Brăila megye (magyarul: Brajla megye) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Munténia területén. 4766 km2-es területével Románia 32. legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 1,99%-át adja. Emellett közel 281 ezer fős lakosságával Románia 35. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 1,47%-ával rendelkezik, népsűrűsége közel megegyezik az országos átlaggal.
Északról Vrancea megye és Galați megye, keletről Tulcea megye, délről Constanța megye és Ialomița megye, nyugatról pedig Buzău megye határolja. Székhelye a történelmi dunai kikötőváros Brăila, amely egykor fontos kereskedelmi központ volt, és multikulturális örökséggel rendelkezik. Nevezetességei közé tartozik az Óváros, a Maria Filotti Színház és a Brăilai Kis-Duna Természetvédelmi Terület. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik Ianca jelentős ipari és mezőgazdasági központ, Făurei fontos vasúti csomópont és mezőgazdasági központ, illetve Însurăței mezőgazdasági jellegű kisváros, főként gabonatermesztéssel foglalkozik.
Románia délkeleti részén, a Duna mentén helyezkedik el. Területét főként alföldek és termékeny mezőgazdasági területek jellemzik, amelyek az úgynevezett Bărăgan-síkság részét képezik. A megye legfontosabb vízfolyása a Duna, amely több ágra szakadva, például a Kis-Duna és a Macin-ág révén alakítja a tájat. Kiemelkedő természeti területe a Brăilai Kis-Duna Természetvédelmi Terület, amely gazdag élővilággal rendelkezik. Az éghajlat mérsékelt kontinentális, forró nyarakkal és hideg telekkel. A megye mezőgazdasági és halászati szempontból is jelentős, mivel a Duna kiváló feltételeket biztosít ezekhez a tevékenységekhez.
Területe már az ókorban is lakott volt, a Duna menti fekvése miatt fontos kereskedelmi útvonalak metszéspontjában állt. A középkorban Brăila városa az egyik legjelentősebb dunai kikötővé vált, és az 1368-as első írásos említése után gyorsan fejlődött. A 16. századtól 1828-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került, stratégiai fontossága miatt többször is hadszíntér volt. A 19. században, miután Románia visszaszerezte, Brăila modern kikötővé és kereskedelmi központtá fejlődött. Az iparosodás a 20. század elején gyorsult fel, majd a kommunizmus alatt jelentős ipari beruházások történtek. A rendszerváltás után a megye gazdasága átalakult, napjainkban főként mezőgazdaságra és könnyűiparra támaszkodik. bélyegkép|285x285px|Brăila megye elhelyezkedése Romániában
Nevének eredete Neve a megyeszékhely, Brăila város nevéből származik. A város nevét először 1368-ban említik "Drinago" alakban, majd később "Brayla" néven is ismertté vált. A név eredete vitatott.
Egyes források szerint a szláv "brail" szóból ered, amely mocsaras területet jelent, utalva a Duna közelségére és a környék vízrajzi viszonyaira. Más elméletek szerint a név egy személynévből származik, de konkrét bizonyítékok hiányában az eredet továbbra is bizonytalan.
Címere
Demográfia A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 90,9%-a román, a legnagyobb kisebbség a roma (2,7%), de élnek itt lipovánok és görögök is. A megyében 60 fő vallotta magát magyarnak.
Földrajz A megye egésze sík területen fekszik, a Bărăgan-alföldön, amely Románia egyik legjobb gabonatermő vidéke. Keleti oldalát a Duna mossa és szigetet képez itt, a Brăilai Nagyszigetet, itt található a Brăilai lápvidék, amelyet a Măcin, Cremenea és Vâlciu csatornák fognak közre, ezeken a csatornákon keresztül a 70-es években mintegy 80 000 hektárnyi területet csapoltak le a mocsárból.
A megye északi oldalán folyik a Szeret, északnyugati oldalán pedig a Bodza folyó. A Bodza bal partján jelentős limánok képződtek: Jirlău, Amara Buzău, Balta Albă stb.
Délen a Călmănțui folyó jobb partját homokdűnék kísérik.
A Bodza, a Călmănțui, valamint a Ialomița folyók közti lefolyástalan területen sós tavak jöttek létre: Ianca, Plopul, Lacu Sărat, Plașcu, Cotleț.
Éghajlata mérsékelt szárazföldi, síksági jelleggel. Az évi középhőmérséklet 10 °C.
Gazdasága A megye mezőgazdasági jellegű, az ipar szinte teljesen a megyeközpontra korlátozódik. Iparágai: textil- és élelmiszeripar, mechanikai alkatrészek gyártása.
Brăilának fontos kikötője van, ami valamikor Románia legnagyobb gabonaátrakodóhelye volt.
Az ideérkező kevés turista a megyében főképp Brăilát és Lacu Sărat üdülőhelyet látogatják.
Turizmus
Közigazgatási beosztása A megyében egy municípium, 3 város és 40 község található.
Városok rang szerint Címer MunicípiumCímerVáros44px|center Brăila 44px|center Făurei Ianca Însurăței
Községek
Bărăganul Berteștii de Jos Bordei Verde Cazasu Chiscani Ciocile Cireșu Dudești Frecăței Galbenu Gemenele Grădiștea Gropeni Jirlău Mărașu Măxineni Mircea Vodă Movila Miresii Racovița Râmnicelu Romanu Roșiori Salcia Tudor Scorțaru Nou Siliștea Stăncuța Surdila-Găiseanca Surdila-Greci Șuțești Tichilești Traian Tudor Vladimirescu Tufești Ulmu Unirea Vădeni Victoria Vișani Viziru Zăvoaia
Hivatkozások
További információk
Földrajzi Kislexikon - Dr. Tulogdi János, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976