A jeges búvár (Gavia immer) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.
A búvárfélék között a legnagyobb. Az északi sarkkör környékén költ. Testsúlyához képest kisebb a szárnyfelülete, mint bármelyik más röpképes madáré. Ezért a felszállással nehézségei vannak, és a szárazföldön gyámoltalan. Ha már fent van a levegőben, ügyesen repül, és óránként 90 km-es sebességet is elérhet. Április-májusban több ezer kilométert repül, hogy elérjen a sarkvidék körül fekvő költőhelyekre.
Rendszerezése A fajt Morten Thrane Brünnich dán zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus Immer néven.
Előfordulása Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok egyes területein, Grönlandon és Alaszkában költ. Egy kisebb populáció (kb. 3000 pár) Izlandon is él. Egyes példányok Feröer vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat. Télen a norvég partok előtt is megfigyelhetőek, sőt az Északi- és a Balti-tengeren is.
Természetes élőhelyei a tundrák, tavak és tengerpartok.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon ritka kóborló, a téli hónapokban fordulhat elő.
Megjelenése Testhossza 69–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127–147 centiméter, testtömege 3600–4480 gramm. Nászruhában feje fekete, zöldeskék árnyalattal, csőre egyenes, feketés szürke, alul fehér, háta és oldala fekete színű, fehér pöttyökkel. Nyugalmi ruhában a négy búvárfajt (jeges, fehércsőrű, sarki és északi) könnyen össze lehet téveszteni, de a jeges és a fehércsőrű búvár nagyobb, mint a másik kettő. A fehércsőrű búvártól pedig csőrének színe és alakja különbözteti meg. bélyegkép|230px|Nyári és a …bélyegkép|210px|téli tollazata
Életmódja Édesvízben csukára, sügérre, pisztrángra és tokfélékre, sós vízben lepényhalra, tengeri pisztrángra és heringre vadászik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt. Áldozatát víz alatt kapja el, akár 60 m mélyre is lemerül. Előfordul, hogy 300 méterrel arrébb jön újból a felszínre, mint ahol lebukott a víz alá. Úszólábai egész hátul helyezkednek el, és propellerként működnek. Tekintve, hogy súlyához képest az egész madárvilágban neki a legkisebbek a szárnyai, ezért csak vízről tud felszállni, tekintélyes felszállási hosszra van szüksége, és 50-100 métert fut a felszínen, mielőtt a levegőbe emelkedne. Kinyújtott nyakkal repül. Fészke kis szigeten vagy a parton, a víz közelében van. Csak a költés idején jön ki a szárazra.
Szaporodása A párok életük végéig együtt maradnak, és ugyanabban a fészekben költenek, mely néha csak egy mélyedés a földben, vagy egy vízinövényekből összerakott nagy halom. Általában 2 tojást raknak, nagyságuk 9-10 centiméter. A hím és a tojó egyaránt kotlik rajta, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki. Alig száradtak meg, máris a vízre mennek szüleikkel. A fiókák már 2-3 napos korukban méternyi mélyre merülhetnek, és körülbelül 10 hetesen repülnek. bélyegkép|220px|Fészkében kotló madár ...bélyegkép|220px|és a tojása
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Jegyzetek
Források
– magyar neve Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft 1990.
További információk A jeges búvár koponyájának háromdimenziós animációja Ritka madarak hazai előfordulásai Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Kategória:Búváralakúak Kategória:Madárfajok Kategória:Magyarország madarai Kategória:Észak-Amerika madarai Kategória:Észak-Európa madarai