Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája. Ezek a kultúrák azonban nem azonos súlyúak. Több tényező járul hozzá egy adott kisebbségi kultúra súlyához: tagjainak jelenlegi vagy egykori száma, státusza a múltban, művelt kultúrájának fejlődési foka, a nyelvén való oktatás szintje, neki megfelelő nemzet létezése vagy nem létezése, az anyanemzet érdeklődése a kisebbségi megfelelője iránt stb.

Építészet

thumb|200px|A berethalmi erődtemplom

A legszembetűnőbb az Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban egykor nagy számban élő németektől származó építészeti örökség.Nicoară 2005, 19. o. Ehhez tartoznak elsősorban a szász falvak. Ezekben jellegzetes lakóházak maradtak fenn, és több faluban erődtemplomok. Közülük hét együttesen szerepel az UNESCO Világörökségi helyek listáján. Villages with Fortified Churches in Transylvania (Erdélyi erődtemplomos falvak) oldala az UNESCO honlapján. Szintén szász örökség egykori városaik (Nagyszeben, Brassó, Beszterce, Medgyes, Segesvár, Kolozsvár stb.) építészete, beleértve az ottani gótikus templomokat. Segesvár egész régi városközpontját is felvették az UNESCO világörökségi helyek listájára. Historic Centre of Sighișoara (Segesvár történelmi központja) oldal a UNESCO honlapjá. Kulturális adottságai miatt Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt 2007-ben. Nagyszeben Európa kulturális fővárosa rendezvényeinek programja. Más úton került ezekbe a régiókba a barokk stílusú építészet, mégpedig a Habsburg Birodalom akaratából. Ennek példája a nagyszebeni Brukenthal-palota vagy a temesvári Dóm. Ez a város Európa kulturális fővárosa lett volna 2021-ben, de rendezvényeit 2023-ra halasztották a Covid járvány miatt. Timișoara 2023. European Capital of Culture. Hozzáférés: 2023. augusztus 27.

Folklór

A romániai kisebbségeknek többé-kevésbé fennmaradt a folklórjuk, bár többnyire eredeti funkciójuk elvesztésével, akárcsak a román folklór esetében, azaz a népviseletek, a népdalok és a néptáncok csak ünnepeken, ünnepléseken és színpadon jelennek meg, az egykor díszített használati tárgyak már csak emlék- vagy díszítésre használt tárgyakként készülnek, a népmesék könyvekben élnek tovább.

thumb|200px|Székelykapu Sepsiszentgyörgyön

Érdekes jelenség a magyar táncházmozgalom Erdélyben, mely a magyarországihoz hasonlóan megpróbálja feleleveníteni legalább alakjukban az eredeti magyar paraszttáncokat.Balázs 2003, 27. o. Jelenleg is Kalotaszeg, a Szilágyság, a Mezőség és a Székelyföld a magyar zenei folklór klasszikus helyei. A magyar népviseletet, népdalt és néptáncot az eredetitől eltérőbb alakban hivatásos, még a kommunista rendszer alatt alapított állami együttesek is képviselik. A romániai Örökség Nemzeti Intézete 74 hivatásos vagy hivatalos intézményekben működő műkedvelő folklóregyüttest tart számon. Ansambluri folclorice (Folklóregyüttesek). Hozzáférés: 2017. október 15. Köztük van a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a marosvásárhelyi „Maros” Hivatásos Művészegyüttes, melynek magyar tagozata is van, valamint a temesvári „Rezeda” együttes. Megemlítendők még a magyar folklórból a székelykapuk, a református temetőkben a kopjafák, és a korondi kerámia.

thumb|200px|Korondi kerámiaedények

Különös módon részben fennmaradt egy nagyon kicsi közösség ( személy), Institutul Național de Statistică. Nép- és lakásszámlálás 2011. Eredmények. 2. kötet. 8-as táblázat. Hozzáférés: 2017. október 15. a krassó-szörény-megyei horvátok népviselete.Nicoară 2005, 10. o.

A zsidó kultúrából nagyon kevés maradt fenn Romániában, de a 2000-es években újra elkezdték művelni a klezmert, a kelet- és délkelet-európai származású zsidó hangszeres népzenét, amelyre sokat hatott a román zenei folklór. Képvisélője például a 2005-ben megalakult nagyváradi Hakeshet Klezmer Band, mely tagjai között vannak románok és magyarok is. Székely Ervin. Hakeshet Klezmer Band, prima formaţie de muzică klezmer din România (Hakeshet Klezmer Band, az első romániai klezmer együttes). RADOR. 2017.07.17. Hozzáférés: 2017. október 15.

thumb|200px|Ukrán húsvéti tojások

A bukovinai ukránoknál él még a díszítéses fából, bőrből és szaruból készült tárgyak készítése, a szövés, a hímzés, valamint a húsvéti tojások díszítése.Nicoară 2005, 43. o.

Más kisebbségek folklórját ezek szervezetei próbálják fenntartani. Ezt teszi például a Romániai Görög Szövetség,Nicoară 2005, 35. o. a Romániai Lipován Oroszok Közössége,Nicoară 2005, 47. o. a Dom Polski Romániai Lengyelek Szövetsége,Nicoară 2005, 55. o. a Romániai Török Demokratikus Szövetség,Nicoară 2005, 69. o. a Romániai Szerbek SzövetségeNicoară 2005, 72. o. a Romániai Macedónok Egyesülete Az RME honlapjának Instituții culturale (Kulturális intézmények) oldala. Hozzáférés: 2017. október 15. stb.

Folklórjuk megörzése céljából a kisebbségek szervezetei fesztiválokat rendeznek, vagy több etnikumot összehozó fesztiválokon vesznek részt. Ilyen a Segesváron évente megrendezett ProEtnica fesztivál, A ProEtnica fesztivál honlapja. Hozzáférés: 2023. augusztus 27. melyen mindegyik kisebbség részt vesz. A romániai arománok egy része etnikai kisebbségnek tartja magát, de nincs hivatalosan elismerve. Őket a Comunitatea Armână din România (Romániai Aromán Közösség) képviseli, mely szintén részt vesz ezen a fesztiválon. Az RAK oldala a ProEtnica honlapján. Hozzáférés: 2017. október 15.

Az UNESCO felfigyelt a romániai legényes táncokra, és a magyarokéit, a románokéit és a romákéit együtt vette fel a Szellemi kulturális örökség listájára. Lad’s dances in Romania (Romániai legényesek) oldala az UNESCO honlapján. Hozzáférés: 2017. október 15.

Irodalom

Romániában a kisebbségek irodalmát szervezeteik folyóiratai és különféle kiadók közlik. Az összes kisebbség irodalmára szakosodott az 1970-ben megalapított Kriterion Könyvkiadó, mely jelenleg is létezik. Nemcsak eredeti nyelvükön ad ki könyveket, hanem azok román fordításait és kétnyelvű könyveket is.A Kriterion honlapja. Hozzáférés: 2023. augusztus 27.

Magyar irodalom

A legfejlettebb kisebbségi irodalom a magyar. Az első világháború után hirtelen kisebbséggé vált magyarság értelmisége fontosnak látta felvirágoztatni az erdélyi magyar kultúrát azzal a céllal, hogy a magyarok megőrizhessék identitásukat az új körülmények között is. Tevékeny irodalmi élet zajlott. Sok irodalmi mű jelent meg, például az Erdélyi Szépmíves Céh nevű kiadónál.RMIL, Erdélyi Szépmíves Céh szócikk. Hozzáférés: 2017. október 15. Számos író évente összegyűlt a Helikoni közösség néven működő csoportosulás ülésein, és megvitatta az erdélyi magyar irodalom kérdéseit. A közösség havi megjelenésű folyóiratot is indított, az Erdélyi Helikont.RMIL, Erdélyi Helikon szócikk. Mivel az erdélyi magyar irodalom önálló életre kényszerült, elterjedt volt a transzilvanizmus eszméje, mely Erdély egyéniségét hangsúlyozta, azt is beleértve, hogy ehhez hozzájárult a magyar kultúra együttélése a románnal és a némettel.RMIL, transzilvanizmus szócikk. Egy másik folyóirat, a Korunk, baloldali irányultságú volt.

A kommunista rendszer idejében a kisebbségi irodalmak is ugyanolyan korlátozásokat szenvedtek el, mint a román, és az 1960-as évek második felében közbejött enyhülés, majd az azutáni Ceaușescu-diktatúra is ugyanúgy hatott rájuk, mint a többségi irodalomra. A magyar irodalmi élet mégis végig élénk volt. Kiemelkedő művek jelentek meg főleg a Kriterion kiadásában Bálint Tibortól, Sütő Andrástól, Méliusz Józseftől, Páskándi Gézától, Kányádi Sándortól, Szőcs Gézától stb.,RMIL, Kriterion Könyvkiadó szócikk. valamint kritikák, versek, rövid próza a Korunk második folyamában és az Utunk folyóiratban.

1990 után több kiadó is ad ki magyar nyelvű irodalmat, és több folyóirat jelenik meg, köztük Kolozsváron a Helikon,A Helikon honlapja. Hozzáférés: 2017. október 15. a Korunk harmadik folyamaA Korunk honlapja. Hozzáférés: 2017. október 15. és A szem internetes folyóirat,A szem honlapja . Hozzáférés: 2018. október 16. Marosvásárhelyen a Látó,A Látó honlapja. Hozzáférés: 2017. október 15. Csíkszeredában a Székelyföld.A Székelyföld honlapja. Hozzáférés: 2023. augusztus 27.

Német irodalom

thumb|150px|Herta Müller

A német nyelvű romániai irodalom, melynek zsidó származású képviselői is voltak, gyakorlatilag kivándorolt a csaknem teljes német kisebbséggel együtt, ugyanis az 1948-as népszámlálás adatai szerint német élt Romániában,Nicoară 2005, 24. o. a 2011-es adatai pedig -ről szólnak. 1934-ben még 176 újságjuk és folyóiratuk volt.Nicoară 2005, 22. o.

A második világháború előtt és az után is alkotó írók közül a legismertebbek Paul Celan, Oscar Walter Cisek és Alfred Margul-Sperber. A háború utáni években Paul Schuster és Hans Bergel emelkedtek ki. Az 1970-es évekből ismert a temesvári Aktionsgruppe Banat (Bánság Akciócsoport) nevű fiatal írók köre, amelynek meggyűlt a baja a Securitateval, és végül csaknem mind kivándoroltak. Közel állt ehhez a csoporthoz Herta Müller, a majdani irodalmi Nobel-díjas író, aki szintén Temesváron kezdte el irodalmi tevékenységét.Cercel 2006.

Egyéb kisebbségek irodalmát is érintő információk

A romániai szlovákok körében az 1970-es években jelentek meg írók. Központjuk Nagylakon volt, ahol 1976-ban megalapították az Ivan Krasko irodalmi kört, amely 1994-ben kiszélesítette tevékenységét Ivan Krasko Kulturális és Tudományos Társaság néven. Ez rendszeresen ad ki könyveket romániai szlovák íróktól. 1990 után négy szlovák nyelvű folyóirat is megjelent. Mivel Romániában nagyon kevés cseh él, tőlük származó írások is ezekben jelennek meg.Nicoară 2005, 16–18. o. A Slováci v Rumunsku (Szlovákok Romániában) honlap Kultúrny život (Kulturális élet) oldala. Hozzáférés: 2017. október 15.

A mai Romániából származó szerbeknek fontos szerepük volt a modern szerb kultúra kialakulásában. Csákon született Dositej Obradović (1739–1811), aki elsők között terjesztette a szerbek között a felvilágosodás és a racionalizmus eszméit. Dimitrije Tirol a Temesvári Szerb Irodalomkedvelők Társaságának egyik megalapítója volt 1828-ban. A Matica Srpska ma is Szerbiában működő legrégibb szerb kulturális intézmény első jelentős elnöke Tököly-Popovics Száva (Sava Tekelija) aradi nemes lett 1838-ban. Az 1990 előtti időszakban a Kriterion Kiadó és a Književni život (Irodalmi élet) folyóirat közölt szerb íróktól. 1989 után az utóbbit a Romániai Szerbek Szövetsége adta ki, amely a Naša reč (Szavunk) hetilapot is megjelenteti. A Naša reč archívuma. Hozzáférés: 2017. október 15.

A két világháború között egész Bukovina Romániához tartozott, és főleg a ma ukrajnai részében jelentős romániai lengyel kisebbség élt. 32 különböző fokú iskolájuk volt diákkal. Már 1903-ban alapították meg Szucsáván az Olvasó Társaságukat, amely 1950-ig működött. Számos egyéb kulturális szervezetük és több újságuk és folyóiratuk volt, könyveket adtak ki. Jelenleg a Dom Polski szervezet két folyóiratot ad ki, a Polonust,A Polonus letölthető számai a Romániai Lengyelek Szövetségének honlapján. Hozzáférés: 2023. augusztus 27. gyerekeknek pedig a Mały Polonust,Az RLSZ honlapjáról elérhető Mały Polonus számai. Hozzáférés: 2023. augusztus 27. és évente kétszer fiataloknak szánt szavazóversenyeket szervez.

A romániai bolgároknak két szervezete van. Az egyik a havasalföldieké, akik ortodox vallásúak, a másik a bánságiaké, akik római katolikusok, és a saját sztenderdizált nyelvjárásukat beszélik, melyet a latin ábécével írnak. Az előbbiek periodikája a kétnyelvű Luceafărul bulgar – Balgarska zornica (Bolgár esthajnalcsillag), az utóbbiaké Naša glas (Hangunk).Nicoară 2005, 9. o.