Az álnév választást valószínűleg John Stuart Mill személye inspirálta. Roger Steffens,MOKKÁban A toronyszoba lakója című regényénél. Szalai György, Szolnoki Sándor Pál, Nicolaus Waubke.
Élete
Sándor Miksa városi pénztártiszt és Kohn Hermina (1868–1951) gyermekeként született. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1919-től a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja. A Tanácsköztársaság alatt a szolnoki KIMSZ szervezet vezetője volt. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték.
1921-ben Bécsbe emigrált, ahol 1925-ig a Bécsi Egyetemen filozófiát tanult. A KMP bécsi szervezeteinek és az Osztrák Kommunista Párt tagja. Az ifjúmunkás csoportban tevékenykedett. 1925-től 1927-ig újságíró volt.
1927-ben a KMP Külföldi Bizottságának utasítására hazatért, és még ebben az évben belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba (a Vági István vezette MSZMP-be) is. Közben magántisztviselőként dolgozott. Több cikke jelent meg a KMP legális kiadványában, a 100% című folyóiratban, amelynek betiltása után 1931–33-ban a Társadalmi Szemlét szerkesztette. 1926. december 23-án Budapesten házasságot kötött Szerényi Mózes tanító és Götzl Lujza lányával, Juliannával. 1929–30-ban néhány hónapig a Kommunista című lap szerkesztőbizottságának tagja is volt.
Ekkoriban számos kisebb ponyvát, füzetes regényt adott közre, tucatnyi álnéven, illetve ezek egy részén fordítóként tüntette föl álnevét. A második világháború alatt az Európa Könyvtár sorozatának szerkesztője, a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja volt. Többször letartóztatták. 1944-ben illegalitásba vonult.
1945 után a Magyar Kommunista Párt (MKP) Budapest, II. kerületi titkára, majd a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, és szerkesztője volt a Gazdaság című folyóiratnak. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták.
1954-ben rehabilitálták. 1954-től az Országos Fordító Iroda igazgatója volt. 1956 végén részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megszervezésében. 1956-ban és 57-ben az MSZMP Budapest V. kerületi pártbizottságának elnöke volt. 1958-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem marxizmus-leninizmus tanszékét vezette. Ebben az évben lett a filozófiai tudományok doktora. 1959-től haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a filozófiai tanszék vezetője volt.
Művei Filozófiatörténet Marx vagy Hendrik de Man, Faust Kiadás, Budapest, 1934, 79 oldal Fasiszta munkakódexek (Korunk Könyvei sorozatban), 1934 A történelmi materializmus története, Budapest, 1938 Filozófiai lexikon 1-6, Faust Kiadás, Budapest, 1941 Aristoteles, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat 1., 70 oldal Aquinoi Szent Tamás és Szent Ágoston, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat, 39 oldal A két Bacon:Roger és Francis Bacon. külön lenyomat a Filozófiai lexikonból, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat, 30 oldal Három orosz filozófus, Faust Kiadás, Budapest, 194?, Faust kis könyvei sorozat, 45 oldal A dialektika története, szerzői magánkiadás, Budapest, 1943 Két magyar filozófus – Böhm Károly és Brandenstein Béla, Budapest, 1944 Engels mint filozófus, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945 A természettudományok fejlődése a Szovjetunióban, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945 Filozófiai hátramaradottságunk okairól, Európa, Budapest, 1946PIM szerint: 1947. Tervgazdaság és kapitalizmus, A „Gazdaság” kiadása, Budapest, 1947? Aristoteles logikája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1958 A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon, Gazdaságtörténeti értekezések sorozat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 440 oldal A filozófia története Marxtól Leninig I-II. (egyetemi jegyzet), Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 1960-1961 A filozófia története I–II–III., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 Nicolaus Cusanus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 A klasszikus német filozófia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1966 Az idős Schelling és a fiatal Engels (Különlenyomat a Magyar Filozófiai Szemle 1966. évi 4. számából), Budapest, 1966 Henri Bergson filozófiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1967 A filozófia is közügyǃ (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968 Az ár ellen (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970 Az ideológiáról, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972 A két frankfurti iskola, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972 A magyar filozófia története 1900–1945, I–II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1973 A filozófia fejlődéstörvényei (sajtó alá rendezte: Tihanyi József), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975 Sándor Pál-Lukács György-...: A marxista etika történetéből, Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, Budapest, 1984
Irodalomtörténet Az igazi József Attila, Hajnal, Budapest, 1940 Költészet és nemzet (József Attila válogatott elméleti írásai), kiad., 1941 A Népszava és a kommunisták a felszabadulás előestéjén (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1970/1-2. számából), Budapest, 1970 Az anekdotázó Deák Ferenc, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986
Regényei, ponyvák
Szolnoki Sándor Pál: Szabadságos halottak, Új Kultúra, Budapest, 1924, 83 oldal Raszkolnyikov Szibériában, Gyarmati Ferenc Könyvnyomtató Műhely, 1933 Fajok, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1936 Safáry Ferenc: A cowboyok kapitánya, 1939 Safáry Ferenc: 7-es erőd foglya, 1939 J. St. Miller: Mindenki ártatlan!, (Timber Square),Fiktív eredeti cím?? fordító: Safáry Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 193?, 192 oldal André Gaillard:A könyv borítóján André Galliard szerepel. Asszonyok a légióban, fordító: Safáry Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 1941, 160 oldal Roger Steffens: A toronyszoba lakója, fordító: Kollár Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 1941 Paul Ravin: A veszedelmes hasonmás, fordító: Kollár Ferenc álnéven, 1943
Színműve Bolond Istók – humoros játék három felvonásban – Petőfi után szabadon, Drach M., Pápa, 1933, 81 oldal
Fordításai Immanuel Kant: Egy világpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéről; ford., bev. Sándor Pál; s.n., Budapest–Wien, 1926 (Európa könyvtár) Dosztojevszkij levelei a börtönből; ford., bev. Sándor Pál; Európa Könyvtár, Wien, 1926 (Európa könyvtár) John Dos Passos: Elkallódott ifjúság; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Europa, Budapest, 193? Hegel: Ember és történelem; ford., bev. Sándor Pál; Codex, Budapest, 1942 Uptain Sinclair: A szerelem kálváriája. Regény; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1942 Lev Tolsztoj: 1812; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1942 Aleksej N. Tolstoj: Marslakók között; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Budapest, 1943 Makszim Gorkij: Az élet iskolája; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1943 Bret Harte: Három társ; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Budapest, 1943 Makszim Gorkij: Az anya; ford. Kollár Ferenc?? [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1944 Marietta Saginian: Két világ határán; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1945 k. Uptain Sinclair: Rabszolgák. Regény; ford. Sándor Pál; Nova, Budapest, 1946 Makszim Gorkij: Boldogtalan szerelem; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1946 (Európa regénytár) Julian Borchard: A marxi közgazdaságtan alapfogalmai; ford. Sándor Pál; Várkonyi Ny., Budapest, 1947 k. (Európa könyvtár) Richard Cumberland: Az öngyilkosok hajója; ford. Safáry Ferenc álnevén; Aurora, Budapest, 194?, 580 oldal
Cikkei Számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban, a Magyar Filozófiai Szemlében, a Valóságban, napilapokban, egyéb kiadványokban.
Érdekességek A kutatók egy része Sándor Pált tekinti József Attila felsőbb kapcsolatának a Kommunista Pártban, és őt okolják a költő kizárásával kapcsolatosan, illetve a párttal való kapcsolatának megromlásáért.Lengyel András, és általa megnevezett más források.
Jegyzetek
Források
Markovits Györgyi: Álnév-szótár, Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 1., Budapest, 1975 Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata, Budapest, 1964 Szerényi Imre: Sándor Pál, Szolnok, 1974 Tihanyi József: Sándor Pálra emlékezve, in Népszabadság, Budapest, 1976. április 1. Seres László: Hetvenöt éve született Sándor Pál, in: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest, 1976. 1. sz.
Kortárs magyar írók, 1945-1997 – Sándor Pál szócikk Markovits Györgyi: Filozófus író és a munkásmozgalmi irodalom; in: Magyar Könyvszemle, 1973/2., 193-201. old. Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus"
Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Kommunista gondolkodók Kategória:MTA-tagok Kategória:KMP-tagok Kategória:MKP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Szolnokiak Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Társadalmi Szemle vezetői, újságírói Kategória:Magyar folyóirat-szerkesztők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók