Az Odocoileus lucasi az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó fosszilis faj.
Rendszertani eltérés 1975-ben, Björn Kurtén átnevezte Navahoceros fricki-re, azonban ezt az átnevezést és áthelyezést a legtöbben elvetik.
Előfordulása Az Odocoileus lucasi az észak-amerikai Sziklás-hegységben élt a pleisztocén kor második felében. A maradványok alapján, korának egyik leggyakoribb szarvasfaja volt, és Új-Mexikó déli részén, körülbelül Kr.e. 11 500 -ig maradt fenn. Eme legkorábbi maradványokat a Guadalupe-hegységben lévő Burnet barlangban találták meg.
Megjelenése Az öszvérszarvasnak (Odocoileus hemionus) eme fosszilis rokona jóval nagyobb volt; becslések szerint 300 kilogrammos is lehetett. Amikor Hay, e szarvas első leírója kézbe vette a csontokat, először azt hitte, hogy egy vapitiról van szó. A pata és egyéb lábcsontok mérete megegyezik a Tule vapitiéval (Cervus canadensis nannodes). Későbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy valójában egy Odocoileus-fajról van szó.
Jegyzetek
Fordítás
További információk bélyegkép|balra|250px|Egy példány szemből a Los Angeles-i múzeumban
McKenna, Malcolm C. & Bell, Susan K. (1997). "Classification of Mammals Above the Species Level". New York: Columbia University Press. .
Kategória:Odocoileus Kategória:Emlősfajok Kategória:Észak-Amerika állatvilága a pleisztocénben Kategória:Fosszilis párosujjú patások