bélyeg|263px|Az egykori OTI, ma Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság székháza
Sós Aladár, 1912-ig használt születési nevén Schwarz Aladár SámuelAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 42307/1912. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 161. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1912. év 46. oldal 40. sor (Temesvár, 1887. július 4. – Budapest, 1975. június 5.) magyar építész, közgazdász, szakíró. Sós Júlia (1923–1968) pedagógus, szociológus írónő apja.Arcanum – Magyar életrajzi lexikon
Pályája bélyeg|263px|A pesti Gerbeaud-ház
Schwarz Simon és Blau Ida fia. Képzőművész szeretett volna lenni, 1910-ben a Műegyetemen szerzett diplomát. Szegedre helyezték a MÁV-hoz. A budapesti Ritz Szálló és a Gerbeaud-ház felújításának Fellner Sándor által végzett tervezésében már egyetemista korában részt vett. Diplomavédése után előbb a Magyar Államvasutak főmérnöke,Sós Aladár, Magyar zsidó lexikon, 1929 majd pedig Magyarország mára elcsatolt részein, így a palicsi fürdőtelep, a szabadkai városháza, a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a dévai színház, a pozsonyi kultúrpalota szecessziós épületeinek tervezésében és kivitelezésében működött közre. 1918-tól aktívan részt vett a Galilei Kör tevékenységében. Az 1920-as évek során tervei alapján készültek az Angolpark épületei és főkapuja. Pályáját apósával, Jakab Dezsővel magántervezőként, jobbára art déco stílusban folytatta.Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, Publio Kiadó Kft., Budapest, 226. o. Vele és Komor Marcellel együtt tervezte az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Fiumei út 19. sz. alatti székházának bővítését, amelyért 1934-ben Lechner Ödön-emlékérmet kapott. Az 1940-es években Salgótarjánban, Tatabányán, Sztálinvárosban állami építkezéseket irányított, majd kinevezték a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) városrendező irodájának vezetőjévé. Budapest VII. kerülete Tanácsának végrehajtó bizottságában építési és lakáskérdésekkel foglalkozott.
Közéleti tevékenysége A Szeged és Vidéke újságírójaként Balázs Béla, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Móra Ferenc, Tömörkény István és mások baráti köréhez tartozott, akik amikor megnősült, kiadtak egy írást „Aladár és vidéke” címmel. Az Állam és Polgár című folyóirat főmunkatársa volt 1934–36 között, 1917-től 1949-ig országgyűlési képviselő volt a Magyar Radikális Pártban, 1946-ban a Közlekedésügyi Minisztérium művészeti tanácsnokává nevezték ki. Szabadkőműves páholy tagja volt.
Supka Géza temetésén ő mondta a gyászbeszédet.
Családja Felesége Schreiber Borbála (1894–1954) volt, Schreiber Fülöp szegedi tisztifőorvos és Tauszig Malvin lánya, Jakab Dezső építész feleségének unokahúga, akit gyermektelenek révén magukhoz vettek Budapesten. Bartók Béla tanítványa volt.
Leánya Sós Júlia (Budapest, 1923. október 30. – Budapest, 1968. június 23.) pedagógus, szociológus, író. Unokája Kéri György (Budapest, 1950. január 11. – Budapest, 2016. július 20.) Gábor Dénes-díjas, Széchenyi-díjas magyar biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a jelátviteli terápia nemzetközi hírű tudósa és nevelt unokája Kéri Piroska (1952. február 9. – 2020. május 29.), Sós Júlia nevelt lánya, a Szépírók Társasága alelnöke, aki Sós Aladárt mindig nagyapjának tartotta és a 2000-es évek elején összeállította, megírta és 2003-ban kiadta a „Sugárkoszorú – Sós Júlia és köre” c. kötetét, Sós Júlia születésének 80. évfordulójára.
Főbb művei 1920-as évek vége: az Budapesti Zsidó Hitközség óbudai lakóháza, Budapest, Frankel Leó út 49. Országos Társadalombiztosító Intézet második szárnya (Komor M. és Jakab D. mellett) Fiumei út 19. 1935: villaépületek a Rózsadombon 1936: bérház, Budapest, Kandó Kálmán utca 1941: Melinda Társasüdülő (Vajda Andorral közösen) a Sváb-hegyen.
Tárlatok, pályázatok 1926: a Műcsarnok éves kiállításán Alföldi városház, Belgrádi központi pályaudvar és Templomudvar című terveit mutatta be 1928: a genfi Nemzetek Palotája tervpályázatán vett részt. 1934: II. díjat nyert bérháztervével a Műcsarnok kiállításán 1937: „Milyen legyen a mai lakás” című kiállítást ő rendezte a Tamás Galériában
Esszéi Tanulmány Aldous Huxley-ről Tanulmány Marcel Proustról Szabadság és gazdaság, Elméleti általános közgazdaságtan (részletek) – válogatott írások, Göncöl Kiadó Kft., 1991. 630 o.
Cikkek alkotásairól A Dohány utcai Hősök temploma (Tér és Forma, 1929) S. A.: Az OTI budapesti székháza (Tér és Forma, 1938) N. N.: A Melinda társasüdülő a Svábhegyen (Tér és Forma, 1942)
Jegyzetek
Források Sós Aladár, Magyar életrajzi lexikon: 1000–1990 (Budapest, 1977. 5. sz., szerkesztő: Kenyeres Ágnes) Sós Aladár 75 éves (Magyar Építőművészet, 1963) Fekete Gyula: Egy galileista életmű: [Sós Aladár], Budapest (folyóirat), 1977. 5. szám, 32–34. o., online elérés , (arcanum.hu)
Kapcsolódó szócikkek Magyar építészek listája Szecesszió
Kategória:Magyar építészek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Temesváriak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek