keretnélküli|90x90px 2017-es csehországi parlamenti választás

2017. október 20. 21.keretnélküli|110x110px110x110pxVezetőAndrej BabišPetr FialaIvan BartošPártANO 2011ODSKalózpártElőző választás47 mandátum, 18,7%16 mandátum, 7,7%0 mandátum, 2,7%Elnyert mandátum782522Szavazatszám1,500,113572,962546,39329,6%11,3%10,8%keretnélküli|110x110pxkeretnélküli|110x110pxkeretnélküli|110x110pxVezetőTomio OkamuraVojtěch FilipLubomír ZaorálekPártSPDKSČMČSSDElőző választás-33 mandátum, 14,9%50 mandátum, 20,5%Elnyert mandátum221515Szavazatszám538,574393,100368,34710,6%7,8%7,3%keretnélküli|110x110pxkeretnélküli|110x110pxkeretnélküli|110x110pxVezetőPavel BělobrádekMiroslav KalousekJan FarskýPártKDU–ČSLTOP 09STANElőző választás14 mandátum, 6,8%26 mandátum, 12,0%-Elnyert mandátum1076Szavazatszám293,643268,811262,1575,8%5,3%5,2%

A 2017-es csehországi parlamenti választást október 20-án és 21-én rendezték. A Cseh Képviselőház mind a 200 tagját ekkor választották meg.

A választást a centrista ANO 2011 (ANO) párt nyerte.

A legutóbbi, 2013-as választások után a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) vezette kormánykoalíció állt az ország élén, a Sobotka-kormány. A koalíció másik tagja az Andrej Babiš üzletember alapította centrista ANO volt, illetve a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL), amely 1990 óta majdnem mindegyik cseh kormányban részt vett. A 2017-es választáson a szociáldemokraták a hatodik helyre zuhantak vissza. A második a liberális konzervatív Polgári Demokrata Párt lett. A harmadik a Kalózpárt, a negyedik az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság és Direkt Demokrácia – Tomio Okamura, párt lett. A korábbi legerősebb ellenzéki párt, a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), jelentősen visszaesett, de még így is megelőzte a 2017-ig kormányzó szociáldemokratákat. Bejutott a parlamentbe a KDU-ČSL, a TOP 09 és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű párt is.

A közvéleménykutatások már 2014 eleje óta az ANO 2011 vezetését mutatták. Előnyük fokozatosan két számjegyűre nőtt, támogatóik százalékos arányát tekintve. Egy 2017 szeptemberi közvéleménykutatásban az ANO 2011-et a megkérdezettek 30,9 százaléka támogatta, a második helyen lévő Szociáldemokrata Pártot 13,1 százalék, a harmadik kommunista pártot pedig 11,1 százalék.Merkelnél sokkal nagyobbat nyerhetnek a cseh populisták 24.hu ,2017. 09. 25. 19:02

Háttér

A cseh alkotmány kimondja, hogy négyévente meg kell választani a Képviselőház, a cseh parlament alsóháza tagjait. A cseh kormány a Képviselőháznak felelős, és csak akkor maradhat hatalmon, ha élvezi a képviselők többségének a bizalmát. Az alkotmány 19. szakasza szerint minden 21 évét betöltött, választójoggal rendelkező cseh állampolgár indulhat képviselői mandátumért.

A 2014-es szenátusi és önkormányzati választások 2014. október 10-én és 11-én a csehek a 81-ből 27 szenátusi mandátum és mintegy 62300 helyi önkormányzati képviselői hely birtokosairól szavaztak. A szenátusi választáson a szociáldemokraták nyertek, de több nagyváros vezetését elvesztették. A főváros, Prága a koalíciós partner ANO 2011 irányítása alá került.

A 2016-os regionális és szenátusi választások A 2016 októberében tartott választás 27 szenátor megválasztásáról döntött, illetve ekkor választották meg 13 kerület 675 közgyűlési tagját. A regionális választást az ANO nyerte meg 21,05 százalékos eredménnyel. A szociáldemokraták 15,25%-ot kaptak, és csak két kerületben szereztek többséget: Dél-Csehországban és Vysočinában. A kommunisták (KSČM) nagy vereséget szenvedtek: 10,54 százalékos eredményükkel 96 közgyűlési helyet veszítettek el. A középjobb ODS a szavazatok 9,47 százalékát kapta és 76 mandátumot szerzett.

A szenátori posztokról mintegy 2,7 millió cseh szavazott. Ezt a választást a KDU-ČSL nyerte, kilenc új szenátori mandátumot szerezve. Az ANO és a szociáldemokraták ezen a választáson súlyos vereséget szenvedtek. Az ANO 14 jelöltet juttatott a második fordulóba, de közülük csak hárman nyerték el a mandátumot. A szociáldemokraták 10 mandátumot veszítettek. Köztük volt a Szenátus alelnöke, Zdeněk Škromach széke is. Az ODS csak hat jelöltet tudott a második fordulóig juttatni, de közülük négyen nyertek is (köztük Zdeněk Nytra, aki független jelöltként indult).

A 2017-es kormányválság A koalíciós kormány a 2014-ben bejelentett intézkedések közül többet sikerrel megvalósított, mint a kiskereskedelem elektronikus regisztrációját és az fordított áfát. A Sobotka-kormányt az elemzők jó ideig stabilabbnak ítélték, mint elődeit. 2017 májusában azonban kormányválság kezdődött, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy a koalíciós partner ANO delegálta Andrej Babiš pénzügyminiszter nevéhez köthető pénzügyi bizonytalanságok miatt lemond. Néhány nappal később, miután összekülönbözött Miloš Zeman államelnökkel a kormányzás jövőjét illetően, Sobotka visszavonta a döntését. Május 24-én menesztette Babišt és Ivan Pilnýt nevezte ki helyette. Ezzel véget vetett a válságnak.

A választási rendszer A cseh Képviselőház 200 tagját 14 többmandátumos választókerületben választják. Ezek egyenként 5-25 képviselőt delegálnak a parlamenti alsóházba.https://volby.cz/pls/ps2013/ps51?xjazyk=EN A szavazás nyílt listás és relatíve arányos. A szavazók legföljebb négy jelöltre szavazhatnak a választott listán. A mandátumokat a D'Hondt módszernek megfelelően osztják szét. A parlamenti bejutási küszöb az egyes pártoknak 5 százalék, a kétpárti szövetségeseknek 10, a hárompártiaknak 15, és 20 százalék a négy- vagy többpártiaknak. Egy jelölt, ha több, mint öt százalékot kapott, a listája tetejére lép. Ha több, mint egy jelölt kap több, mint 5 százalékot, akkor a szavazatok száma alapján rangsorolják őket.Electoral system IPU

A versenyző pártok és jelöltek

A választásokon részt vevő fontosabb pártok:

PártIdeológiájaVezetője Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) Szociáldemokrácia, Európa-pártiság Milan Chovanec ANO 2011 (ANO) Centrizmus, populizmus, liberalizmus, Harmadik utasság Andrej Babiš Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM)• Demokratikus Szocializmus Párt Kommunizmus, Euroszkepticizmus Vojtěch Filip TOP 09• A Cseh Korona (Csehország, Morvaország és Szilézia Monarchista Pártja)• Konzervatív Párt• Elkötelezettt Pártonkívüliek Klubja• Liberális-Környezetvédő Párt Liberális konzervativizmus, Európa-pártiság Miroslav Kalousek Polgári Demokrata Párt (ODS)• Ingatlantulajdonosok Pártja Liberális konzervativizmus, Gazdasági liberalizmus, Euroszkepticizmus Petr FialaKeresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL)• Coexistencia and Independents Kereszténydemokrácia, Európa-pártiság, szociálkonzervativizmus Pavel Bělobrádek Polgármesterek és Függetlenek (STAN) • Liberec Régió Polgármesterei • SNK Európai Demokraták Szociálkonzervativizmus, Lokalizmus Petr Gazdík Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) • A Morvák Jobboldali populizmus, Bevándorlás-ellenesség, közvetlen demokrácia, euroszkepticizmus Tomio Okamura Cseh Kalózpárt (Piráti) Kalóz politika, közvetlen és részvételi demokrácia, nyílt állam, liberalizmus Ivan Bartoš Zöld Párt (Zelení)• Politikai Mozgalom Változás Zöld politika, Európa-pártiság Matěj Stropnický Szabad polgárok pártja (Svobodní) Klasszikus liberalizmus, jobboldali libertarianizmus, Libertárius konzervativizmus, euroszkepticizmus Petr Mach Realisták (REAL)• Cseh Köztársaság Patióták Nemzeti konzervativizmus, gazdasági liberalizmusm, euroszkepticizmus Petr Robejšek Polgári Jogok Pártja (SPO) Szociáldemokrácia, közvetlen Demokrácia Jan Veleba Józa Ész Pártja (Rozumní)• Nemzeti Demokrácia• Változás az Emberekért• Koalíció a Köztársaságért – Csehország, Morvaország és Szilézia Republikánus Pártja• Democratikus Zöld Párt• Cseh Mozgalom a Nemzeti Egységért Nacionalizmus, nemzeti liberalizmus, euroszkepticizmus Petr Hannig Koalíció a Köztársaságért – Csehszlovákia Republikánus Pártja (SPR–RSČ) Nemzeti konzervativizmus, Bevándorlás-ellenesség, Csehszlovák unionizmus, euroszkepticizmus Miroslav Sládek A Társadalmi Igazságosság Munkáspártja (DSSS) Újnácizmus, nacionalizmus, globalizmus-ellenesség, euroszkepticizmus Tomáš Vandas

A közvéleménykutatások

Részvétel +A részvétel összesített adataijogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó60,84%    érvényes szavazólap60,43%99,34%   érvénytelen / hiányzó szavazólap0,40%0,66%Távolmaradó39,16%

A 8,4 millió szavazásra jogosult polgárból 5,1 millió vett részt a választásokon (61%). Közülük több mint harmincezren érvénytelenül szavaztak (0,7%). A részvételi arány valamivel magasabb volt a négy évvel korábbinál (+1,4%).

A legmagasabb a választói kedv Prágában (67%), míg a legalacsonyabb a nyugati országrészben található Karlovy Vary-i és Ústí nad Labem-i kerületekben volt (52-52%).

Részvételi adatok kerületenkéntKerületVálasztó-jogosultSzavazóRészvételPrága fővárosHlavní město Praha67,13%Közép-csehországi kerületStředočeský kraj63,44%Dél-csehországi kerületJihočeský kraj61,74%Plzeňi kerületPlzeňský kraj59,91%Karlovy Vary-i kerületKarlovarský kraj52,11%Ústí nad Labem-i kerületÚstecký kraj52,38%Libereci kerületLiberecký kraj60,05%Hradec Králové-i kerületKrálovéhradecký kraj63,25%Pardubicei kerületPardubický kraj63,05%Vysočina kerületKraj Vysočina64,03%Dél-morvaországi kerületJihomoravský kraj61,75%Olomouci kerületOlomoucký kraj59,77%Zlíni kerületZlínský kraj62,12%Morva-sziléziai kerületMoravskoslezský kraj55,86%Összesen60,84%

Eredmény

+Szavazatok és képviselői helyekPártSzavazatKépviselő+/–ANO 2011 (ANO)29,64%7839,0% +31 Polgári Demokrata Párt (OSD)11,32%2512,5% +9 Cseh Kalóz Párt (Piráti)10,80%2211,0% ÚjSzabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD)10,64%2211,0% ÚjCseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM)7,77%157,5% –18 Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD)7,28%157,5% –35 Keresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL)5,80%105,0% –4 TOP 095,31%73,5% –19 Polgármesterek és Függetlenek (STAN)5,18%63,0% ÚjSzabad Polgárok Pártja (Svobodní)1,57%0Zöld Párt (Zelení)1,47%0Józan Ész Pártja (Rozumní)0,72%0Realisták (REAL)0,71%0további 18 párt (összesen)1,79%0Összesen200

A megszerzett képviselői helyek kerületenkéntKépviselők száma24261311513811101023121222200#.ListaPRÁ23x31pxKÖZ23x31pxDÉL23x31pxPLZ23x31pxKAR23x31pxUST23x31pxLIB23x31pxHRA23x31pxPAR23x31pxVYS23x31pxDMR23x31pxOLM23x31pxZLI23x31pxMSZ23x31px∑1.ANO 2011ANO695537454475410782.Polgári Demokrata PártOSD5422111113112253.Cseh Kalóz PártPiráti53111111112112224.Szabadság és Közvetlen DemokráciaSPD12111211113223225.Kommunista PártKSČM121111112112156.Szociáldemokrata PártČSSD121111112112157.Keresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák NéppártKDU-ČSL111112111108.TOP 09TOP321179.Polgármesterek és FüggetlenekSTAN121116

Politikai következmények Nemzetközi reakciók A külföldi reakciók elsősorban nem is az ANO eredményét emelték ki, hanem a ČSSD történelmi méretű vereségét. A párt még annál is kevesebb szavazatot kapott, mint amennyit a közvélemény-kutatók a választások előtt kimutattak. Az eredményt a magyarországi értékelők is történelmi vereségként, a szociáldemokrata mozgalom arculcsapásaként értelmezték.

Az ANO eredményét szintén történelminek tekintették, hiszen ilyen magas támogatottsággal és ilyen nagy előnnyel még egyetlen párt sem nyert választást Csehországot. Kiemelték ugyanakkor hogy maga az elitellenes ANO továbbra is egy politikai színtéren nehezen besorolható párt maradt, amely igazi sötét lóként viselkedik majd a kormányon, törekvései kiszámíthatatlanok. Andrej Babišt magát is problémás vezetőnek minősítették, hiszen a választás idején nyomozás folyt ellene korrupciós gyanú miatt, így ha akad is olyan párt, amely nem zárkózik el az ANO-tól, annak vezetői alighanem elzárkóznak Babiš miniszterelnök támogatásától.

Kormányalakítás