A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.Kalmbach 2017, 320. o. A magyar nyelv grammatikái megkülönböztetnek határozatlan névmásokat és általános névmásokat, bár megjegyzik, hogy mindkettőre jellemző a határozatlanság,Bokor 2007, 233. o. és hogy egyes esetekben a kettő nehezen választható szét.Kugler–Laczkó 2000, 169. o. Más nyelvek grammatikáiban együtt tárgyalják őket a „határozatlan névmás” magyar terminusnak megfelelő elnevezés alatt. Meghatározásukkal többféleképpen próbálkoznak.
Az egyik próbálkozás abban áll, hogy felsorolják azokat a szavakat, amelyek határozatlan névmásoknak számíthatnak: más, mindegyik, akárki stb. Egy másik kísérlet az, hogy megállapítják, mely névmások közé nem tartoznak a határozatlanoknak nevezettek: sem személyes, sem birtokos, sem mutató, sem vonatkozó, sem kérdő névmások.Dubois 2002, p. 244. Olyan meghatározás is van, amely szerint a határozatlan névmás főnevet helyettesít, nagyon bizonytalan tájékoztatást adva arról, amit az megnevez.Avram 1997, 188. o.Constantinescu-Dobridor 1998, a PRONUME szócikk ~ nehotărât része.Bărbuță 2000, 120. o.
Magyar grammatikák is különféle definíciókkal élnek. Bokor 2007 szerint például „a határozatlan névmás közelebbről meg nem határozott személyt, dolgot, fogalmat, illetve tulajdonságot vagy mennyiséget jelöl; az általános névmás pedig minden élőlényre, élettelen tárgyra, elvont fogalomra, továbbá minden tulajdonságra vagy egész mennyiségre vonatkozó, összefoglaló értelmű szó.” Kugler–Laczkó 2000 szerint „a határozatlan névmás azt jelöli, hogy meghatározhatatlan, melyik x elemre érvényes (pl. valaki, valami ’a személyek, ill. dolgok halmazának egy meghatározhatatlan eleme’, néhány ’meghatározhatatlan számú elem’)”, az általános névmások esetében pedig „meghatározható, milyen x elemre érvényesek, bár csak nagyon általánosan”.Kugler–Laczkó 2000, 169–170. o.
A gond azokkal a szavakkal van, amelyekre nem vonatkozik a meglévő definíciók egyike sem. Egyesek nem határozatlanok, például a tout ’minden’, chacun ’mindegyik’,Mauger 1971, 150. o. everyone ’mindegyik’Bussmann 1998, 551. o. szavakat a kontextus meghatározza. Más szavakat nem lehet kizárni más szóosztályokból. Például a francia on névmást határozatlannak tekintik, de funkciója szerint személyes névmás.Kalmbach 2017, 321. o. Kérdéses továbbá, hogy azok, amelyek meghatározatlan mennyiséget fejeznek ki, határozatlan névmások vagy számnevek-e, pl. all, ’összes’, several ’több’. Másrészt egyes határozatlan névmásoknak tartott szavak nem helyettesítenek főnevet, mint ahogy az általában a névmásra érvényes, pl. Quelque chose est arrivé ’Történt valami’. Ezt megjegyzi Kugler–Laczkó 2000 is.
Egyes grammatikákban bizonyos szóosztályokat a határozatlan névmás alosztályaiként kezelnek, másokban külön névmásosztályokként. Ilyen a fentebb említett általános névmások esete. Román grammatikákban a tagadó névmásokat elkülönítik,Avram 1997, 192. o.Bărbuță 2000, 121. o. viszont magyar és francia grammatikákban nem,Delatour 2004, 60. o.Kalmbach 2017, 324. o. valamint a közép-délszláv diarendszer nyelveinek grammatikáiban sem.Barić 1997, 206. o. (horvát grammatika).Klajn 2005, 90. o. (szerb grammatika).Čirgić 2010, 94. o. (montenegrói grammatika).
Több nyelvben egyes határozatlan szavakat hasonló módon alkotnak szóösszetétel útján kérdő névmásokból és határozatlanságot/általánosságot kifejező elemekből:
+ Magyar Francia Angol Szerb Román akárki, bárki n’importe qui whoever bilo ko, ko bilo, ko god, ma ko, makar ko oricine akármi, bármi n’importe quoi whatever bilo šta, što bilo, što god, ma šta, makar šta orice akármelyik, bármelyik n’importe lequel whichever bilo koji, koji bilo, koji god, ma koji, makar koji oricare
Azoknak a szavaknak egy részét, melyeket a magyar grammatikákban határozatlan és általános névmásoknak neveznek, névmásként és melléknévként is használják (pl. valamelyik), más részét csak névmásként (pl. akárki), megint más részét pedig csak melléknévként (pl. némi).
Néhány nyelv grammatikáiban
Magyar grammatikákban
A határozatlan névmások többsége a vala- és a né- előtagokkal alkotott, a legtöbb második eleme kérdő névmás. Példák mondatokban:Szende–Kassai 2001, 94–99. o.
a vala- előtaggal:
főnéviek: Csöngetett valaki Valami nyugtalanít Valamelyikünk lemegy tejért melléknéviek: Valamilyen tanfolyamot végzett Csukd be valamelyik ablakot! Valamennyi könyv a táskámban van
a né- előtaggal: melléknéviek: Némely(ik) törvény teljesen érthetetlen Némi habozás után igent mondott Néhány évvel később elváltak
egyebek: Egy(ik) sem tanult meg kínaiul Egyikünk sem látta a svéd filmet Az egyik spanyolul tanul, a másik olaszul Semmi egyéb nem történt Egyesek kirándulnak, mások otthon maradnak Ki-ki megtalálta a maga számítását
Általános névmások:
az akár- vagy a bár- szinonima előtagokkal (megengedő névmások): főnéviek: Ezt akárki megérti Itt beszélhetünk bármiről melléknéviek: Bármelyik szálloda megfelel Nem olvasok akármilyen újságot
Mind és a mind- előtaggal (gyűjtő névmások): főnéviek: Mind jól vannak Minden rendben van Mindenki elment ebédelni Mindnyájan elégedettek voltunk Mindannyiunkat meglepte a hír melléknévi: Mindenféle emberrel összejött
a se- előtaggal (tagadó névmások): főnéviek: Senki nem/se(m) telefonált Semmi nincs(en)/sincs(en) a hűtőszekrényben melléknéviek: Semmilyen jó példa nem jutott eszünkbe Semennyi pénz nincs nálam
Nincs egyetértés egyes határozatlan szókategóriák besorolását illetően. Például Kugler–Laczkó 2000 nem tart számon számnévi határozatlan névmásokat, viszont Szende–Kassai 2001 és Bokor 2007 ilyeneknek tartják a -mennyi és a -hány utótagúakat. A fenti előtagokból és kérdő határozószókból összetett szavakat (valahol, némelykor, mindenütt, bárhonnan, akárhova, semmiképp stb.) Kugler–Laczkó 2000 a határozatlan és az általános névmásokhoz sorolja, azonban Szende–Kassai 2001 és Bokor 2007 névmási határozószókként kezeli őket.Szende–Kassai 2001, 301–305. o.Bokor 2007, 241. Balogh 1971 megemlíti, hogy ezek a szavak a határozatlan névmások közé sorolhatók,Balogh 1971, 169. o. de névmási határozószókként is tárgyalja őket.Balogh 1971, 171. o.
Szerb grammatikákban
Ezekben a grammatikákban csak határozatlan névmásokról van szó, közéjük sorolják az általános jelentésűeket is.Klajn 2005, 89–93. o. nyomán szerkesztett szakasz. Ezekben is megkülönböztetnek főnévi és melléknévi határozatlan névmásokat.
A legtöbb határozatlan névmás kérdő névmásokból ered a ne-, sva-, ni- és i- előtagok hozzáadásával, és belőlük az alábbi rendszer keletkezik:
+ 1 2 3 4 5 nešto ’valami’ neko ’valaki’ neki ’valami’, ’néhány’ nekakav ’valamilyen’ nečiji ’valaki (vmije/vkije)’ svašta ’akármi’ svako ’mindenki’ svaki ’minden’, mindegyik’ svakakav ’mindenféle’ svačiji ’mindenki (vmije/vkije)’ ništa ’semmi’ niko ’senki’ nijedan ’egy … sem’, ’egyik sem’ nikakav ’semmilyen’ ničiji ’senki (vmije/vkije)’ išta ’valami’ iko ’valaki’ ijedan ’(legalább) egy’ ikakav ’valamilyen’ ičiji ’valaki (vmije/vkije)’
A 3., a 4. és az 5. oszlopbeli szók lehetnek úgy főnévi, mint melléknévi használatúak, viszont az elsőben és a másodikban levők csak főnéviek lehetnek.
Ezeket a szavakat úgy ragozzák, mint az alapjukként szolgáló szavakat. A ni- és az i- előtagokkal képzett szók jellegzetessége az, hogy majd minden velük használt elöljárószó az előtag és az alapszó közé kerül: ni iz čega ’semmiből’, ni s kim ’senkivel’.
Az i- előtaggal képzett szók jelentése magában foglalja a korlátozott mennyiség fogalmát. Általában kérdő mondatokban és mellékmondatokban használják: Jeste li išta našli? ’Találtatok-e legalább valamit?’, Ima li ikakvog rezultata? ’Van-e legalább valamilyen eredmény?’, Da je iko dolazio, ja bih to znao ’Ha valaki is jött volna, én azt tudnám’. Nem használhatóak tagadószót tartalmazó egyszerű mondatban, de jelen lehetnek olyan összetett mondat tagmondatában, amelynek más mondata tagadó: Ne želim da iko pomisli da sam se uplašio ’Nem kívánom, hogy valaki is azt gondolja, hogy megijedtem’.
A ne- előtaggal képzett szókhoz hozzáadható a po- előképző, amely azt fejezi ki, hogy kis számú vagy ritkán előforduló személyekről vagy dolgokról van szó: Ponešto je tačno u ovom članku ’Itt-ott valami pontos is van ebben a cikkben’, Poneko se neće složiti sa mnom ’Egyesek nem fognak egyetérteni velem’. Ugyanaz a jelentése a -god utóképzőnek is: štogod = ponešto ’valami itt-ott’, kogod = poneko ’valaki itt-ott’.
Vannak kérdő névmásokból és a magyar ’akár-’ előtag jelentésével bíró partikulákból alkotott határozatlan szókapcsolatok is. A partikulák helye különbözik: A god partikula a kérdő névmás mögött áll, és jelentése különbözik a -god képzőjétől: Ko god dođe, recite mu da nisam tu ’Akárki is jönne, mondja neki, hogy nem vagyok itt’. A ma és a makar partikulák a kérdő névmás előtt állnak: ma šta ’akármi’, makar koji ’akármelyik’. A bilo partikula állhat a kérdő névmás előtt vagy mögött: bilo ko vagy ko bilo ’akárki’.
Francia grammatikákban
Ezekben a grammatikákban is csak határozatlan szavakról van szó. Egyesek megkülönböztetnek határozatlan mellékneveket és határozatlan névmásokat.Például Mauger 1971, 150. o. Mások egyrészt mellékneveknek vagy determinánsoknak nevezettekről, másrészt névmásoknak tituláltakról szólnak,Például Delatour 2004, 59. o. megint mások elkülönítik a determinánsokat a melléknevektől, és mindkét kategóriától a névmásokat.Például Grevisse–Goosse 2007, 803. és 824. o. Mindegyik megjegyzi, hogy a határozatlan szavak egy része lehet determináns/melléknév is, és névmás is.
Grevisse–Goosse 2007 szerint determinánsok azok, amelyeket a névelőkhöz hasonlóan nem választanak szét mondattani elemzéskor a velük együtt működő főnévtől. Ezek szerint determináns például az aucun az Il réussit sans aucun effort ’Minden erőfeszítés nélkül sikerül neki’ vagy az Aucun homme n’est irremplaçable ’Egyetlen ember sem helyettesíthetetlen’ mondatokban.Grevisse–Goosse 2007, 809. o. Ugyanez a szó lehet névmás is: De toutes vos raisons, aucune ne me convainc ’Az Ön összes érvei közül egyik sem győz meg’.Grevisse–Goosse 2007, 949. o. Határozatlan melléknévnek azt tekinti, amely előtt más, determinánsként szolgáló szó áll, és ennek a szócsoportnak jelzői funkciója van: Donnez-moi l’autre livre / mon autre livre ’Adja ide a másik könyvet / a másik könyvemet’, Donnez-moi trois autres livres / quelques autres livres ’Adjon más három könyvet / néhány más könyvet’.Grevisse–Goosse 2007, 824. o.
Alkalmi határozatlan determinánsokat is számba vesz Grevisse–Goosse 2007. Ilyenek lennének például egyes, a de elöljáró + főnévvel szerkesztett határozószók és határozószó értékű szókapcsolatok, melyek között vannak fokozottak is: C’est un homme qui a énormément de qualités ’Ez olyan ember, akinek rengeteg jó tulajdonsága van’, J’ai plus de souvenirs que si j’avais mille ans ’Több emlékem van, mint abban az esetben, ha ezeréves lennék’, Je reprendrais volontiers un peu de nouilles ’Szívesen ennék még egy kevés galuskát’.
Néhány szó megvan szokásos melléknévként és határozatlan determinánsként is. A két szerep közötti különbséget helyük is jelzi. Melléknévként a főnév után helyezkednek el, a másik szerepben pedig az előtt: Certain jelentése főnév után ’biztos’ (affronter une mort certaine ’biztos halállal néz szembe’),Mauger 1971, 151. o. főnév előtt ’egyes, bizonyos’: Certains vins ne se conservent pas longtemps ’Bizonyos borok nem állnak el sokáig’.Delatour 2004, 62. o. Divers jelentése főnév után ’különféle, különböző’ (Ils ont exprimé des points de vue très divers ’Nagyon különböző nézőpontokat fejeztek ki’), főnév előtt ’többféle’: Au cours de la réunion, divers points de vue ont été exprimés ’Az értekezleten többféle nézőpontot fejeztek ki’.Delatour 2004, 67. o.